A minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró. Akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban.
A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban (655 euró) még a magyar tanároknál (709 euró) is rosszabb a pedagógusok bére. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével második helyre kerül Magyarország – de még ezzel a „részsikerekkel” sem árt óvatosnak lenni. A térségben és a Nyugat-Európában jellemző bérek között ugyanis ma is szakadéknyi a különbség. Egy magyar vasúti mérnök például relatív jól keres itthon, 2017-ben legalábbis még biztosan többet vitt haza mint lengyel vagy cseh kollégája, csupán a szlovák munkatársainak volt nagyobb bére. Ehhez képes egy Norvégiába költözött vasúti karbantartó mérnök ötször ennyit keres.
Mindezek miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását. Egy a megoldási ötletek közül lengyel példa. Mint az Kordás László MASZSZ-elnök elmondta, Lengyelországban augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak. Kordás szerint Magyarországon is szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat mutató adatokat.
A MASZSZ elnöke nem először szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a többkulcsos rendszert, amiben a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs. Kordás László szerint a többkulcsos adó jót tenne a gazdaságnak, mert a megnövekvő elkölthető jövedelmet a kispénzű emberek főként helyben elérhető fogyasztásra használnák, tehát jobb lenne a helyi péknek, fodrásznak is. A Policy Agenda létminimum számításaira utalva azt is hozzátette az érdekvédelmi vezető, hogy az adóváltozással csökkenne a létminimum alatt élők 28-30 százalékos tömege is.
Az elmúlt tíz év magyar bérfelzárkóztatási gyakorlatát elemezve Galgóczi Béla, a Európai Szakszervezeti Intézet munkatársa egy nyár eleji konferencián egyértelművé tette, hogy ma már nem a gazdasági teljesítmény szab korlátot a dinamikusabb bérnövekedésnek, hanem csakis a kormányzati akarat. Az 1998-ban elindult dinamikus emelkedés után a 2008-as gazdasági válság hatására ugyanis a magyar kormányok a térség országainál nagyobb mértékben fogták vissza a fizetéseket és az akkor kialakult hátrányt azóta sem igyekszik ledolgozni a magyar gazdaságpolitika. Ezért van az, hogy – a hivatalos tiltakozás ellenére – a magyar bérek reálértéke még idén sem érte el a válság előtti szintet.
Kordás László ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az ország gazdasági teljesítménye általános 5 százalékos béremelést tenne lehetővé, ha a kormány ezt engedné. Csakhogy a kabinet most még azt sem ismeri el, hogy a gazdaság bérnövekedés mértékénél jobban teljesít. Ezen a helyzeten javítana Kordás szerint az adócsökkentés, bár egyelőre ennek formájáról nincs teljes egyetértés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkájában résztvevő szakszervezeti tömörülések között sem. A Liga és a Munkástanácsok a munkavállalók járulékterheit csökkentené a másfél százalékos munkaerőpiaci hozzájárulás csökkentésével vagy eltörlésével, ám a MASZSZ ezt veszélyesnek tartja, mert ebből a keretből fizeti az állam a jelenleg nemzetközi összehasonlításban is riasztóan alacsony munkanélküli ellátásokat.
A MASZSZ elnöke azon a véleményen van, hogy az Orbán-kormány a választási ciklus első éveiben nem érdekelt a nagyobb mértékű béremelésekben, ám a következő választáshoz közeledve majd korrigálni próbál. Kérdés persze, hogy közben mennyivel szaladnak el tőlünk a térség országai és hány magyar munkavállaló költözik el jobb kereset reményében.
