Harminc fokban érlelik Munkácsy képeit a pécsi kiállításon

Publikálás dátuma
2019.08.08. 21:14
Pákh Imre műgyűjtő riporterek gyűrűjében a pécsi Munkácsy-kiállításon
Fotó: Facebook/Zsolnay Negyed
A klíma bedöglött, de a galéria ügyvezetője szerint ez nem olyan nagy baj, a látogatók pedig majd kapnak valami frissítő italt.
A kánikulai napokon 30 fok körüli hőmérsékletek vannak a május 17-én nyílt, november 17-én záró pécsi Munkácsy-kiállításon – értesült a Szabad Pécs. A lap munkatársai augusztus 7-én, szerdán, és 8-án, csütörtökön is elmentek a Zsolnay-negyedben található m21 galériába kora délután. Először csak hőmérőt vittek magukkal, ami szerdán délután négykor 28,7 fokot mutatott. Következő nap a hőmérsékleten kívül páratartalmat is mértek, ezúttal egy másik műszerrel: délután fél három körül 31,7 fok volt, a páratartalom pedig 44,6 százalék volt. 
A magas hőmérséklet nemcsak a látogatóknak kellemetlen, de egy szakkönyv és az lap által megkérdezett szakember szerint nem jó a festményeknek sem. Ugyan van klíma az m21-ben, de egy ideje – pontosan nem tudni, mióta – nem működik.
A Szabad Pécs mindkét nap azt tapasztalta az m21 Munkácsy-kiállításnak helyet adó termeiben, hogy a klíma egyikben sem működik, csak két ventilátor pörög, ezek úgy 5-6 méter hatótávolságúak, tehát képtelenek a hatalmas tér teljes egészében biztosítani a légmozgást. 
Beszéltek egy évtizedes tapasztalattal rendelkező muzeológussal is, aki azt kérte, nevét ne írják le. 
A szakértő szerint egy múzeumban abszurd a 30 fok körüli hőmérséklet, főleg egy olyan “kényes” anyag esetében, mint a Munkácsy-tárlat. Úgy véli, 20 és 23 fok közti hőmérséklet lenne az ideális a képek számára.

Járó Márta Megelőző műtárgyvédelem a kiállításon című szakkönyvében azt írja: a túl magas és a túl alacsony hőmérséklet károsító hatással lehet a műtárgyakra, a hőmérséklet növekedés például elindíthat vagy meggyorsíthat különböző kémiai folyamatokat. Ezért törekedni kell az ideálishoz közeli értékekre – olvasható a szakkönyvben – olyan kiállítóhelyeken, ahol van központi klíma (és az m21 elvileg ilyen) éjjel-nappal ugyanolyan hőmérsékletet kell biztosítani, a dolgozók, a látogatók és a műtárgyak számára optimális 20-22 fokot 50 százalékos relatív páratartalom mellett. 
A helyszínről felhívták a kiállításnak helyet biztosító Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) több vezetőjét is, Magyar Attila gazdasági igazgatót, Vincze Balázs ügyvezető igazgatót és Komor István üzemeltetési igazgatót, írja a portál. Azt kérdezték tőlük, nem tartják-e problémásnak, hogy rendszeresen 30 fok körüli hőmérséklet uralkodik a galériában. Magyar Attila gazdasági igazgató – noha  interjúszituációban volt – a lap szerint azon értetlenkedett, hogy mi köze van neki ehhez az egészhez. Vincze Balázs elismerte ugyan, hogy meghibásodás miatt egy ideje nem működik a klíma, de szerinte a magas hőmérséklet nem károsítja a festményeket, a páratartalom megfelelő szinten tartása a legfontosabb, azzal pedig nincs probléma. Ennek érdekében a nagy hőségben a galéria kis belső udvarára nyíló ajtókat nyitva tartják. Hozzátette, a látogatók szempontjából van jelentősége a magas hőmérsékletnek. Reméli, két héten belül megjavítják a klímát, addig a ventilátorokkal hűsítik a látogatókat és tervezik, hogy a kiállítás megtekintése után frissítő itallal fogják kínálni őket.
Ugyanezt mondta a Szabad Pécsnek Komor István. Hozzátette, felmerült, hogy az egész klímaberendezést kicserélik, de ez tízmillió felletti költséget jelentene, így csak egy alkatrészt fognak kicserélni.  A kiállítás 16 milliójába került a ZSÖK-nek a Szabad Pécs szerint. A képek tulajdonosa Pákh Imre műgyűjtő. A névtelenséget kérő muzeológus szakértő elmondta, hogy alapesetben, ha ilyen jelentős értékű műtárgyegyüttesről van szó, a kölcsönadó a szerződésben rögzíti a műtárgyvédelmi szabályokat, például hogy mekkora legyen a relatív páratartalom, a hőmérséklet, milyen erősségű legyen a megvilágítás. Egy igazán értékes tárlat esetében a kiállítóhelynek az összes műtárgyvédelmi paraméterét tanúsítani kell, sőt, gyakran azt is elvárják, hogy utólag ellenőrizhetők legyenek az adatok.  Ha ez egy közgyűjtemény anyaga lenne, egészen biztosan szigorú előírásoknak kellene megfelelni a festmények elhelyezését illetően. Mivel azonban magángyűjteményről, magánvagyonról van szó, a kölcsönadón múlik, mennyire szigorú feltételeket támaszt a galériával és a ZSÖK-kel szemben. A lap kérdésére Vincze Balázs azt mondta, nem tud róla, hogy hőmérsékletre vonatkozó kitételek szerepelnének a szerződésben. 
Szerző

