Előfizetés

Ennyibe kerül most egy albérlet Budapesten

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.07. 13:52

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A szobabérléssel sem járnak feltétlenül jól az egyetemisták: Budapesten 65 ezer forintba kerül havonta, ha valaki ezt a megoldást választja.
A ponthatárok július 24-i kihirdetése utáni 10 napban a magánszemélyek 28 százalékkal több lakáshirdetést adtak fel, mint az azt megelőző 10 napban. Az Ingatlan.com szerint ebben az időszakban évek óta dívik, hogy 30 százalékot ugrik a kínálat írja a Forbes. A portál mérése szerint a ponthatárok kihirdetése utáni egy hétben 
a kiadó lakások átlagos bérleti díja a fővárosban 160 ezer forint volt.

Persze sokan inkább szobát bérelnek, mert az olcsóbb: Budapesten 65 ezer forint egy kiadó szoba havi átlagára, Debrecenben, Pécsen és Miskolcon egyaránt 35 ezer forintot kérnek a szobákért. Szegeden és Győrben drágábban lehet szobát bérelni, mindkét városban 45 ezer forintot kell adni értük.

324,89 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.07. 08:24
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 325,08 forintról 324,89 forintra csökkent szerda reggel fél nyolcra. 
A jegyzés legutóbb bő két hete állt hasonló szinten, a múlt héten pedig 328 forint felett a forint elérte idei mélypontját is, amihez képest egy százalékkal erősödött a forint.
A dollár jegyzése a kedd esti 290,32 forintról 289,73 forintra, a svájci franké pedig 297,38-ról 296,74 forintra csökkent szerda reggelre.

Drága mulatság a szuperkötvény az államnak és az adófizetőknek

Bonta Milkós Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2019.08.07. 06:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Az új „szuperállampapír” majd minden második forintja már ott volt az államnál, a friss pénzek egy része pedig a babaváró hitelből érkezhet – így már drága mulatság a MÁP+.
Órási siker az új magyar szuper állampapír. A júniusi indulás óta 1500 milliárd forintot értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új kötvényekből, ám ez az államnak drága mulatság - legalább is ezt állítják a Népszavának nyilatkozó szakértők. Az Erste Bank vezetői egy e héti tájékoztatón úgy vélekedtek, hogy a jelenleginél alacsonyabb kamatmértékkel is elérhette volna az ÁKK a friss lakossági tőke bevonását. Arra is figyelmezettetek, hogy a Magyar Államapapír Plusz (MÁP+) növeli a spekulációs kedvet is: előfordul, hogy például a babaváró hitelt csak azért veszi fel egy házaspár, hogy a szuperkötvénybe fektetve pénzüket a kamatkülönbözeten gazdagodjanak. Az eset nem egyedi, egyre több helyről hallani a babaváró hitel ilyen célú felhasználásról, ami minimális pénzügyi innovációval végrehajtható: az új típusú hitel öt éves kamata - ha nem születik meg egy gyerek sem - 3-3,5 százalék, ennél csak magasabb tud lenni az öt éves MÁP+ az átlagos 4,5 százalékos kamatával. Vagyis mást sem kell tenni, mint fel kell venni az állami támogatású babaváró hitelt és azt az utolsó fillérig államkötvénybe fektetni - így tőke nélkül lehet kamatjövedelemhez jutni - amivel majdnem mindenki jól jár, az adófizetőket leszámítva.  Persze a bankári figyelmeztetésre joggal lehet azt mondani, hogy savanyú a szőlő, hiszen a magas kamattal az állam forrásokat von el a bankoktól. Egy jegybanki elemzés szerint szuperkötvény minden tizedik forintját a bankbetéteikből vették ki a lakossági befektetők. A lapunknak nyilatkozó kötvénypiaci elemző is úgy vélekedett, hogy az állam számára drága forrás a szuperkötvény, s közel sem olyan stabil mint az elsőre látszik. Ugyanis a kötvény viszonylag egyszerűen visszaválható az öt éves futamidő lejárta előtt – így egy esetleges megváltozó inflációs vagy kamatkörnyezetben megindulhat ezen kötvények visszaváltása – ami viszont finanszírozási kockázatot jelent az államnak. A magas kamatot azzal magyarázta az elemző, hogy a kormány így próbálja csökkenteni az inflációs várakozásokat – ezzel lehetővé teszi a jegybank számára, hogy nem kelljen kamatot emelni a magas 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedés ellenére sem. A MÁP+ jegyzési "sebessége" kiugróan magas, hiszen a szuperkötvényt július közepéig már 1235 milliárd forint értékben vásároltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez emelkedett a múlt hét végén 1500 milliárdra. Ugyanezen idő alatt még további 145 milliárd forintnyi Prémium Állampapírt (PMÁP) is értékesítettek, így a jegybanknál összesen 1380 milliárd forintnyi befektetést elemeztek ki aszerint, hogy miből vásárolták azokat. Az MNB elemzői a nem publikus jegybanki adatbázisok alapján arra jutottak, hogy ezen 1380 milliárd forint 53 százaléka új forrás az állam számára. Az érem másik oldala, hogy a MÁP+-ba áramló pénz másik felét a lakosság más - alacsonyabb kamatozású - állampapírok értékesítésből finanszírozta, vagyis a pénzüket egy, az állam számára olcsóbb papírból egy drágábba tették át. Az MNB elemzői szerint természetes folyamat, hogy az értékesítés első időszakában az állampapírok közötti átcsoportosítás teszi ki a vásárlások egy jelentős részét. Kissé előretekintve viszont azt feltételezik, hogy a növekvő jövedelmek egy része is ide kerülhet a fogyasztás helyett, aminek azért örülnének mert az fékezheti drágulást illetve az inflációs várakozásokat. Hasonlóképpen értékelte a folyamatokat Gion Gábor pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a MÁP+ eddigi jegyzési adatai azt vetítik előre, hogy a legújabb magyar állampapír egyrészt képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, másrészt csökkentheti a lakosságnál lévő készpénzállományt. A szuperkötvény sikerét egyértelműen az kamatának köszönheti: az öt éves futamidejű papír induló éves kamata 3,5 százalék, amely minden egyes évben plusz fél százalékkal emelkedik, így az ötödik év végére az eléri a hat százalékot. Bár az induló 3,5 százalékos kamat – első látásra - nem túl attraktív a 3,4 százalékos infláció mellett, a hat százalék ígérte jóval csábítóbb. Arról nem beszélve, hogy jelenleg rendkívül nyomottak az állampír hozamok, hisz az ötéves irányadó kötvény ( 2024/C) kamata 1,17 százalék. Ezzel szemben az állam a lakosságnak 3,5-6 százalékot fizet azért, hogy a tavaly év végi 5550 milliárd forintról indulva 2023 végére az állam megduplázza a lakossági állampír-állományát. Az állam stratégiai célja, hogy az államadósságot jelentős részben a hazai lakossági megtakarításokból tudja finanszírozni. Ugyanis egy nemzetközi pénzügyi válság esetén a magyar lakosság nem veszi ki a pénzét a kötvényekből, mint tették azt a nemzetközi pénzügyi befektetők 2008-ban. Így ha drágább is lesz, de biztonságosabbá válik az államadósság finanszírozása – véli a kormány, s ezért hajlandó több milliárd forintnyi extra-kamatot kifizetni.