Gyerekkel is igazi mesevilág a Sziget

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:13

Fotó: Hölvényi Kristóf / Rockstar Photographers
A Sziget Fesztivál sokszínű, összművészeti programjai között mindenki talál a fogára valót: a világsztárok koncertjeitől kezdve a cirkuszon, táncházon, kiállításokon, alkotóműhelyeken át egészen a színházig, minden egyes napra akad valami újdonság. Ez igaz a gyerekekre is, akik napközben is elmerülhetnek abban a mesevilágban, amit a Sziget kínál.
A Szigeten már a dekoráció is segít abban, hogy belépve mindenki úgy érezze: egy másik világba csöppent. Aztán megjelennek a Nagy Utcaszínház a Tippmix támogatásával furcsa és bohókás szerzetei is és egyértelművé válik, hogy mesevilágba csöppentünk. De lássuk, mi mindent érdemes még kipróbálni gyerekes látogatóként. Évek óta kicsik és nagyok egyik kedvence a Vándor Vurstli, ahol visszarepítenek a századelőre és úgy érezhetjük magunkat, mintha egy régi vásári forgatagba csöppentünk volna. Van itt minden: célba dobás, zsonglőrök, artisták, bábszínház, bűvész mutatvány és jövendőmondás, de Németország legkisebb óriáskerekéről is szemügyre vehető a fesztivál. A Vándor Vurstli melletti sétányon, a Színház és Táncsátor presented by Elle között minden nap izgalmas bajnokság zajlik, ugyanis itt mérkőznek meg az élő mozdulatlanság művészei. A tét igen nagy: az Élőszobor bajnokság 12 előadója közül egyikük eljuthat a hollandiai világbajnokságra! De a zsűri figyelme mellett komoly „küzdelem” zajlik a fesztiválozók figyelméért is. 
Ha valaki a nagyszínpados sztárokat figyelve úgy döntene, szeretne felnőttként a nyomukba lépni, irány a HangolÓra! Ezen a helyszínen a jövőbeli reménységek olyan hangszereket próbálhatnak ki, mint az elektromos dob, a zongora és a gitár. Aztán ki tudja, lehet, hogy a zenés ízelítő után pár év múlva valóban fellépőként tér vissza valamelyik gyerkőc… A zenei vénával megáldottaknak ajánljuk A magyar zene háza – klasszikus, opera és jazz színpadot is, ahol a fiatalok nemcsak megismerhetik és megtudhatják, hogy a klasszikus zene is lehet menő, de akár azt is ki lehet próbálni, milyen vezényelni egy egész szimfonikus zenekart! Milyen is az igazi magyar virtus? A Hungarikum faluban garantáltan mindenkinek a lábába teszik! A Hungarikum falu a Szigetre varázsolja a magyar vidéket, ahol a gyerekek megismerhetik a magyar hagyományokat, kipróbálhatják a Skanzen népi játékait, kézműves mesterségekkel ismerkedhetnek meg és megtanulhatják a néptánc lépéseit is! 
És ha már az új ismeretek elsajátításánál vagyunk, érdemes célba venni a Múzeumi Negyedet - a Fidelio támogatásával is, ahol könnyed és játékos módon ismerhetjük meg a hazai múzeumok izgalmas kiállításait. A Magyar Fotográfusok Háza standjánál például a kortárs fotó világát ismerhetjük meg, de lesz szelfifal, tetkók, stencilezés és chillsarok is, míg az Aquincumi Múzeumban az ókori római kultúrában merülhetünk el és találkozhatunk gladiátorokkal, római hölgyekkel és kelta harcosokkal is. A határtalan fantázia helyszíne az ArtZone, ahová egy szivárvány kapu alatt vezet az út és ahol workshopok, kiállítások, előadások várják a művészetek rajongóit. Itt készülhetnek fesztiválos fejdíszek, csillámos smink, egyedi, újrahasznosított táskák, szivárványos hajfonatok és karkötők is. Emellett különleges, virágokból épített állatokra és varázslényekre is bukkanhatunk az ArtZone udvarán. Szintén a varázslatról szól a Luminárium – Daedalum a Jana támogatásával is, amelytől garantáltan nemcsak a gyerkőcök, de a szülők szája is tátva marad majd. A Daedelum a világon elsőként a Szigeten lesz látható, egy 19 tojás formájú kupolából álló labirintus, ahol bolyongva megfigyelhetjük, ahogy apró prizmaként táncol a fény a kupolákban, de egy szivárvány színű fa és egy tágas, a római Pantheon által ihletett különleges terem is megbújik a labirintusban. 
Ameddig helyszínről-helyszínre járunk is ajánlott nyitott szemmel közlekedni, ugyanis a Nagy Utcaszínház a Tippmix támogatásával bohókás figurái szinte bárhol felbukkanhatnak. Köztük van például Mister Piano, aki guruló zongoráján virtuóz módon játszik klasszikusokat és slágereket, de bármikor feltűnhetnek az óriás dodókon haladó kalandorok vagy éppen zenéjükkel minden porcikádat átmozgató dobegyüttesek. A Nagy Utcaszínházon túl pedig szinte minden sarkon megbújik egy-egy kreatív Art Of Freedom alkotás is, mely lehet kényelmes pihenőhely, óriási társasjáték vagy éppen szeretnivaló - és fotóra váró- állatka is.
Szerző
Fotó: Bodorkós Máté / Rockstar Photographers

