A zarándoklat matematikája

Publikálás dátuma
2019.08.10. 10:30

Fotó: ABDEL GHANI BASHIR / AFP
Már több muszlim él a világon, mint ahányan eljuthatnak Mekkába és Medinába. A magyar hívőknek csak a költségek miatt kell izgulniuk.
Kezdetét vette tegnap a haddzs, avagy a nagy mekkai zarándoklat, amelyet – amennyiben lehetőségei engedik – életében minden muszlimnak legalább egyszer el kell végeznie. Mohammed próféta idejéhez képest azonban az elmúlt 1400 évben nagyot változott a világ. Az iszlám két legszentebb helye – Mekka és Medina – felkereséséhez ma már nem kell kockázatos és hosszú utakra vállalkozni a sivatagon át. És közben az iszlám világvallás lett: négy évvel ezelőtt is 1,8 milliárdra becsülték a muszlimok létszámát, ám mivel az iszlám vallás dinamikusan szerzi híveit, valószínűleg már inkább a kétmilliárdhoz közelítenek. Ezek következményeként alaposan megnőtt a forgalom. A szaúdi statisztikák szerint az elmúlt fél évszázadban több mint 95,8 millióan zarándokoltak el a szent helyekre, ami az umrát, tehát a „kis mekkai zarándoklatot” is magában foglalja. Szaúd-Arábia idén májusi adatok szerint már több mint 7,5 millió embernek adott vízumot, és akkor még el sem kezdődött a haddzs. Csak a nagy zarándoklatra is több mint 1,7 millió hívőt regisztráltak, de összlétszámuk bizonyára idén ismét meghaladja majd a kétmilliót. Szaúd-Arábia nem is olyan távlati céljai a Vízió 2030 program keretében belül, hogy egy év alatt 30 millió zarándokot fogadhassanak. Mivel a világon jóval több a muszlim, mint a szent helyek befogadóképessége, az igazságosság jegyében a haddzson résztvevő zarándokokat általában a népesség arányában kisorsolják. A legtöbben így a több mint 200 milliós Indonéziából, vagy az ugyancsak 200 millió muszlim felé közelítő Indiából és Pakisztánból érkeznek. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint Magyarországon alig 5579 muszlim él, így nekik viszonylag könnyű dolguk van, a létszámkorlát számukra nem jelent akadályt. „Minden évben Magyarországról is vannak néhány tucatnyian, akik részt vesznek a haddzson, idén sincs ez másképpen. Van, ki egyéni szervezésben, más csoportosan utazik” – mondta el lapunknak Bolek Zoltán, aki maga is már kétszer járta végig a nagy, és hatszor a kis zarándoklatot. A Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint a vízumhoz nincs is szüksége másra a zarándokoknak, mint hogy beadatják a megfelelő oltásokat, és vesznek egy ihrámot, azaz két varratlan vászonleplet, amelyet már itthon is lehet kapni. Mint mondja, a szűk keresztmetszet inkább a pénz. „Aki anyagilag megengedheti, az megy, nekünk néhány éve már nincs erre szponzorunk. A zarándoklat ugyanis nem olcsó, "alsó hangon" egymillió forintba kerül. A legdrágább tétel a repülőjegy és persze a szálloda. A hotelek ilyenkor olyannyira tele vannak, hogy még a földre is matracokat terítenek le, egy alapból kétágyas szobában hárman-négyen alszanak” – mutatott rá a borsos költségekre. A legalapvetőbb feltétel persze, hogy az ember muszlim legyen. „Mekkába csak muszlimok léphetnek be, a város előtt kettéágazik az út. A zarándokokat a katonák szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Magyarországon a haddzs vízumot a szaúdi nagykövetség adja ki, de hogy valaki tényleg muszlim-e, arról mi adunk igazolást” – magyarázta. Bolek Zoltán úgy vélte, a zarándokoknak nincs mitől tartania, Szaúd-Arábia fel van készülve, hogy a világ minden tájáról érkeznek emberek. „Magyarként is elboldogul az ember, pedig magam is csak keveset beszélek arabul. Minden legalább négy nyelven ki van írva. De Mekka folyamatosan változik, minden évben modernizálnak. Nemrégiben átadták például a Dzsidda és Mekka közötti gyorsvasutat” – tette hozzá. „Minden zarándoklatom felejthetetlen, de az első leginkább. Ekkor Medinában kezdtünk, tíz napig minden nap imádkoztunk a Próféta mecsetjében (béke legyen vele), majd onnan mentünk át Mekkába. Számomra a Kába megpillantása leírhatatlan boldogság, óriási spirituális élmény volt” – emlékezett vissza az életre szóló élményre. Hivatalosan a szent helyek politikamentesek, minden muszlim előtt nyitva állnak. Hiába vezetett be például Szaúd-Arábia más arab államokkal együtt Katar ellen embargót, a határt ilyenkor megnyitják előttük, ahogy a rivális hatalom Irán, vagy a háborús Jemen és Szíria zarándokai is szívesen látott vendégek. A gyakorlatban azonban a zarándoklatot olykor mégis politikai célokra használják, különösen olyan szerencsétlen tragédiák után, mint a 2015-ös, mikor a tömegtumultusban több százan, más források szerint több ezren veszítették életüket. „Az egyik zarándoklatomon magam is tanúja voltam, hogy irániak Amerika ellen tüntettek. Nekem ez nagyon nem tetszett, hogy a muszlimok legszentebb helyére beviszik a politikát. Nem oda való, hogy jelszavakat skandáljanak és felvonuljanak. Olyan ez, mintha az ember elmenne Rómába és elkezdene a pedofil papok ellen tüntetni. A politikának is megvan a maga színtere, meg a vallásnak is” – vélekedett Bolek Zoltán. 

