Maradnak a szankciók Észak-Korea ellen

Washington nem fogadja el azt az észak-koreai követelést, hogy a fokozatos denuklearizálás egyes lépéseivel párhuzamosan a szankciókat is fokozatosan oldják fel.
Az Egyesült Államok Észak-Korea teljes és visszafordíthatatlan nukleáris leszereléséig nem oldja fel az ellene bevezetett szankciókat - jelentette ki Szöulban Mark Esper amerikai védelmi miniszter. Esper a dél-koreai fővárosban egyfelől tájékoztatta hivatali partnerét, Dzsong Kjong Du védelmi minisztert a Phenjannal szemben követett amerikai irányvonalról. Ennek lényege: Washington nem fogadja el azt az észak-koreai követelést, hogy a fokozatos denuklearizálás egyes lépéseivel párhuzamosan a szankciókat is fokozatosan oldják fel. Esper arra is figyelmeztetett a dél-koreai fővárosban, hogy Szöulnak és Tokiónak – gazdasági természetű viszályuk ellenére - össze kell hangolnia a biztonsági együttműködést, elsősorban a katonai hírszerzés terén. Tokió és Szöul 2016-ban állapodott meg egymással a két ország közti katonai hírszerzési információk megosztásáról, az egyezség pedig a benne foglaltak szerint minden év augusztusában automatikusan megújul, amennyiben az egyik fél nem jelzi 90 nappal e dátum előtt a kilépési szándékát.  Szöul és Tokió között azonban nemrég kiéleződött a feszültség, mert Japán a múlt héten eltávolította Dél-Koreát különleges kereskedelmi státusú partnereinek listájáról, tovább rontva ezzel a két ország viszonyán, amely amúgy is feszült a második világháborús kényszermunka kompenzációját övező viták miatt. Ezt követően Dél-Korea jelezte, hogy szintén törli Japánt különleges kereskedelmi státusú partnereinek listájáról. Esper már keddi tokiói látogatása során a feszültség csökkentésére szólította fel a két országot, s azt javasolta nekik, hogy figyelmüket fordítsák inkább a Pekingből és Phenjanból leselkedő veszélyekre. Washington és Szöul idén februárban megállapodást írt alá arról, hogy Dél-Korea 70,3 millió dollárral 927 millió dollárra emeli hozzájárulását a térségben tartózkodó amerikai csapatok költségeinek fedezéséhez. Az egyezmény átmeneti időre, egy évre szól, de most tárgyalnak annak meghosszabbításáról. Közben Mun Dzse-in dél-koreai elnök  Li Szu-hjukot, egy hetven éves, nagy tekintélyű diplomatát jelölte új washingtoni nagykövetnek, aki jelentős tapasztalatokkal bír leszerelési ügyekben, valamint egy időben a dél-koreai hírszerzésnél is vezető poszton volt.    
Témák
Észak-Korea USA

Hadat üzent a Liga

Publikálás dátuma
2019.08.09. 16:35
Giuseppe Conte és Matteo Salvini
Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a miniszterelnök ellen az olasz kormánykoalíciót alkotó jobboldali populista párt.
A formai értelemben Giuseppe Conte kormányfő ellen, a gyakorlatban pedig a koalíciós partner, a baloldali populistaként számon tartott Öt Csillag Mozgalom (M5S) ellen irányuló alkotmányjogi lépést bejelentő pénteki közleményben a Liga mielőbbi választásokat is sürget.
"Akik vesztegetik az időt, azok az országnak ártanak, és csak a saját pozícióik megőrzésére gondolnak"

- olvasható a közleményben.

