Hulmán költözött a Nyíregyházi Állatparkba

Publikálás dátuma
2019.08.13. 08:53

Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A közepes termetű majomfaj zárt tartási körülmények között ritkaságnak számít, csak 183 példány él állatkertekben.
Az ötéves, korábban Hannoverben élő nőstény hulmán (Semnopithecus entellus) a karanténidőszak letelte után csatlakozott a kétfős tenyészcsapathoz – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatparkoktatási osztályvezetője.
A közepes termetű majomfaj zárt tartási körülmények között ritkaságnak számít, az egész világon összesen 183 egyede él állatkertekben. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett jövevényen kívül egy 2010-ben Németországban született nőstény és egy Lengyelországból kapott, most tizenöt éves hím él Nyíregyházán.
A park állatai nappal aktívak, leggyakrabban a lombkorona szinten tartózkodnak, ahol elsősorban a fák leveleivel táplálkoznak, de rügyeket, magvakat és gyümölcsöket is fogyasztanak.
A hulmán a karcsúmajomformák alcsaládjába tartozik. Bundája sárgásfehér, csupasz testrészei ibolyaszínűek, szemei fölött fekete szőrök nőnek, homlokán, arcán és állán fehér a szőr. A felnőtt hím 78-80 centiméter magas, farkhossza 100 centiméter, 21 kilogramm a testsúlya, a nőstények kisebbek, 41-60 centisek, farkhosszuk 70 centiméter, súlyuk pedig 6-10 kilogramm. A fajnak bámulatos az alkalmazkodóképessége. A természetben éppúgy megtalálható a Himalája négyezer méter feletti hófödte hegyei között, mint Ázsia félsivatagos vagy trópusi esőerdőiben, sőt Észak-India sűrűn lakott városaiba is bemerészkednek a hinduk által szent állatokként tisztelt hulmánok.
A hinduizmusban Hanumán majomisten leszármazottjának tartják, akinek akkor perzselődött meg az arca, keze és lába, amikor Ráma isten feleségének kiszabadítása után felgyújtotta Lanka városát. Ez a különleges színezet, azaz a fekete szőrtelen arc valamint kéz-és lábfej a szürke majmok jellegzetessége.
A hulmánok Rudyard Kipling, irodalmi Nobel-díjas angol író A dzsungel könyve című művében is megjelennek, ők az Elveszett Városban élő „majmok népe”. Annak ellenére, hogy szent állat, természetes élőhelyének pusztulása miatt egyre inkább visszaszorul. A földművesek is egyre kevésbé tűrik el a földjeiken és kertekben garázdálkodó állatokat, így a faj egyedszáma Indiában időközben nagyjából 200 ezerre csökkent, ezért is fontos hogy zárt tartási körülmények között szaporítsák őket.
Szerző

Még egy ország betiltja az elefántcsont-kereskedelmet

Publikálás dátuma
2019.08.12. 18:18

Fotó: Somchai Poomlard/Bangkok Post / AFP
Szingapúr 2021-től betiltja az elefántcsont belföldi kereskedelmét, ezzel a vadorzásból származó elefántagyar egyik jelentős végfelhasználói piaca szűnik meg.
Szingapúrban 2021-től tilos lesz az elefántcsont és az abból készült termékek adásvétele és kereskedelmi célú közszemlére tétele - jelentette be a helyi nemzeti parkok igazgatósága hétfőn, az elefántok világnapján.
Az elefántagyar és az abból készült termékek nemzetközi kereskedelmét már 1990 óta nemzetközi egyezmény tiltja, természetvédők szerint azonban a legális belső piacok lehetőséget kínálnak az elefántcsonttal folytatott feketekereskedelem törvényesnek álcázására.        
Kína, az elefántcsonttermékek első számú végfelhasználója 2017-ben tiltotta be az elefántcsont hazai adásvételét. 
Természetvédők becslései szerint Afrikában naponta 100 elefántot ölnek meg agyaráért, húsáért és egyéb testrészeiért.
Szerző

Idén is szívószálmentes az augusztus

Publikálás dátuma
2019.08.12. 13:00

Fotó: FRANK MAY / AFP
Harmadik alkalommal indította el Szívószálmentes Augusztus kampányát a Felelős Gasztrohős Alapítvány.
Manapság már – minden értelemben - a csapból is műanyag folyik, ennek ellenére nem mondható igazán tudatosnak a plasztik termékek fogyasztása. Apróságnak tűnhet egy-egy szívószál szemétbe, majd tengerbe kerülése, de ha a világon mindenki csak egyet használna élete során, akkor is több milliárd műanyagszállal szennyeznénk a környezetünket. De egy főre nemcsak egy jut: az alapítvány számításai szerint csak a magyarországi vendéglátóhelyeken annyi szívószál fogy, amennyivel két és félszer körbetekerhetnénk a Földet. A tavalyi, több mint 100 ország részvételével megrendezett International Coastal Cleanup szemétszedő eseményen a szívószál is szerepelt a leggyakrabban összegyűjtött hulladékok között. 
“Bár a klímakatasztrófát vagy a műanyagszennyezés kérdését nem a szívószálmentesség fogja megoldani, és azt is látjuk, hogy a sokkoló hírektől sokan “lefagynak”, nem tudják, hogyan, mivel induljanak neki a környezettudatosabb életmódnak, úgy gondoljuk, jó kezdés lehet ez a kihívás” - mondta Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője.
A kezdeményezéshez idén is csatlakoztak vendéglátóhelyek, ahol szólni sem kell, hogy szívószál nélkül kérjük az italt. A Fenntartható Vendéglátóhely minősítési kritériumai között egyébként szerepel is a szívószálmentesség, az 50 ilyen vendéglátóhely mellett néhány strand és mozibüfé is csatlakozott az akcióhoz.
Szerző
Témák
szívószál