Lépéskényszerben a kertészek

Nagy István agrárminiszter és Hubert Schulte-Kemper, a német tulajdonú FAKT AG vezérigazgatója ez év március 19-én jelentették be, hogy a német vállalkozás Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti és élelmiszer-feldolgozó központját hozza létre Bezenye és Hegyeshalom határában fekvő 300 hektáros területen. A beruházás keretében 30 hektáron üvegházakat, 50 hektáron pedig szabadföldi kertészetet, továbbá élelmiszer-feldolgozó és logisztikai központot alakítanak ki. Emellett konferenciaközpontot, szállodát, lakásokat, óvodát és iskolát is építenek. A beruházás összköltsége egymilliárd euró körül alakul. Számítások szerint, ha a vállalkozás már teljes kapacitással működik, mintegy ötezer főnek ad munkát.

Ez lehet a harmadik legnagyobb külföldi befektetés hazánkban. A beruházó szerint a tervezett kertészeti termék-előállítás technológiai szintje világszínvonalú lesz és a termelés volumene meghaladja a három legnagyobb hazai kertészet jelenlegi összes termelését.

Ma idehaza a hajtatott kertészet területe 3,5 ezer hektár, ebből üvegház csak mintegy 150 hektár, a többi fóliasátor; az idei várható összes produktum 440 ezer tonna; teljes munkaidős foglalkoztatást feltételezve mintegy harmincötezer főnek biztosít munkát.

Megállapítható tehát, hogy a „nagy testvér” megjelenése komoly kihívás a magyar zöldségkertészek, különösen a hajtatásos kertészek számára. Egyrészt számolni kell az új és igen erős konkurencia megjelenésével a belföldi piacon, ami akár jelentős piacvesztést is okozhat; ez azonban nem következik be akkor, ha a kormány még a beruházás elkezdése előtt kiköti a német befektetőnek a hazai termelőket preferáló piacvédelmi feltételek kötelező érvényű betartását.

A tervezett beruházás azonban kedvező lehetőségeket is teremthet a hazai termelés akár jelentős növelésére, de ennek szigorú technológiai és szervezettségi feltételei vannak, s ezekkel a termelők nagyobb része ma még nem rendelkezik. Ezt a hátrányt nem lehet ledolgozni a kormány segítsége nélkül, ezért indokolt egy felzárkóztató kormányprogram, megfelelő összegű pénzügyi támogatással.

Egyet lehet érteni Nagy István miniszterrel, aki a versenyképesség növelését és a termelés nagyobb arányú integrációját szorgalmazza. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg a hazai zöldség-gyümölcs termelésnek csak valamivel több, mint 20 százaléka származik integrált termelésből a kívánatos 60 százalékkal szemben és ez az alacsony arány az elmúlt tíz évben sem változott érdemben. Ennek okait önkritikusan kellene értékelni, hogy hatékony intézkedéseket lehessen tenni az előrelépéshez. Emellett hatástanulmányra is szükség lenne, hogy pontosabban lehessen látni a magyar termelőket veszélyeztető piacvesztési hatások nagyságát és azt, hogy a német vállalkozás nem kerül-e monopolhelyzetbe a hazai piacon.

A Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a beruházás bejelentése után közleményt adott ki, amelyben felhívta a kormány figyelmét, hogy a magyar hajtatókertészek elveszíthetik jelenlegi piacaik jelentős részét az erős konkurenciával szemben. Ezt követően sor került egy megbeszélésre az agrárminiszter és a szakmai szervezet vezetői között, itt abban állapodtak meg, hogy kidolgozzák közösen a hajtató kertészet középtávú programját hat hónapon belül. Ez a munka egyelőre még folyik. Közben Nagy István agrárminiszter és a német vállalkozás vezetői többször is találkoztak a termelők képviselőivel, és válaszoltak a felmerülő kérdésekre s eddig már több, mint harminc kertész közvetlenül is felvette a kapcsolatot a német beruházóval és így a tervezési munkákban már a kezdetektől részt vehetnek.

Ezek a kezdeti kapcsolatok elvezethetnek a magyar kertészek és a német vállalkozás későbbi eredményes együttműködéséhez.

Ugyanakkor egyre sürgetőbb a kormány döntése a technológiai és szervezettségi szint felzárkóztatását szolgáló fejlesztések támogatásáról. Ettől a döntéstől függ, hogy a magyar kertészek sikeresek lesznek-e a jövőben, vagy vesztesek. Afelől nem lehet kétségünk, hogy a német vállalkozás (aki partner és versenytárs is egyszemélyben) világszínvonalú technológiát alkalmaz majd és versenyképes termékekkel jelenik meg a hazai és a globális piacokon, már 2022-től. Ehhez a szinthez kell felnőni a magyar kertészeknek, ami nagy kihívás és nagy lehetőség is egyszerre! Jelenleg még hátrányban vannak a felzárkózást illetően, mert a német beruházó már két évvel korábban megalapította magyar leányvállalatát a projekt előkészítésére.

Ha a kormány gyorsan lép és megfelelő támogatást nyújt, a magyar hajtató kertészet a világ élvonalába kerülhet pár éven belül.

A szerző agrármérnök