Megnyugvás a terror után

Szalmán király, Szaúd-Arábia uralkodója, aki a Két Szent Mecset Őre címet is viseli, minden évben több ezer zarándokot lát vendégül, gyakran olyan kisebbségben élő muszlimokat, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak az utat. Idén 73 országból több mint 6300 hívő a király vendége, köztük 200-an a márciusi új-zélandi lövöldözés áldozatainak hozzátartozói.

Szerző

Izraeli katonák négy állig felfegyverzett palesztint lőttek le a gázai határkerítésnél

Publikálás dátuma
2019.08.10. 09:35

Fotó: JAAFAR ASHTIYEH / AFP
AK-47-es gépkarabélyok, vállról indítható rakéták és kézigránátok is voltak náluk.
Izraeli katonák lelőttek négy állig felfegyverzett palesztint a gázai övezeti határkerítésnél szombaton - közölte az izraeli hadsereg Twitteren. A bejegyzés szerint a négy embernél AK-47-es gépkarabélyok, vállról indítható rakéták és kézigránátok is voltak. A katonák azután nyitottak tüzet, hogy egyikük átmászott a határkerítésen, és lőni kezdett rájuk, illetve egy kézigránátot is feléjük hajított. A Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet egyelőre nem reagált az izraeli bejelentésre.      
Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen összecsapás az éjszaka folyamán: a The Jerusalem Post szerint lövések dördültek a gázai övezet határvonalán, nem messze az izraeli Kissufim településtől, az izraeli légierő pedig egy Hamász-támaszpontot bombázott a palesztin területen található Deir al Balah városában.
A feszültség azóta fokozódik újra, hogy héten halálra késelték egy izraeli vallásos katonai iskola 19 éves diákját Ciszjordániában. A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság szombaton azt közölte, hogy a gyilkossággal kapcsolatban eddig már négy embert őrizetbe vettek. A Gázai övezetet Izraeltől elválasztó határkerítésnél gyakoriak az erőszakos incidensek. A határ menti erőszakos tömegtüntetések 2018 márciusában kezdődtek el tiltakozásul Izraelnek és Egyiptomnak a Gázai övezet elleni gazdasági blokádjára. Az Európai Unió, Izrael és az Egyesült Államok terrorista szervezetnek nyilvánította a Hamászt, amely 2007-ben erőszakkal vette át az uralmat a Gázai övezet felett.
Témák
Izrael palesztin
Frissítve: 2019.08.10. 10:52

