Zárolták a Navalnijhoz kapcsolódó szervezetek számláit Oroszországban

Publikálás dátuma
2019.08.08. 15:28

Fotó: SEFA KARACAN / AFP
Zároltatta egy moszkvai bíróság az Alekszej Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány, valamint az ellenzéki politikus regionális stábjainak bankszámláit - közölte Kira Jarmis, az alapítvány sajtótitkára csütörtöki Twitter-bejegyzésében.
Az intézkedés az alapítvány több alkalmazottjának magánszámláját is érintette. Jarmis szerint a kontókon 75 millió rubelnyi, a hatóságok által törvénytelenül legalizáltnak vélt összeget zároltak. (A rubel jelenleg mintegy 4,5 forintot ér.) Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) augusztus 3-án egymilliárd rubel értékű pénzmosás gyanújával eljárást indított az alapítvány ellen. A hatóságok csütörtökön a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány több munkatársánál házkutatást tartottak, az érintettek szerint több esetben indokolatlanul erőszakot alkalmazva.
Az alapítvány irodája
Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
Alekszej Navalnij jelenleg 30 napos adminisztratív letartóztatását tölti, amelyet azért szabtak ki rá, mert egy, a hatóságokkal nem egyeztetett tüntetésre szólított fel. Ezt azzal indokolta, hogy a fővárosi választási bizottságok - a támogató aláírások meghamisítására hivatkozva - elutasították többtucatnyi ellenzéki jelöltaspiráns bejegyzését a moszkvai képviselőtestület szeptember 8-i megválasztására. A tiltakozási kampány egyik kulcsfigurája Ljubov Szobol, az alapítvány jogásza. Szobol regisztrálásának elutasítását a Központi Választási Bizottság szerdán a felülvizsgálati eljárás során helybenhagyta. Alekszej Navalnij ellenzéki vlogger a 2013-as moszkvai polgármester-választáson a második helyen végzett a szavazatok 27,24 százalékával. Tavaly az elnökjelöltség megszerzésével próbálkozott meg, de a Központi Választási Bizottság ettől eltiltotta, két, gazdasági ügyben született elmarasztaló ítéletre hivatkozva. Indulása elvileg lehetőséget szolgáltathatott volna a parlamenten kívüli orosz ellenzék összefogására.
Alekszej Navalnij az irodájában
Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
Szerző

Bejelentette lemondását a lengyel alsóházi elnök

Publikálás dátuma
2019.08.08. 13:27

Fotó: Artur Widak / Artur Widak/NurPhoto
Közfelháborodást keltettek belföldi repülőútjai.
Bejelentette csütörtökön lemondását Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök azzal az indokkal, hogy
a közvélemény nemtetszéssel fogadta a gyakori, néhány esetben a családtagok részvételével tett belföldi repülőútjairól megjelent információkat.

Kuchcinski ellen ez ügyben az ellenzéki Polgári Platform nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyről pénteken szavazott volna az alsóház, a szejm. A házelnök közölte, hogy pénteken távozik tisztségéből. A sajtókonferencián szintén felszólaló Jaroslaw Kaczynski,
a lengyel kormánypárt elnöke aláhúzta: „Kuchcinski a repülőutakkal nem járt el törvényellenesen, és nem tért el a bevált szokásoktól sem”.

A pártelnök egyúttal bejelentette, hogy pártja törvénytervezetet nyújt be a kormánygépek használatának szigorú szabályozásáról.
Szerző
Témák
Lengyelország