Markoló a színpadon, egy legendás fürdőkád és a vulkán kitör - képek a Szigetről

A nyitónapi tömegnyomornak szerencsére nyoma sem volt a folytatásban. David Attenborough fesztiválfellépése után a 90-es évek brit zenekarai mellett előadást tartott Jane Goodall, legendás főemlőskutató és békenagykövet is.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.08.09. 12:57
Aki hajóval érkezik a fesztiválra, már az odaúton bulihangulatba kerülhet
Fotó: Koncz Márton / Rockstar Photographers
Nap közben színházi előadások, cirkuszi bemutatók színesítik a programot
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A nagyszínpad matinésávjában a Quimbi kezde el a koncertsort
Fotó: Mónus Márton / Rockstar Photographers
A Franz Ferdinandnak a koncert végére sikerült felráznia a tömeget
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Jane Goodall Intézet kitelepült az idei fesztiválra
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Jane Goodall a Love Revolution nevű kampány miatt vállalta az előadást, ami a fenntarthatóság fontosságáról és az emberi jogokról, a háborúk elítéléséről és a bőrszín, vallás vagy nemi identitás miatti kirekesztésről szólt
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kulturális programokban igazán nincs hiány, a Capa Központ is kitelepült
Fotó: Hölvényi Kristóf / Rockstar Photographers
A cirkusz az egyik leglátogatottabb sátor
Fotó: Major Kata / Rockstar Photographers
A nagyszínpadon a The 1975 zárta a sort
Fotó: Mónus Márton / Rockstar Photographers

