Cáfolják a kormányt a számok: még a V4-ek között is leszakadóban vannak a magyar bérek

Publikálás dátuma
2019.08.13. 06:45

Fotó: Népszava
A kabinet tagjai sokat és szívesen beszélnek a magyar fizetések emelkedéséről, de arról már ritkábban esik szó: a térség más országaiban továbbra is dinamikusabban nőnek a bérek.
A minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró. Akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban. A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban (655 euró) még a magyar tanároknál (709 euró) is rosszabb a pedagógusok bére. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével második helyre kerül Magyarország – de még ezzel a „részsikerekkel” sem árt óvatosnak lenni. A térségben és a Nyugat-Európában jellemző bérek között ugyanis ma is szakadéknyi a különbség. Egy magyar vasúti mérnök például relatív jól keres itthon, 2017-ben legalábbis még biztosan többet vitt haza mint lengyel vagy cseh kollégája, csupán a szlovák munkatársainak volt nagyobb bére. Ehhez képes egy Norvégiába költözött vasúti karbantartó mérnök ötször ennyit keres. Mindezek miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását. Egy a megoldási ötletek közül lengyel példa. Mint az Kordás László MASZSZ-elnök elmondta, Lengyelországban augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak. Kordás szerint Magyarországon is szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat mutató adatokat. A MASZSZ elnöke nem először szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a többkulcsos rendszert, amiben a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs. Kordás László szerint a többkulcsos adó jót tenne a gazdaságnak, mert a megnövekvő elkölthető jövedelmet a kispénzű emberek főként helyben elérhető fogyasztásra használnák, tehát jobb lenne a helyi péknek, fodrásznak is. A Policy Agenda létminimum számításaira utalva azt is hozzátette az érdekvédelmi vezető, hogy az adóváltozással csökkenne a létminimum alatt élők 28-30 százalékos tömege is. Az elmúlt tíz év magyar bérfelzárkóztatási gyakorlatát elemezve Galgóczi Béla, a Európai Szakszervezeti Intézet munkatársa egy nyár eleji konferencián egyértelművé tette, hogy ma már nem a gazdasági teljesítmény szab korlátot a dinamikusabb bérnövekedésnek, hanem csakis a kormányzati akarat. Az 1998-ban elindult dinamikus emelkedés után a 2008-as gazdasági válság hatására ugyanis a magyar kormányok a térség országainál nagyobb mértékben fogták vissza a fizetéseket és az akkor kialakult hátrányt azóta sem igyekszik ledolgozni a magyar gazdaságpolitika. Ezért van az, hogy – a hivatalos tiltakozás ellenére – a magyar bérek reálértéke még idén sem érte el a válság előtti szintet. Kordás László ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az ország gazdasági teljesítménye általános 5 százalékos béremelést tenne lehetővé, ha a kormány ezt engedné. Csakhogy a kabinet most még azt sem ismeri el, hogy a gazdaság bérnövekedés mértékénél jobban teljesít. Ezen a helyzeten javítana Kordás szerint az adócsökkentés, bár egyelőre ennek formájáról nincs teljes egyetértés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkájában résztvevő szakszervezeti tömörülések között sem. A Liga és a Munkástanácsok a munkavállalók járulékterheit csökkentené a másfél százalékos munkaerőpiaci hozzájárulás csökkentésével vagy eltörlésével, ám a MASZSZ ezt veszélyesnek tartja, mert ebből a keretből fizeti az állam a jelenleg nemzetközi összehasonlításban is riasztóan alacsony munkanélküli ellátásokat. A MASZSZ elnöke azon a véleményen van, hogy az Orbán-kormány a választási ciklus első éveiben nem érdekelt a nagyobb mértékű béremelésekben, ám a következő választáshoz közeledve majd korrigálni próbál. Kérdés persze, hogy közben mennyivel szaladnak el tőlünk a térség országai és hány magyar munkavállaló költözik el jobb kereset reményében. 

Az elsők is utolsók

A reálértéken megint tarthatatlanul alacsony szintre csökkent tanári fizetésekkel hónapok óta foglalkozik a közvélemény, a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampányt indított, hogy megmutassa, mi a valóság. Az OECD a legrosszabbul fizetett tanárokat két éve épp a V4 országokban találta, és a napokban kiderült, hogy a román tanárok 30 ezer forintnyi lejjel többet keresnek a magyaroknál.