Kiürül az orosz Távol-Kelet

Publikálás dátuma
2019.08.08. 12:00
Burjátföld területe majd négyszerese Magyarországénak, de lakossága alig egymilliós
Fotó: Valeriy Melnikov / AFP/Sputnik
Hiába a kormányprogramok, Oroszország óriási területei néptelenednek el. Földjük értékes kincseket rejt, de nem marad, aki kiaknázza őket.
Se szeri, se száma azoknak a moszkvai kormányhatározatoknak, amelyek mind egyetlen célt tűztek ki: megállítani a hatalmas Távol-Kelet elnéptelenedését, vagy legalább is, megpróbálni csökkenteni az elvándorlás ütemét. Senki nem beszél róla, de mindenki tisztában van vele, addig kell megerősíteni az orosz jelenlétet, amíg még tart az orosz-kínai partnerség időszaka. Ha azonban Kína a csúcsra ér, nehezebb lesz éhségét csillapítani a Távol-Kelet iránt. Míg Kína irdatlan nagy lakossággal, hallatlan népsűrűségű területekkel bír, az orosz Távol-Kelet szinte üresen kong a nagy testvér közelségében. Az Oroszország 36 százalékát kitevő, több mint 6,215 millió négyzetkilométernyi területen több millióval kevesebb ember él, mint egyedül Moszkvában. Számos térségben a népsűrűség átlaga négyzetkilométereként még az egyet sem éri el. Eközben dolgos milliók kellenének ahhoz, hogy a föld mélyében rejlő páratlanul gazdag kincsekhez hozzájussanak. Az ország stratégiai gyémántkészletének 80 százalékát Jakutföld rejti. De van itt arany, megannyi színesfém, kőszén, szénhidrogén. Páratlan a halkészlete, erdőségeinek növény és állatvilága. Csak éppen ember nincs. 1991 és 2010 között a lakosság 22 százalékkal csökkent. És minden erőfeszítés is kevés volt ahhoz, hogy látványos eredményt érjenek el. Pedig erőfeszítésben nem volt hiány. Adókedvezményekkel, családtámogatással, új gyárak építésével, vállalatok megsegítésével igyekeztek úrrá lenni az áldatlan helyzeten, és nem utolsó sorban azzal, hogy egy évekkel ezelőtt hozott döntéssel minden állampolgárt ingyen juttattak földhöz a Távol-Keleten, ha vállalta, hogy öt éven belül megműveli azt, építkezik rajta és valamilyen vállalkozásba kezd. Ötvenezren dolgoznak ilyen földön. A Távol-Keleten élők állami támogatással juthatnak repülőjegyhez is. 15,5 milliárd rubelt szánnak arra, hogy a térség öt régiójának három éven keresztül plusz segítséget nyújtsanak. Jakutföld, a Tengermelléki Határterület, a Magadani terület, Szahalin és a Zsidó Autonóm Terület részesül ebben a különleges bánásmódban. A mai napig 39 szövetségi törvényt és 167 jogi kormánydokumentumot fogadtak el a Távol-Kelet fejlesztésének elősegítésére. És még mindig ott tartanak, hogy 50-60 éven belül egyes régiók lakossága teljesen eltűnhet. A Bajkálon túli területről és a Burját Köztársaságból csak tavaly 25 ezren keltek útra. A további elvándorlást megelőzendő, úgy döntöttek, hogy 2020-ig a költségvetésből 65,2 milliárd rubelt fordítanak kórházakra, iskolákra, óvodákra, sportlétesítményekre. Az állami beruházásoknak legalább 7 százalékát ebben a térségben realizálják. Most dolgoznak egy 2025-ig szóló, Távol-Kelet fejlődését szolgáló újabb nemzeti programon, amelyhez nagy reményeket fűznek. Csakhogy irdatlan sok pénz kellene a megvalósításhoz. Pénz itt nincs – kínai oldalon viszont van. Jönnek is a kínai turisták, boldogan jönnének a vállalkozók is. Négy év alatt a vízumkönnyítéseknek, az elektronikus vízumnak is köszönhetően duplájára nőtt a Kínából érkező vendégek száma. Ami pedig a vállalkozókat illeti, szavakban nyitottak a külföldi befektetők felé is. Harminc országból érkeztek ide, többek között kínaiak, japánok, koreaiak, indiaiak. Csakhogy földtulajdonhoz nem juthatnak. Márpedig a kínaiak erre vágynak leginkább.
Az orosz Távol-Kelet földje értékes kincseket rejt, de lassan nem marad, aki kiaknázza azokat
Fotó: Valeriy Melnikov / AFP

Annyian vannak, mint az oroszok

A demográfiai fogyás nem csupán a távol-keleti, gyakran mostoha környezetű területeket, de egész Oroszországot érinti. Az ország nagyjából 144,5 milliós, - ez világviszonylatban a 9. helyre elég - de a hosszú évek óta tartó stagnálás után tavaly már csökkent a népesség. A Roszsztat 2018-as adatai szerint Oroszország-szerte már kevesebb gyermek született, mint amennyi ember meghalt, a termékenységi ráta 1,6-es, amit a szerény bevándorlás, az átlagéletkor növekedése sem tudott ellensúlyozni. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re az ország lakossága 11 millióval, 2100-ra pedig akár 20 millióval is csökkenhet. Más előrejelzések még borúlátóbbak, és azt jósolják, hogy már egy évtized múlva 128 milliósra fogyhatnak az oroszok. Abban a világszervezet előrejelzései is egyetértenek, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizáció, harminc éven belül a lakosság kétharmada városokba költözhet. Moszkva a probléma egyik megoldását a bevándorlásban látja, s bár tavaly rekord alacsony számú, alig 101800 bevándorló érkezett Oroszországba, addig az idei év első négy hónapjában már pozitív csúcsokat döntögettek, bár nem egyértelmű, hogy a kiugrás minek köszönhető. Vlagyimir Putyin tavaly alakította át a migrációs politikáját, ennek lényege, hogy próbálja a környező országok orosz nyelvű népességét átcsábítani, ennek megfelelően a legtöbben a posztszovjet államokból, Ukrajnából, Kazahsztánból és Tadzsikisztánból költöznek át. A „migránsokat” viszont egyébként az oroszok sem látják szívesen, a Levada közvélemény-kutató szerint például alig 26 százalék gondolta úgy, hogy a bevándorlók szorgalmasak. Az orosz elnök ezen kívül a magyar kormány programjához hasonlóan igyekszik országos viszonylatban is próbálja állami segítséggel serkenteni a népszaporulatot, például kiszélesítették a gyermekvállalásban részesülő szülők körét, enyhítették a sokgyermekes családok jelzálog - és földadóterheit, növelték a bölcsődei férőhelyek számát.  - L.D.  

Szerző
Frissítve: 2019.08.08. 12:30