A Liga szerint a mostani kormánykoalíciós partnert túl sok szükséges döntést akadályoz meg, márpedig Olaszországnak sürgősen vissza kellene térnie a növekedési pályára. A Liga és az M5S között a viszály egyik legutóbb előkerült almája a Torino-Lyon gyorsvasút terve, amit a Liga szorgalmaz, az Öt Csillag viszont ellenez. Szerdán a két kormánypárt a parlamentben egymás ellen szavazott a kérdésben.  Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, a Liga vezetője még csütörtökön jelentette be: nincs mód az olasz kormánykoalícióban fennálló nézeteltérések rendezésére a nagyobbik kormánypárttal, így egyetlen lehetőség maradt, új választásokat kell tartani. Néhány héttel ezelőtt Salvini még arról beszélt, hogy ez a kormány ki fogja tölteni a teljes ötéves ciklust.  A pártoktól független Giuseppe Conte kormányfő, akinek minden jel szerint a pozíciója bánja azt a fejleményt, hogy a két populista formáció között kibékíthetetlenné váltak az ellentétek, azt a szemrehányást intézte Salvini címére, hogy saját pártja – jelenleg szárnyaló - népszerűségéből akar tőkét kovácsolni. A bevándorlásellenes Liga vezetője nem is tagadta ezt. Mint mondta, fel fogja kérni az olaszokat, hogy ruházzák fel "minden felhatalmazással". A Salvini potenciális új szövetségesének tekintett Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke kijelentette: az előrehozott választások olyan olasz kormányt eredményezhetnek, amely eltökélt abban, hogy hajtsák végre az Itália számára szükséges reformokat. Meloni nyíltan felvállalja ezeknek a reformoknak a „politikailag inkorrekt” jellegét. A Corriere della Sera című napilap úgy tudja: Salvini azt szeretné, ha október 13-án tartanák az előrehozott választásokat, ehhez viszont a parlamentet augusztus 13-ig fel kellene oszlatni. A lap szerint ez kevéssé valószínű a parlament feloszlatásához szükséges bonyolult eljárás miatt. Az olasz törvényhozás ráadásul most éppen nyári szünetet tart, és a szenátus elnökének jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy mikor hívja ismét össze a törvényhozást.  A parlament feloszlatásáról és új választások kiírásáról szóló döntés joga ugyanakkor Sergio Mattarella államfő kezében van. A köztársasági elnöknek azonban ahhoz is joga van, hogy előbb tájékozódó megbeszéléseket folytasson a pártokkal, annak kiderítése érdekében, hogy a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett nem lehet-e az eddigitől eltérő összetételű kormányzati többséget kialakítani.  Salvini mindenesetre azt akarja, hogy a jövő hétre rendeljék vissza Rómába a vakációzó törvényhozókat.
„Semmi nem szól amellett, hogy augusztus közepén nem dolgozhatnak a parlamentben. A törvényhozók fejezzék be a henyélést, és lássanak munkához"

- nyilatkozott a kormányfő-helyettes, belügyminiszter.

A májusi európai parlamenti választásokon a legnagyobb olasz párttá előlépett Liga - amelynek támogatottsága a jelenlegi felmérések szerint meghaladja a 36 százalékot - mintegy átvette a kormány irányítását az M5S-től, amelynek korábbi támogatottsága a felére, mintegy 17 százalékra csökkent. Olasz sajtóelemzések szerint Salvini "felzabálta" az M5S-t. Az olasz kormányválság olyankor teremt teljesen politikai bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb nemzetgazdaságát magáénak mondható országban, amikor éppen gőzerővel kellene megkezdeni a jövő évi költségvetés tervezését. Pénteken a befektetők az olasz állampapírok tömeges eladásába kezdtek, a tízéves kötvény hozamának az emelkedése akkora volt, amilyenre tavaly május óta nem volt példa, az olasz tőzsdei indexek pedig folyamatosan estek a nap folyamán.  Hírügynökségi vélekedés szerint elképzelhető, hogy Mattarella nem akarja feloszlatni a törvényhozást a szeptemberi büdzséelőkészítő munka elvégzése előtt. Olaszország az egy lakosra jutó államadósság tekintetében Görögország után a második helyen áll az unióban, korábban már felbőszítette Brüsszelt azzal, hogy Salvini jelezte: jelentős mértékű adócsökkentést akar.  Az olasz belpolitikát értő elemzők szerint az a tény, hogy a Liga a közvélemény-kutatásokban jobban áll, mint az Öt Csillag, nem feltétlenül garantálja a választási sikert. Elképzelhető ugyanis, hogy az olaszok zokon veszik, ha a pihenésnek szentelt augusztusban választási kampányt zúdítanak rájuk.

Ismét dollármilliókra büntethetik a Facebookot

Publikálás dátuma
2019.08.09. 13:57
Képünk illusztráció!
Fotó: FrankHoermann / SVEN SIMON / DPA
Arcfelismerő rendszere miatt indítottak pert a techvállalat ellen.
Újfent dollármilliárdokra büntethetik az Egyesült Államokban a Facebookot, miután elutasították a fellebbezését egy, az arcfelismerő technológiájukkal kapcsolatos, 2015-ben indult perben – írja a HVG a The Verge nyomán. A techvállalat rendszere ugyanis  lehetővé teszi, hogy a felhasználók által feltöltött fotókon felismerjen a rendszer más felhasználókat is, a vád szerint pedig megszegték a  biometrikus azonosításra vonatkozó törvényt.
Ez a törvény arra kötelezi a Facebook-hoz hasonló cégeket, hogy még az adatgyűjtés és -tárolás előtt készítsenek egy erre vonatkozó szabályzatot és tegyék egyértelművé miként tárolják az információkat.

A vád szerint a vállalat nem tett eleget ezeknek a követelményeknek. Zuckerbergék arra hivatkozva fellebbeztek, hogy a felperesek nem tudtak egyetlen olyan konkrét esetet bemutatni, amely szerint adatszivárgás történt volna.  Amennyiben a vád mégis igaznak bizonyul a büntetés több milliárd dolláros is lehet.
Szerző
Témák
Facebook