Háromszázezer könyvet égetett el a mindenütt gülenizmust sejtő török kormány

Publikálás dátuma
2019.08.07. 14:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gülenistának találtak egy iskolai gyakorlófüzetet is, amiben az F és a G betű között kellett vonalat húzni. Az F. G pedig a török „tudjukki”, Erdogan ősellenségének monogramja.
301878 könyvet kobzott el és semmisített meg a 2016-os puccskísérlet óta a török kormány, számolt be a múlt héten az ország oktatási minisztere, Ziya Selçuk . írja a 444.hu, a The Guardian cikkére hivatkozva.
A török állam a sikertelen puccs után a puccsisták szellemi vezérének kikiáltott Fethullah Gülenhez köthető könyvek ellen hirdetett háborút. Az Egyesült Államokban élő Gülen - aki egykor Erdogan szövetségese volt - tagadja, hogy köze lett volna a puccshoz. Az iskolákból, könyvtárakból elkobzott könyveket elégetik, erről a Kronos27 híroldal képeket is közölt (mi  cikk tárolt változatát osztottuk meg - a szerk.).
És hogy mi számít gülenista irodalomnak? A Turkey Purge nevű weboldal szerint, amit állításuk szerint az elnyomó rezsimtől szenvedő törökök érdekében felszólaló fiatal újságírók üzemeltetnek, az egyik megsemmisítésre ítélt könyv egy matematika-gyakorlófüzet volt. Ez azért lett gülenistának minősítve, mert az egyik feladatban F és G pontok között kellett vonalat húzni, márpedig az mi más lenne, mint Fethullah Gülen monogramja. 2016 decemberében egy másik iskolai munkafüzet is hasonló sorsra jutott, 1,8 millió példányt zúztak be belőle és nyomtattak újra úgy, hogy már kihagyták belőle a Pennsylvania kifejezést.
Pennsylvania egy amerikai állam, említése azért minősül gülenizmusnak, mert Gülen most ott él.

Az English PEN jogvédő írószervezet tavalyi beszámolója szerint a 2016-os állítólagos puccs leverése és a szükségállapot bevezetése óta 200 médiumot zártak be, 80 író ellen folyik nyomozás vagy más hatósági eljárás és 5822 egyetemi oktatót rúgtak ki Törökország 118 egyeteméről.
Szerző

Kettős játszmát űz a Talibán Afganisztánban

Publikálás dátuma
2019.08.07. 13:22

Fotó: STR / AFP
Július volt a legvéresebb hónap az utóbbi két év történetében, több mint 1500 civil vált a terror áldozatává.
Azonnal vállalták a felelősséget a tálibok azért a szerda reggeli, autóba rejtett pokolgéppel elkövetett robbantásért, amelyet Kabulban, egy rendőrségi épület bejáratánál követtek el. Az AFP hírügynökség a helyi hatóságok közlése alapján azt írta, a merényletben 95 személy sérült meg, közülük 34-t súlyos állapotban szállítottak kórházba, a halottak pontos számát lapzártánkkor még nem közölték a hatóságok. A célpont ezúttal kettős volt. A tálibok rendszerint vagy az afgán állami szervek, rendfenntartók és hadsereg létesítményeit vagy a síita kisebbséget támadják. A szerdai robbantás a főváros nyugati, zömében síita hazara kisebbség által lakott részében történt, a rendőrség épülete és katonai iskola közelében.  Az ENSZ jelentése szerint 2019 júliusa volt a legvéresebb hónap az utóbbi két év történetében, több mint 1500 civil vált a terror áldozatává. Mindez annak fényében kap kiemelt jelentőséget, hogy eközben folynak a tárgyalások a tálibok és az amerikai kormány képviselői között. A két küldöttség a héten nyolcadik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Dohában, hétfő este az amerikai különmegbízott, Zalmay Khalilzad üdvözölte az eddigi „remek előrelépéseket”. A Talibán mozgalom egyik politikai képviselője, Suhail Shaheen is hasonló hangnemben nyilatkozott, azt állította már csak néhány részletet kell véglegesíteni a békeszerződés aláírásához. Másnap, kedden viszont már a tálib mozgalom odahaza a szeptember végére kiírt afgán elnökválasztás bojkottjára szólította fel híveit, arra kérte őket, kerüljék el a szavazóhelyiségeket, hogy nehogy maguk is célponttá váljanak. A terrorcsoport felszólítása azt sugallja, hogy akárcsak az előző választásokon, ezúttal is merényletekre készülnek a voksolás napján. A választási kampány hivatalosan július 28-án kezdődött, és már azon a napon támadás érte az egyik jelölt kampányközpontját. A támadásban 20 ember életét vesztette, 50 megsebesült. Az elnökválasztást már kétszer elhalasztották, legutóbb áprilisban. A szeptember 28-i időpont sem biztos, mert ha a felek Dohában megállapodnak, akkor Norvégiában megkezdődhetnek a béketárgyalások a Talibán és a kabuli világi kormányzat között.   
Szerző
Témák
tálibok