Nem messze a valóságtól a McMafia

Publikálás dátuma
2019.08.08. 13:00

Fotó: IMDB
„Oroszországban mindenkit bűnözőnek tartanak. Na, és?” – hangzik el a McMafia első epizódjában, s bár a kérdésfelvetésben rejlő irónia nem tűnhet alaptalannak, a BBC és az AMC közös szériája jóval túlmutat a szervezett bűnözés oroszországi keretein.
A nyolcrészes fikciós brit sikersorozat Misha Glenny, a Guardian és a BBC egykori közép-európai tudósítójának McMafia: A Journey Through the Global Criminal Underworld (McMafia: Utazás a globális bűnözői alvilágban) című riportkönyvén alapul, amelynek fókuszában a nemzetközi szervezett bűnözés világának változásai állnak. A Duna Televízióban kedd este bemutatott határokon és nemzetiségeken átívelő bűnügyi történet a jól ismert képpel indít: a családja sötét múltjától szabadulni kívánó főszereplővel. Alex Godman (James Norton) egy Oroszországból emigrálni kényszerült, és jelenleg Londonban élő maffiacsalád sarja, akit azonban gyerekkora óta a nyugati értékek mentén neveltek, és aszerint is éli mindennapjait befektetési bankárként. Ám ez nem ilyen egyszerű: habár apját, Dimitrijt (Alekszej Szerebrjakov) az foglalkoztatja leginkább, hogy otthonától távol kell élnie, és hogy fia inkább angol már, mint orosz, Alex nagybátyja (David Dencik) viszont bosszút akar állni az őket hazájukból elűző oligarchán izraeli kapcsolatait is bevetve. A gépezetbe azonban homokszem akad, és Alexnek kell megvédenie családját, háttérbe szorítva mindazokat az elveket, amelyeket követendőnek tart. Holott azt feltételezhetnénk, a Hossein Amini és James Watkins forgatókönyve alapján megvalósuló történet alapjaiban nem lép messze egy átlagosnak tűnő akciófilmtől, a karakterek személyes motivációi, a változatos helyszínek és különböző nációjú karakterek jól megfűszerezik azt. Az izgalmasnak ígérkező bűnügyi sorozatot érdemes lehet követni kedd esténként, mert a szórakoztató fikción túl arról is megtudhatunk egyet, s mást, hogy is működik napjainkban a szervezett bűnözés a nemzetközi szinteken: nem sötét alvilági helyszíneken, sokkal inkább az üzleti vagy a politikai életben bukkanhat fel. Misha Glenny szerint olyannyira jelentős erővel bír, hogy mindez ma már a világgazdaság tizenöt százalékát teszi ki, és úgy véli, valójában sokkal nagyobb problémát jelent, mint a terrorizmus. Miközben az állandó játszmákat és a drámai történéseket nézzük, nem árt elgondolkodni azok valóságalapján is. Infó: McMafia, amerikai-angol tévéfilmsorozat (2018), kedd esténként 21.30-tól Duna Televízió
Szerző
Témák
sorozat Duna TV

Divat a költészet

Publikálás dátuma
2019.08.08. 12:30
József Attila egy fiatal pólóján
Fotó: VATES
Kultúrforradalmat akarnak. Egy közösségi mozgalmat, amely a művészek ünneplése köré szerveződik, ezért íróportrékkal, idézetekkel illusztrálnak pólókat.
"Általam vagy, mert meg én láttalak" - a költőfejedelem Ady Endre koronával; "A mindenséggel mérd magad!" - József Attila összetört tükörben; "Miért a végét nem lelő idő?" - Babits Mihály homokóra mögül néz ránk azokon a pólókon, amelyek nemrég jelentek meg Budapest utcáin. Kosztolányi Dezső - Karinthy Frigyes, a legendás páros, Radnóti Miklós, vagy Móricz Zsigmond portréi mellett idézetekkel is lehet találkozni Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani és Petőfi Sándor: Vándorlok című verseiből. - Középiskolásként beleszerettem az irodalomba, és amellett, hogy a versek által képviselt értékeket szerettem volna a hétköznapokba csempészve megmutatni a mának, szeretném, ha a kultúráról való gondolkodás előtérbe kerülne a fiatalok körében – mesél a Népszavának a személyes indíttatásról Csányi Péter, a beszélő nevű Vates alapítója, aki Bárány Bencével együtt indította el a kollekciót. Azt remélik, hogy az értékközvetítés előbb-utóbb kulturális közösséget is teremt, weboldalukon legalábbis így írnak: „A vates szó jelentése küldetéstudattal rendelkező költő. Azért választottuk ezt a nevet, mert mi is egy küldetést akarunk véghezvinni. Kultúrforradalmat akarunk. Egy közösségi mozgalmat, amely a művészek ünneplése köré szerveződik. Ami valódi tartalmat és jelentést visz a mindennapokba.” Bár Bárány Bence slammer, a kortárs irodalom egyelőre nem része a brandnek. - Egyelőre olyan költőket mutatunk be, akiket mindenki jól ismer és könnyebben tud kapcsolódni hozzájuk. Igyekszünk a személyiségükre jellemző módon bemutatni őket, ezért kapott például a költőfejedelem Ady koronát – mutat be részleteket Csányi Péter. Először a 19-25 év közötti korosztály fedezte fel a neten megrendelhető pólókat, ám a több közösségi oldalon való megjelenés több korosztály érdeklődését is meghozta, ma már idősebbek is hordják ezeket a ruhadarabokat. - Az arculatot megtartjuk, de más művészeti ágak és nemzetközi alkotókat is szeretnénk megjeleníteni az újabb kollekción, amelyben az évszakváltáshoz alkalmazkodva a pólók mellett a pulóverek is helyet kapnak – beszél terveikről Csányi Péter.
Ady Endrét koronával ábrázolták
Fotó: VATES