Kitiltották a marhahúst egy londoni főiskoláról

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:51

Fotó: Shutterstock
A Goldsmith College az első brit felsőoktatási intézmény, ahol a klímaváltozás jegyében a marhahús értékesítésének tilalma mellett megadóztatják a műanyagpalackos vizeket és nem támogatják az egyszerhasználatos műanyagok használatát sem.
Kitiltotta a marhahúst campusáról egy londoni főiskola a klímaváltozás elleni harc jegyében, a Goldsmith College az első brit felsőoktatási intézmény, amely ilyen lépésre szánta el magát. A Londoni Egyetem részét képező intézmény teljes területén tilos lesz szeptembertől marhahúst árulni. Kivetnek továbbá egy kicsiny összegű adót a műanyagpalackos vizekre és nem támogatják az egyszerhasználatos műanyag használatát.
„Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szerveteknek, intézményeknek szóló egyre terebélyesedő globális felhívást arra, hogy vegyék komolyan kötelezettségeiket a klímaváltozás megállításra” – mondta Frances Corner, az intézmény vezetője. 
„A személyzet és a diákok eltökéltek arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, változtassanak a szénlábnyom drasztikus csökkentése érdekében”

– tette hozzá.

Az intézmény célja, hogy megújuló energiára álljon át, szénsemlegessé váljon, azaz ne legyen több a szénkibocsátása annál, amit ellensúlyozni tud 2025-re.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) múlt héten közzétett legújabb jelentésében növényalapú étrendet és kevesebb hús fogyasztását javasolja, ez ugyanis csökkentené az állatállomány miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét. A jelentés szerzői szerint ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót a klímaváltozás súlyosabb hatásaitól.
A Goldsmith a tilalom elrendelésével csatlakozott egy sor vállalathoz és szervezethez, amely eltanácsol a húsfogyasztástól. Júliusban a WeWork nevű, 22 országban működő irodamegosztó globális társaság volt az egyik első nemzetközi nagyvállalat, amely betiltotta munkatársainak húst tartalmazó élelmiszerek fogyasztását.
Szerző

„Az eldobható termékek gyártóinak hozzá kell járulniuk a takarítási költségekhez”

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:14
Illusztráció
Fotó: ADEK BERRY / AFP
Az egyszer használatos termékek gyártóinak egy 2022-ig elkészülő törvény alapján kell beszállniuk a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába – mondta a német szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere.
Svenja Schulze berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy „aki eldobható árucikkekkel keres pénzt, annak a köztisztaság költségeibe is be kell szállnia”.
Az egyszer használatos termékek trendje számos városban „szemétáradatot” okoz a parkokban és a sétálóutcákban, a hulladék eltakarítását és kezelését pedig az adófizetők finanszírozzák. Ezen változtatni kell, a gyártóktól is hozzájárulást kell kérni. 
„Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi igazságossági kérdés is”

- hangsúlyozta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a tárca közleménye szerint.

A miniszter elmondta, hogy egy új törvény révén szednek majd a gyártóktól hozzájárulást a köztisztaság fenntartásának költségeihez. A jogszabály legkésőbb 2022-re készül el, alapja az egyszer használatos műanyagokról szóló európai uniós irányelv, amelyet az idén tavasszal fogadott el az Európai Unió Tanácsa. 
Az új rendszer alapgondolata, hogy a hozzájárulás legyen arányos a szennyezéssel. Ezért első lépésként országos vizsgálatot indítanak annak megállapítására, hogy mekkora az elvitelre készített italokhoz járó papírpoharak és egyéb, eldobható termékek aránya a szemetesekben összegyűjtött és a parkokban, tereken szétszórt hulladékban – tette hozzá a közterület-fenntartó társaságokat is összefogó országos érdekképviselet, az közműszolgáltatók szövetségének (VKU) elnöke, Michael Ebling. A gyártói felelősség elvének kiterjesztése a köztisztaság területére „paradigmaváltás” Németországban – hangsúlyozta a szakember.
A környezetvédelmi minisztérium a műanyagzacskók használatával szemben is fellép. Svenja Schulze a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy az áruházi nejlonszatyrok forgalmazásának teljes körű tiltásáról szóló jogszabályon dolgoznak. A kereskedelmi ágazattal kötött önkéntes alapú megállapodások igen sikeresek, hatásukra 2016 óta jelentősen csökkent a műanyagzacskók használata – mondta a politikus, kiemelve, hogy ezt a folyamatot egy kötelező érvényű, törvényben előírt tiltással teljesítik ki.
Szerző

Hulmán költözött a Nyíregyházi Állatparkba

Publikálás dátuma
2019.08.13. 08:53

Fotó: Balázs Attila/MTI/MTVA / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A közepes termetű majomfaj zárt tartási körülmények között ritkaságnak számít, csak 183 példány él állatkertekben.
Az ötéves, korábban Hannoverben élő nőstény hulmán (Semnopithecus entellus) a karanténidőszak letelte után csatlakozott a kétfős tenyészcsapathoz – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatparkoktatási osztályvezetője.
A közepes termetű majomfaj zárt tartási körülmények között ritkaságnak számít, az egész világon összesen 183 egyede él állatkertekben. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett jövevényen kívül egy 2010-ben Németországban született nőstény és egy Lengyelországból kapott, most tizenöt éves hím él Nyíregyházán.
A park állatai nappal aktívak, leggyakrabban a lombkorona szinten tartózkodnak, ahol elsősorban a fák leveleivel táplálkoznak, de rügyeket, magvakat és gyümölcsöket is fogyasztanak.
A hulmán a karcsúmajomformák alcsaládjába tartozik. Bundája sárgásfehér, csupasz testrészei ibolyaszínűek, szemei fölött fekete szőrök nőnek, homlokán, arcán és állán fehér a szőr. A felnőtt hím 78-80 centiméter magas, farkhossza 100 centiméter, 21 kilogramm a testsúlya, a nőstények kisebbek, 41-60 centisek, farkhosszuk 70 centiméter, súlyuk pedig 6-10 kilogramm. A fajnak bámulatos az alkalmazkodóképessége. A természetben éppúgy megtalálható a Himalája négyezer méter feletti hófödte hegyei között, mint Ázsia félsivatagos vagy trópusi esőerdőiben, sőt Észak-India sűrűn lakott városaiba is bemerészkednek a hinduk által szent állatokként tisztelt hulmánok.
A hinduizmusban Hanumán majomisten leszármazottjának tartják, akinek akkor perzselődött meg az arca, keze és lába, amikor Ráma isten feleségének kiszabadítása után felgyújtotta Lanka városát. Ez a különleges színezet, azaz a fekete szőrtelen arc valamint kéz-és lábfej a szürke majmok jellegzetessége.
A hulmánok Rudyard Kipling, irodalmi Nobel-díjas angol író A dzsungel könyve című művében is megjelennek, ők az Elveszett Városban élő „majmok népe”. Annak ellenére, hogy szent állat, természetes élőhelyének pusztulása miatt egyre inkább visszaszorul. A földművesek is egyre kevésbé tűrik el a földjeiken és kertekben garázdálkodó állatokat, így a faj egyedszáma Indiában időközben nagyjából 200 ezerre csökkent, ezért is fontos hogy zárt tartási körülmények között szaporítsák őket.
Szerző