39, eddig láthatatlan ősi galaxist fedeztek fel

Publikálás dátuma
2019.08.08. 12:01

Fotó: NAO
Először találtak egyszerre ennyi, ráadásul hatalmas méretű és régi galaxist.
"Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra"

- fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője.

 "Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, és segít megérteni bizonyos részleteket, amelyek eddig hiányoztak" - tette hozzá.
A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének - írja a CNN.com.
Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság. "Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára és nem érzékelhető a Hubble által sem" - mondta Kohno Kotaro, a Tokiói Egyetem tudósa. Ezért az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére.
A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is. "Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról" - mondta Kohno. 
Szerző
Témák
galaxisok

Túlélőművész állatkákat juttatott a Holdra egy lezuhant űrszonda

Publikálás dátuma
2019.08.08. 11:06

Fotó: JACK GUEZ / AFP
Az áprilisban a Holdon lezuhant Beresít nevű szondán ezernyi, elpusztíthatatlan medveállatka utazott. Ahhoz, hogy a hibernált élőlények aktív állapotba kerüljenek, vízre, oxigénre és táplálékra lenne szükségük.
A medveállatkák (Tardigrada) valódi túlélőművészek - közölte az apró állatok űrbe juttatásáért felelős Arch Mission Foundation szervezet. A Beresít (magyarul: Genezis) áprilisban leszállás közben zuhant a Hold felszínére. Nova Spivack, a szervezet alapítója szerint nagy a valószínűsége, hogy a medveállatkák életben maradtak.
Az egy milliméternél is kisebb élőlények rendkívül ellenállóak. Szélsőséges mértékű sugárzásnak, hőségnek és hidegnek is ellenállnak és évtizedeket kibírnak táplálék nélkül. Túlélik a 150 Celsius-fokot és az abszolút nulla, vagyis a mínusz 273,15 Celsius-fokot is. Száraz állapotban jutottak el a Holdig, a tudósok ugyanis megvonták tőlük a vizet a misszió előtt, hogy nyugalmi állapotba kerüljenek. 
Ezek a különleges élőlények évtizedekkel dehidratálásuk után is képesek "visszatérni az életbe", ha vízzel érintkeznek. Amikor kiszáradnak, behúzzák fejüket és nyolc lábukat, apró labdává zsugorodnak és a halálhoz hasonlatos állapotba kerülnek. Szinte minden vizet kiválasztanak a szervezetükből, anyagcseréjük a normális állapot 0,01 százalékára lassul.
Az, hogy a medveállatkák fel is éledjenek a Holdon, az ott uralkodó körülmények miatt szinte lehetetlen, még ha a szonda robbanását túl is élték. Ahhoz, hogy újra aktív állapotba kerüljenek, növekedjenek és szaporodjanak, vízre, oxigénre és táplálékra van szükségük - mondta William Miller, az amerikai Baker Egyetem kutatója.
Elméletben az viszont lehetséges, hogy a medveállatkákat újra begyűjtsék, visszahozzák a Földre, felélesszék őket és megvizsgálják, milyen hatással volt rájuk a Holdon való lét.
Szerző

Magyar eljárással gyorsabban kimutatható a Lyme-kór

Publikálás dátuma
2019.08.07. 15:10

Fotó: SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A magyarok által kifejlesztett eljárást akár már egy év múlva lehet használni - jelentették be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, ehhez a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag jelenlétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni - mondta Bózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója. A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt közvetlenül kimutatják a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető - ismertette az igazgató.
A Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert bepréseljük a fertőző anyagot a szervezetbe. A szakember fontosnak nevezte az állatnak a vizsgálatát is, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges. A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása - fűzte hozzá az igazgató.
Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak. Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer.
Korábban a megfelelő laboreredményhez 50-60 perc is szükséges volt, most manuális működés mellett már 15-20 perc alatt megvan az eredmény, amennyiben viszont sikerült teljesen automatizálni a mikroszkóp működését 6-8 perc alatt kimutatható a fertőzés - ismertette Bózsik András.
Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtófőnöke elmondta, a DualDur módszert az unió kutatási és innovációs programja, a Horizon 2020 támogatja, amely a tudományos szakértelmet a vállalkozói szellemmel ötvöző, innovatív kis- és közepes vállalkozásokat karolja fel.
A Lyme-kór kullancs által okozott betegség, amely ha nem diagnosztizálják és kezelik időben, elterjedhet az ízületekben, az idegrendszerben és a szívben súlyos és tartós tüneteket okozva. Megelőzése érdekében erdőben vagy hosszú fűben érdemes a testet lefedő ruhát, kalapot viselni, illetve kullancsriasztót használni, testünk felszínét pedig ellenőrizni, és ha kell, eltávolítani az élősködőket. Ritka esetekben a Lyme-kór akár halálos is lehet. 1985 és 2018 között kilenc halálesetet jelentettek, amelyet a Lyme-kór által kiváltott szívgyulladás okozott. Ez akkor következik be, amikor a baktériumok bekerülnek a szívszövetbe.
Szerző
Témák
Lyme-kór