Témák
fizetések bérek

Utoljára még aranytojást tojt Kósáék cége

Publikálás dátuma
2019.08.13. 06:00
Fiák István (balra) több alkalommal is eljárt Kósa Lajos ügyeiben.
Fotó: Veres Nándor / MTI
A Tocó-Pece Kft. ellen végelszámolás indult, ám a tulajdonosok az eljárás megindulása előtt két hónappal még kivettek a cégből 50 millió forintot.
Júliusban kezdeményezték a Tócó-Pece Kft. névre hallgató cég végelszámolását, ám a tulajdonosok – névleg a politikus családtagjai – májusban még 50 millió forint osztalékot vettek ki a cégből. Ráadásul a végelszámolási eljárás végén a tulajdonosok kezében maradhat a vállalkozás nagyjából 100 millió forint értékű vagyonelemeinek többsége is. (Korábban egyébként éveken keresztül nem volt árbevétele a cégnek, majd Kósáék érkezése után hirtelen termőre fordult a vállalkozás. Akkor ismeretlen forrásból 164 milliós árbevételhez jutott a cég.)  A céget egyébként még 2014-ben alapította a Kósa Lajossal szoros együttműködésben dolgozó Fiák István ügyvéd Pilisborosjenőn. Fiák István a fideszes politikus által vezetett a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökségi tagja, az évek során pedig egyfajta családi jogász szerepet is betöltött Kósáék életében. Fiák járt el például azoknak az ügyeknek egy részénél is, amikor a kormánypárti képviselő idős édesanyjához került egy sertéstelep, valamint felbukkant a Kósa Lajost több mint ezermilliárdos örökséggel hitegető csengeri nő történeténél is. Azt nem tudni, hogy az ügyvédnek milyen szándékai voltak – az amúgy két debreceni vízfolyásról elnevezett - cég alapításával. Az viszont biztos, hogy a jogász 2017 márciusában az addig üzleti tevékenységet nem végző, ám időközben 139 milliósra feltőkésített céget névértéken, mindössze 6 millió forintért adta el Kósa Lajos feleségének. Ebben az időszakban egyébként Kósa Lajos több olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amelynek a kialakításában Fiák is részt vett. Így fordulhatott elő, hogy a nyugdíjas munkaerőszövetkezetekről szóló jogszabálytervezet megalkotásában közreműködött a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) elnöki posztját is betöltő Fiák. Az ügyet az akkor még tárca nélküli miniszter Kósa azzal próbálta elütni, hogy közös javaslatuk a „közjót szolgálta” a Tócó-Pece Kft. pedig azért került át töredékáron a családjához, mert a vállalkozás „kötelezettségei megegyeztek a cég eszközállományával”. Azonban a politikus nem mondott igazat: a közzétett vagyonmérlegek szerint sem a vásárlás idején, sem később nem volt nyoma ilyen kötelezettségnek, így a cég eszközállománya messze meghaladta a kötelezettségeit, még úgy is, hogy 2018-ban a cégbe beolvadt a politikus feleségének egy meglehetősen eladósodott cége. Az ügyben Hadházy Ákos – akkor még LMP-s, azóta független - képviselő feljelentést is tett, ám a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tavaly februárban azt közölte, hogy nem korrupciógyanús a cégvásárlás. Egyedül a költségvetési csalás gyanúja miatt folytatódott a ügy, az akta azonban átkerült a KNYF-től a Debreceni Főügyészséghez, majd onnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az adónyomozók végül azt állapították meg, hogy a költségvetési csalás gyanúja sem bizonyítható, azaz álláspontjuk szerint nem lehetett arról szó, hogy fiktív áron kelt el a cég, és a különbözet után nem fizettek jövedelemadót. A NAV által felvett vagyonmérlegből azonban kiderült: a Tócó-Pece Kft.-nek csaknem 60 millió forint értékű ingatlanja, valamint ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak, ebből 40 millió feltehetően külföldi ingatlan. Ráadásul az ügylet a NAV szerint sem lehetett teljesen rendben, mert - mint azt az RTL észrevette – az eladás kapcsán számvitel rendjének megsértése miatt feljelentést tettek.
Témák
Kósa Lajos

Eloltották a királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tüzet

Publikálás dátuma
2019.08.12. 22:09
Tűzoltók dolgoznak a királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz oltásán 2019. augusztus 10-én.
Fotó: Mátyus Tamás / MTI
Eloltották a tűzoltók a királyszentistváni hulladéklerakóban szombat délután keletkezett tüzet - közölte hétfő este a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Csondor Henrietta elmondta: a lángok oltásán tizennyolc egység húsz munkagéppel dolgozott, a hétfő esti órákra sikerült eloltani a tüzet. A terület jelentős részét földdel letakarták, a többi részen már megszűnt a füstölés. A tűzoltók az utómunkálatokkal várhatóan kedden végeznek. A katasztrófavédelmi mobil labor a tűz kitörése óta folyamatosan méréseket végzett, de az egészségügyi határértéket meghaladó veszélyesanyag-koncentrációt sehol nem mutattak ki. A szóvivő közölte, hogy az oltási munkálatokhoz 15 ezer köbméternél több vizet és csaknem 7500 liter habosító anyagot használtak fel. A tűz keletkezésének körülményeit vizsgálják.
Szerző
Témák
tűz