Tizenhat éve nem nyert aranyérmet magyar szabadfogású birkózó nagy világversenyen: 2003-ban Ritter Árpád lett Európa-bajnok. A lapunknak nyilatkozó, áprilisban kinevezett szövetségi kapitány, Dvorák László is elismerte, hogy nagy a baj.
– Legutóbb 2003-ban, Rigában volt példa arra, hogy magyar szabadfogású birkózó aranyérmet szerezzen az Európa-bajnokságon. Mennyire tükrözi a siker távolsága a fogásnem hazai helyzetét?
– Nem vitatkozhatunk azzal, hogy a magyar szabadfogás gödörben van. Az eredményekből kiindulva úgy vélem, a középmezőny végén vagyunk jelenleg világszinten. Nem titkolhatjuk, vannak problémáink, ám az a feladatunk, hogy ezeket megoldjuk, és fejlesszük az ütőképességünket a nemzetközi porondon.
– Mindenekelőtt, maradjunk a problémáknál…
– Rendkívül hosszú folyamat következménye a mostani helyzet. A legáltalánosabb gond véleményem szerint, hogy kötöttfogású stílussal birkóznak a magyar szabadfogásúak. Ez megengedhetetlen manapság, amikor a fénykorát éli a szakág, világszerte hihetetlen fejlődésen ment keresztül fogásnem. A kétezer-tizennyolcas, budapesti világbajnokságon elképesztő iramú, lélegzetelállító technikájú versenyzőket láthattunk. Többen jegyezték meg szarkasztikusan, hogy mi soha nem juthatnak el ilyen magasságokba, ám ezt cáfolnám: hiszek benne, képesek vagyunk csodát tenni a szőnyegen.
– Mely változások a legszükségesebbek az imént említett cél érdekében?
– Először rendet kell rakni a fejekben; a sportolóknak hinniük kell magukban. Nagyon sok elszánt, fiatal srác van, akik ügyesek is. Ők hamarosan központosítva dolgozhatnak a szeptemberben átadásra kerülő Kozma István Birkózóakadémiában, és ez nagy előrelépés. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy az a néhány, kiváló szabadfogású szakember, aki megmaradt, fogjon össze a közös cél érdekében, és hasonló szakmai koncepció alapján dolgozzon.
– Edzőprobléma is tapasztalható a szakágban?
– Kevesen vagyunk. A legtöbb olyan mester, aki alkalmas volt arra, hogy megtanítsa a sportág csínját-bínját a fiataloknak, kiöregedett vagy eltávolodott a birkózástól. És persze, az sem segít a helyzetünkön, hogy nagyon sok, kiemelkedő kvalitású gyereket csábítanak át a kötöttfogásba.
– Új módszerhez folyamodtak: honosítani kezdték a sportolókat. Két versenyző érkezett Oroszországból, Muszukajev Iszmail (65 kg) és Kuramagomedov Murad (74 kg), az ex-ukrán Olejnik Pavlo (97 kg) és Asarin Roman (65 kg) pedig már több mint egy éve versenyez magyar színekben. Ha pedig az utánpótlást nézzük: szintén Oroszországból jött Gamzatgadzsi Halidov (61 kg), aki két olyan fiatal előtt végzett a válogatókon, aki korábban már bizonyította rátermettségét a világversenyeken. Ez a helyes út?
– Mi csupán megfelelünk a nemzetközi trendnek, nem vagyunk egyedül ezzel a módszerrel. Napjainkban már arra is van példa, hogy monacói vagy San Marinó-i versenyzők szereznek érmeket Európa- vagy világbajnokságon. De nem azért, mert olyan magas szinten van ezeknek az országoknak az utánpótlás-nevelése… Az egész a Szovjetunió szétválásával kezdődött, azóta egyre gyakoribb a honosítás. Nekünk rövidtávú megoldást kellett találnunk az eredményességre, és ez volt az egyetlen járható út. Bízunk benne, motiválja a magyar fiatalokat, hogy jobbak legyenek náluk, és reméljük, minél többet tanulnak a külföldiektől.
– A kétszeres junior Európa-bajnoki bronzérmes Vida Csabáról (74 kg) több szakember mondja, hogy az egyik legígéretesebb hazai versenyző. Az ő súlycsoportjába jött Kuramagomedov, Csaba emiatt el sem ment a válogatóversenyre. Ugyanebben a kategóriában szerepel a kontinensbajnoki ötödik Gulyás Zsombor is, akit kétszer győzött le technikai tussal Kuramagomedov.
– Ha a hírek igazak, akkor Vida visszavonult az élsporttól. Sajnálom, mert valóban zseniális dolgokra képes. A birkózás a harcról szól, nem lehet feladni csak azért, mert jött egy jó ember mellé. A versenysport lényege, hogy te legyél a legjobb. Ha nem ez a célja valakinek, akkor minek edzett keményen, hosszú éveken át? A szándékunk ennek az ellenkezője: szeretnénk, hogy felvegyék a kesztyűt ezekkel a birkózókkal. Akiben látjuk az eltökéltséget arra, hogy jobb legyen, mindent megadunk neki a helyzet megoldásáért.