Festőnek született - Nagy István-tárlat a Kieselbach Galériában

Publikálás dátuma
2019.08.09. 10:30

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Méltatlanul háttérbe szorítva kezelte eddig a hazai művészeti közösség Nagy István festő munkásságát. Kieselbach Tamás és sokan mások azonban szeretnének változtatni ezen.
„Először gyerekként láttam képet tőle, szénrajzot, erősen sárgult lapon, Egry József és Nagy Balogh János képei között a nagybátyám gyűjteményében. Három vastag szénvonás volt a domb. A domborulat meredek és vastag íve gyerekként megrendített. Nem tudom miért. Ahogy a szén szokatlanul vastagon és bensőséges biztonsággal futott a papíron. A papír domborzatának csúcsain haladt át, ettől láthatóvá váltak a papír meredélyei. Láttam egy dombot az anyag domborzatán. Soha előtte a papír meredélyeit. Visszajártam megfigyelni, vajon az egyik dolog jelentése miként hordozza a másikat. Borzongtam a merőben különböző dolgok találkozása felett érzett örömtől. Egy halott festő kedélyét a bőrödön észlelni nem kis dolog. Domb. Papír. Szén. Mozdulat. Szignó. Domborzat. Nyom. Meredély. Borzongás. Bőr.” Nádas Péter Nagy István művészetével való ismerkedése hasonlóan maradandó nyomot hagyott az íróban, akárcsak Kieselbach Tamás művészettörténészben, aki a huszadik századi festő életművének (el)ismertebbé tételét húsz évvel ezelőtt tűzte ki célul. 
Nem alaptalanul, ugyanis ne lenne, akit képeit látva ne ejtene ámulatba az az egyedülálló festői világ, ami az 1873-ban született, erdélyi származású alkotót jellemezte Kassák Lajos, Barcsay Jenő, Kós Károly, Kosztolányi Dezső, Parti Nagy Lajos és számos kortársa is elismerősen nyilatkozott a művészről, Esterházy Péter a következőképpen: „Azt hittem, Nagy István úgynevezett alföldi festő, nem tudtam a csíki gyökerekről, de dicsekedve úgy mondanám, kitaláltam. Mert valahogy érezni lehetett a képeken azt a feszültséget, hogy nincs ott a Sainte-Victoire. A képek drámaiságában, sőt, tragikusságában ott van ez a „nincs ott”. Döbbenete – hogy ilyen a világ – teljesen mai, mostani, jelen lévő.” Ehhez az élményhez hasonlót tapasztalhatunk meg mi magunk is a Kieselbach Galéria napokban megnyitott Tisztaság Tömörség Transzcendencia című, minden idők legjelentősebb Nagy István-kiállításán járva. Hat teremben több mint százötven műalkotás került a falakra: a nyolc múzeum és huszonnégy magánygyűjtemény darabjainak nagy része most először látható. A kiállítással egy időben mutatták be azt a közel hatszáz oldalas monográfiát, amely amellett, hogy az életmű valaha volt legbővebb ismertetését is tartalmazza, minden idők legnagyobb terjedelmű és legtöbb reprodukciót tartalmazó hazai művészmonográfiája. E nagy figyelem Kieselbach Tamás és sokak szerint ugyanakkor abszolút indokolt, és mondhatni megkésett is; úgy vélik, Nagy István a teljes magyar kulturális tradíció leginkább alul értékelt alkotója. Mivel festészete nem tartozik a könnyen megszerethető értékek közé és világába nehéz belépni, ezért arra vállalkoztak, hogy utat nyissanak hozzá, s egyúttal kijelöljék helyét József Attila és Bartók Béla mellett.
Nagy István festőnek született, akárcsak Michelangelo – jegyezte meg Nádas Péter a kiállítás és a kötet sajtóbemutatóján. S bármennyire is meglepő lehet, az író szavai nem tűnnek túlzásnak a Csíkmindszenten született, és attól gondolatban – a térbeli távolságtól függetlenül– nem soká távolodó festő képeit szemlélve. Festményein az erdélyi táj ereje, a paraszti világ nemessége, az ott élők és dolgozók élete különös, máshoz nem hasonlítható esszenciával elevenedik meg. A szénaboglyák, az emberi tekintetek és az elterülő lankák között egy egész emberi élet rajzolódik ki előttünk a többnyire pasztellképekből álló életműben, amely azonban közel sem tűnik könnyedén megfejthetőnek, inkább újabb és újabb kérdéseket szegez nekünk. Az azonban, hogy szembesüljünk ezekkel a kérdésekkel, s közelebb lépjünk Nagy István életművéhez mindenképp hiánypótló vállalkozás.
Infó: Tisztaság Tömörség Transzcendencia, a kiállítás szeptember 13-ig látogatható a Kieselbach Galériában. A Nagy István monográfiát Kieselbach Tamás szerkesztette, szerzők: Nádas Péter, Földényi F. László, Markója Csilla, Kemény Gyula, Kolozsváry Marianna). A festőről dokumentumfilm is készül, amelyben színészek olvassák fel többek közt Esterházy Péter, Maurer Dóra, Nádler István, és Parti Nagy Lajos gondolatait Nagy István művészete kapcsán. A dokumentumfilm első részletei szintén láthatók a kiállításon.
Juhász Anna kérdezte Nagy István művészetéről Kieselbach Tamást és Nádas Pétert
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Szerző
Frissítve: 2019.08.09. 16:06