Turisták a spanyol szélsőbal célkeresztjében

Publikálás dátuma
2019.08.10. 09:30

Fotó: JOSEP LAGO / AFP
Az Arran elnevezésű anarchista csoport a közösségi médiában tett közzé olyan felvételeket, amelyeken maszkot viselő fiatalok éjszaka festékkel kenik össze az autókat, kiszúrják abroncsaikat, és kalapáccsal törik be szélvédőiket.
A világ egyre több közkedvelt turistaparadicsomának lakói panaszkodnak arra, hogy a turizmus hovatovább élhetetlenné teszi lakóhelyüket. De ilyen indíttatású vandalizmusra mindeddig talán csak Palma de Mallorcán és Barcelonában került sor. Spanyolország, a világ második legnépszerűbb turista célpontja, az országon belül pedig elsősorban Barcelona és a Baleár-szigetek központja, Palma de Mallorca a leginkább túlterhelt. Ezekben a városokban az utóbbi években turizmusellenes mozgalmak ütötték fel a fejüket, olyan, általában szélsőbaloldali, anarchista ifjúsági csoportok, amelyek a vandalizmustól sem riadnak vissza. A spanyol rendőrség nyomozást indított tegnap egy Palma de Mallorcán történt eset kapcsán, amelyben bérelt autókat rongáltak meg. Az Arran elnevezésű anarchista csoport a közösségi médiában tett közzé olyan felvételeket, amelyeken maszkot viselő fiatalok éjszaka festékkel kenik össze az autókat, kiszúrják abroncsaikat, és kalapáccsal törik be szélvédőiket. A csoport nem először folyamodott ilyen eszközökhöz, már "hírnevet" szerzett a tömegturizmus elleni szélsőséges tiltakozó akcióival: éttermeket, szállodákat, buszokat, autókat rongáltak meg, turistákat vegzáltak. Legkedveltebb jelszavuk: "a turizmus megöli a várost". Az Arran  csoport Barcelona emelkedő lakásáraiért is a turizmust teszi felelőssé. A bérelt autók többszörösen célpontok, mert szemükben ezek egyszerre testesítik meg a környezetszennyezést, a település túlterheltségét, valamint „a város turisztikai kirakattá változását”. A nyomozás most egy autókat bérbe adó cég feljelentése kapcsán indult.  A katalán kormányzat, a politikai pártok többsége, az üzleti élet szereplői és mindkét említett város vezetése elítéli a mozgalmat, amely mögé azonban beállt az egyik kisebb katalán szeparatista erő, a nacionalista, antikapitalista Népi Egység (CUP). Spanyolország GDP-jének 11 százaléka a turizmusból származik, átlagosan mintegy 110 milliárd eurósbevételforrást jelent éves szinten. A Baleár-szigeteken ez az arány pedig 45 százalék.   

Máshol is vannak gondok

Velencének is elege lett a várost elözönlő turistákból, a polgármesteri hivatal rendelete alapján májustól belépési díjat kell fizetniük az egynapos turistáknak. Ez ugyan csökkenti a látogatók számát, de a városvezetés célja is az, hogy kisebb legyen a tömeg, nagyobb a bevétel. A kezdeti 3 eurós bevétel jövő januártól emelkedni kezd, szezonon kívül 6 euróra, hétvégeken 8-ra, csúcsidényben 10-re. 2022-től pedig az előzetes belépési foglalás is kötelező lesz az olasz és a külföldi látogatók számára egyaránt. A világörökség részét képező Velencét évente több mint 20 millió turista keresi fel. A napidíjból befolyt összeget az épített örökség megóvására, többi részét a turisták után maradó szemét elszállítására tervezik költeni. A horvátországi Dubrovnikban is betelt a pohár. A városvezetés 2016-ban döntött úgy, hogy korlátozza a városközpontban egy időben tartózkodó látogatók számát. Akik meg szeretnék látogatni Dubrovnikot, előre be kell jelentkezniük, és időpontot kell kérniük, mert egyszerre mindössze hatezer, a városlakókkal együtt 8 ezer ember tartózkodhat a város központjában. A tömeget kamerákkal számolják.  

Szerző