A zarándoklat matematikája

Már több muszlim él a világon, mint ahányan eljuthatnak Mekkába és Medinába. A magyar hívőknek csak a költségek miatt kell izgulniuk.

Kezdetét vette tegnap a haddzs, avagy a nagy mekkai zarándoklat, amelyet – amennyiben lehetőségei engedik – életében minden muszlimnak legalább egyszer el kell végeznie. Mohammed próféta idejéhez képest azonban az elmúlt 1400 évben nagyot változott a világ. Az iszlám két legszentebb helye – Mekka és Medina – felkereséséhez ma már nem kell kockázatos és hosszú utakra vállalkozni a sivatagon át. És közben az iszlám világvallás lett: négy évvel ezelőtt is 1,8 milliárdra becsülték a muszlimok létszámát, ám mivel az iszlám vallás dinamikusan szerzi híveit, valószínűleg már inkább a kétmilliárdhoz közelítenek.

Ezek következményeként alaposan megnőtt a forgalom. A szaúdi statisztikák szerint az elmúlt fél évszázadban több mint 95,8 millióan zarándokoltak el a szent helyekre, ami az umrát, tehát a „kis mekkai zarándoklatot” is magában foglalja. Szaúd-Arábia idén májusi adatok szerint már több mint 7,5 millió embernek adott vízumot, és akkor még el sem kezdődött a haddzs. Csak a nagy zarándoklatra is több mint 1,7 millió hívőt regisztráltak, de összlétszámuk bizonyára idén ismét meghaladja majd a kétmilliót. Szaúd-Arábia nem is olyan távlati céljai a Vízió 2030 program keretében belül, hogy egy év alatt 30 millió zarándokot fogadhassanak.

Mivel a világon jóval több a muszlim, mint a szent helyek befogadóképessége, az igazságosság jegyében a haddzson résztvevő zarándokokat általában a népesség arányában kisorsolják. A legtöbben így a több mint 200 milliós Indonéziából, vagy az ugyancsak 200 millió muszlim felé közelítő Indiából és Pakisztánból érkeznek. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint Magyarországon alig 5579 muszlim él, így nekik viszonylag könnyű dolguk van, a létszámkorlát számukra nem jelent akadályt.

„Minden évben Magyarországról is vannak néhány tucatnyian, akik részt vesznek a haddzson, idén sincs ez másképpen. Van, ki egyéni szervezésben, más csoportosan utazik” – mondta el lapunknak Bolek Zoltán, aki maga is már kétszer járta végig a nagy, és hatszor a kis zarándoklatot. A Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint a vízumhoz nincs is szüksége másra a zarándokoknak, mint hogy beadatják a megfelelő oltásokat, és vesznek egy ihrámot, azaz két varratlan vászonleplet, amelyet már itthon is lehet kapni. Mint mondja, a szűk keresztmetszet inkább a pénz. „Aki anyagilag megengedheti, az megy, nekünk néhány éve már nincs erre szponzorunk. A zarándoklat ugyanis nem olcsó, "alsó hangon" egymillió forintba kerül. A legdrágább tétel a repülőjegy és persze a szálloda. A hotelek ilyenkor olyannyira tele vannak, hogy még a földre is matracokat terítenek le, egy alapból kétágyas szobában hárman-négyen alszanak” – mutatott rá a borsos költségekre. A legalapvetőbb feltétel persze, hogy az ember muszlim legyen. „Mekkába csak muszlimok léphetnek be, a város előtt kettéágazik az út. A zarándokokat a katonák szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Magyarországon a haddzs vízumot a szaúdi nagykövetség adja ki, de hogy valaki tényleg muszlim-e, arról mi adunk igazolást” – magyarázta.

Bolek Zoltán úgy vélte, a zarándokoknak nincs mitől tartania, Szaúd-Arábia fel van készülve, hogy a világ minden tájáról érkeznek emberek. „Magyarként is elboldogul az ember, pedig magam is csak keveset beszélek arabul. Minden legalább négy nyelven ki van írva. De Mekka folyamatosan változik, minden évben modernizálnak. Nemrégiben átadták például a Dzsidda és Mekka közötti gyorsvasutat” – tette hozzá. „Minden zarándoklatom felejthetetlen, de az első leginkább. Ekkor Medinában kezdtünk, tíz napig minden nap imádkoztunk a Próféta mecsetjében (béke legyen vele), majd onnan mentünk át Mekkába. Számomra a Kába megpillantása leírhatatlan boldogság, óriási spirituális élmény volt” – emlékezett vissza az életre szóló élményre.

Hivatalosan a szent helyek politikamentesek, minden muszlim előtt nyitva állnak. Hiába vezetett be például Szaúd-Arábia más arab államokkal együtt Katar ellen embargót, a határt ilyenkor megnyitják előttük, ahogy a rivális hatalom Irán, vagy a háborús Jemen és Szíria zarándokai is szívesen látott vendégek. A gyakorlatban azonban a zarándoklatot olykor mégis politikai célokra használják, különösen olyan szerencsétlen tragédiák után, mint a 2015-ös, mikor a tömegtumultusban több százan, más források szerint több ezren veszítették életüket. „Az egyik zarándoklatomon magam is tanúja voltam, hogy irániak Amerika ellen tüntettek. Nekem ez nagyon nem tetszett, hogy a muszlimok legszentebb helyére beviszik a politikát. Nem oda való, hogy jelszavakat skandáljanak és felvonuljanak. Olyan ez, mintha az ember elmenne Rómába és elkezdene a pedofil papok ellen tüntetni. A politikának is megvan a maga színtere, meg a vallásnak is” – vélekedett Bolek Zoltán.