Nukleáris Titanic, avagy úszó Csernobil a jégen

Publikálás dátuma
2019.08.07. 11:46

Fotó: Claudia Thaler / AFP
A tervek szerint még e hónapban megérkezik az Oroszország sarkkörön túli területén lévő Pevek városába az Akademik Lomonoszov, az úszó nukleáris erőmű.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A Barents-tengerről induló hatezer kilométeres út vége lesz az ásványokban gazdag Csukotka-területen fekvő Pevek. Az Akademik Lomonoszov két nukleáris erőműve fogja biztosítani a hőt és az áramot az otthonoknak, valamint az energiát a fúrási és bányászati munkálatokhoz. Az oroszok szerint az általa szolgáltatott tiszta energia ki fogja váltani az ott lévő, már öregedő atomerőművet és a fosszilis üzemanyagot használó erőműveket, azonban a környezetvédők súlyos aggályokat fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban. A Greenpeace egyenesen úszó Csernobilnak, nukleáris Titanicnak nevezte a hajót. Mindemellett a felmelegedés következtében elolvadó jég miatt hajózhatóvá vált északi tengeri útvonal - ahol a Lomonoszov Pevekbe vándorol - hadi jelentősége miatt már amúgy is tele van atommeghajtású jégtörőkkel és tengeralattjárókkal. Erőművek is készültek már tengeri állomáshellyel, kisebb nukleáris energiaszolgáltató üzemet már az USA is üzembe helyezett a 60-as 70-es években a Panama-öböl téréségeben, ez azonban soha nem került tömeggyártásba. Az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom változtatna ezen, és úszó atomerőművekkel látná el a világot: Szudánnal már kötöttek is erre vonatkozó megállapodást. 
Az északi-sarki környezetvédelmi problémákkal foglalkozó Bellona Alapítvány munkatársa, Anna Kirejeva attól tart, hogy azért készítették ezt a lebegő erőművet, mert olyan országoknak árulják a megoldást, mint Szudán. A potenciális vevő országokban pedig nincs olyan szinten az atombiztonság, a szabályozás, és nem alakultak ki olyan standardok, mint Oroszországban. A vállalat üzleti terveiben a Lomonoszov az értékesítés része. A piros-fehér-kék nemzeti színekben tündöklő erőmű oldalán a Roszatom logójával reklám feladatot is ellát: fedélzetén tornaterem, uszoda, alkoholmentes bár található a legénység részére. Azt azonban nem árulták el mennyibe került, és milyen megtérülése lehet az eladásoknak, amelyeknek az is a veszélye, hogy az erőművek nukleárisan kevésé tudatos országokba kerülhetnek. 
A Lomonoszov az átfestés előtt
Fotó: Nikita Greydin / AFP
Az Akademik Lomonoszov több mint tíz évig épült és két KLT-40S típusú reaktor van rajta, hasonló az atomjégtörőkön szolgálatot teljesítőkhöz, amelyek 70 MW energiát képesek leadni, ez a Roszatom szerint 100 ezer otthon ellátására elég. Az is állítják, a hajó elsüllyeszthetetlen, ellenáll a jéghegyeknek és a hétméteres hullámoknak is. A Roszatom elutasította az összehasonlítást Csernobillal, mondván ott sokkal nagyobbak és más típusúak voltak a reaktorok, a Lomonoszov technológiája pedig már bizonyított a jégtörőkön. Baleset esetén a reaktorok leállnának és a jéghideg víz hűtené őket, amíg a segítség megérkezik - nyilatkozta Vlagyimir Irminku, a Lomonoszov főmérnöke. A Bellona Alapítvány szerint egy cunaminak, ami partra vetné a hajót, beláthatatlanok lennének a következményei. Ilyen eset a Roszatom szerint azért nem következhet be, mert hullámbiztos dokkban fog állni, és ha eldőlne is, a vészrendszer 24 órán belül le tudná hűteni a reaktorokat külső áramforrás igénybevétele nélkül. A tesztek szerint egy kilences erősségű földrengést követő cunami még nem mozdítaná ki helyéről.
Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 15:04