Az MNB jóváhagyta, hogy az Erstéhez kerüljenek az Aegon Lakástakarék ügyfelei

Publikálás dátuma
2019.08.13. 12:06

Fotó: Népszava
Így csaknem 64 ezer szerződést vesz át a társaság, piaci részesedése 14 százalékra nő.
A Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal is engedélyezte az Erste Lakástakarék Zrt.-nek, hogy átvegye az Aegon Lakástakarék Zrt. lakás-előtakarékossági szerződésállományát – írja közleményében az Erste Bank. A felek május 9-én állapodtak meg az átruházásról, mely az engedélyek alapján két lépésben, 2019. október 25-én és 2020. január 17-én valósul meg. Mint írják, október 25-ig az Aegon Lakástakarék kezeli továbbra is a szerződéseket, a havi befizetéseket is a megszokott módon kell utalni neki.
„Október 25. után azonban az átvett szerződések esetében már az Erste Lakástakarék számlaszámára szükséges teljesíteni a befizetéseket”

– hangsúlyozzák.

A következő napokban az Aegon Lakástakarék minden ügyfelet részletesen tájékoztat az ezzel kapcsolatos teendőiről. A felmondás vagy kiutalás alatt lévő szerződéseket 2020. január 17-ig az Aegon Lakástakarék kezeli, az Erste Lakástakarékhoz csak azok a szerződések kerülnek át, amelyek ügyintézése január 17. után is elhúzódik. A közleményben kiemelik, hogy az Erste Lakástakarék változatlan kamatok, díjak és költségek mellett veszi át az ügyfelek szerződéseit, a befizetés esedékessége, a szerződéses módozata és a díjtáblázat sem változik. A tranzakcióval mintegy 50 ezer ügyfél 64 ezer szerződése kerül az Erste Lakástakarékhoz, amely 30 milliárd forintos betétállományt és mintegy 230 milliárd forintos szerződött állományt jelent. Ez a piac közel 4 százaléka. Az Erste Lakástakarék tavaly 10 százalékos piaci részesedést ért el, 115 ezer ügyfél 157 ezer szerződését kezeli, betétállománya 92 milliárd forint, szerződéses állománya pedig elérte 680 milliárd forintot.
Szerző
Témák
Erste Aegon MNB

Trükközött az adóval minden negyedik balatoni vállalkozás, 115 milliónyi bírságot osztott szét a NAV

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:16

Fotó: Népszava
Volt, ahol a nyugtaadás maradt el, más feketén foglalkoztatta alkalmazottait. A kasszák körül tízből hétszer találtak valami furcsaságot az ellenőrök.
Csaknem minden negyedik vállalkozásnál talált valami szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) balatoni ellenőrzés-sorozatán, a kiszabott mulasztási bírság pedig megközelíti a 115 millió forintot. Az ellenőrök július közepe óta csaknem 3000 ellenőrzést végeztek, elsősorban a nyugta- és számlaadást, az alkalmazottak bejelentését, az online pénztárgépek szabályos használatát és a készpénzkészlet kezelését vizsgálták jellemzően az esti órákban vagy a hétvégi időszakokban. Kiemelték, hogy
a NAV munkatársai az ellenőrzések több mint 25 százalékánál tapasztaltak alapvető mulasztást annak ellenére, hogy Adótraffipax rovatában a hivatal előre jelezte a balatoni akciót.

Volt, ahol a nyugtaadás maradt el, de lebukott olyan vállalkozó is, aki feketén foglalkoztatta alkalmazottait. A súlyosan mulasztók utólagos adóellenőrzésekre is számíthatnak - tették hozzá.
Kiugróan sok volt az online pénztárgépekkel és a készpénzkészlettel kapcsolatos szabálytalanság, az ellenőrök tízből hét esetben bukkantak valamilyen hibára, leggyakrabban kasszahiányt vagy -többletet találtak az árusoknál.
Frissítve: 2019.08.13. 12:36

A milliókat érő ügynök

Publikálás dátuma
2019.08.13. 08:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy gyorstalpaló után bárki lehet ingatlanközvetítő, ám a kókler akár kárt is okozhat ügyfeleinek. Az ingatlanszövetség változtatna.
Rendkívül nehéz a jelenlegi piacon megfelelően beárazni az eladó ingatlanokat. Egyre többen árulják már hónapok óta sikertelenül lakásukat, a vevők ugyanis már nem feltétlen képesek lépést tartani a drágulással. Óriási szerepük volna ebben a helyzetben az ingatlanközvetítőknek, akik segíthetnek a reális árat megszabni, az adott lakást pedig a lehető legvonzóbbá tenni a vevők szemében. A hazai ingatlanközvetítői szakma azonban jelenleg rossz úton halad, és ha ez így megy tovább, lassan nem lesz szükség az ügynökök tevékenységére – állítja Kövesdi Marcell, a Magyar Ingatlanszövetség Közvetítői Albizottságának elnöke, a Rock Home ingatlanügynökség alapító vezetője. Jól mutatja ezt, hogy míg 2008 előtt 60 százalék felett volt a közvetítők által értékesített ingatlanok aránya, addig ma az adásvételek alig harmadánál működnek közre. A szakmának rendkívül rossz a megítélése, ami nem véletlen. Az ingatlanközvetítés nem csupán abból áll, hogy feltesszük a hirdetést az ingatlan.com-ra, hiszen arra az eladók is képesek – fogalmazott a szakember. Szerinte számos ingatlanügynök tevékenysége mégis lényegében ebben merül ki. Ennek fő oka, hogy jelenleg gyakorlatilag bárkiből lehet ingatlanközvetítő. Ehhez mindössze egy három hónapos OKJ-s „gyorstalpalót” kell elvégezni, de van, ahol még ez sem elvárás. Az előírt vizsga meglétét ráadásul senki nem is ellenőrzi. Emiatt mára rendkívül felhígult a szakma, és óriási a fluktuáció. Jelenleg mintegy 8 ezer ingatlanközvetítő működik a piacon, az újonnan belépők fele azonban hat hónapnál tovább nem bírja és otthagyja a pályát. Nem véletlenül, hiszen rengeteg csalódás és kudarc éri őket. Az ingatlanközvetítők többsége vállalkozóként, 1,5-5 százalékos sikerdíj fejében tevékenykedik (attól függően, hogy ingatlaniroda kötelékében vagy egyéni vállalkozóként működik-e). A kezdők tapasztalatlansága és képzetlensége miatt azonban gyakran előfordul, hogy az első hónapokban nem keresnek semmit, sőt, még rá is fizetnek a járulékterhek miatt. A nagyobb közvetítőhálózatok ugyan saját belső képzéseket is indítanak, de eközben folyamatosan toborozzák az új munkatársakat, ami miatt rengeteg olyan emberből lesz ingatlanközvetítő, akinek ez a szakma nem való – fogalmazott Kövesdi Marcell. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az ingatlanszövetség. Kövesdi Marcell úgy véli: a sikerdíjas rendszerrel alapvetően nincs probléma, hiszen a világ legtöbb országában így működik az ingatlanközvetítés. A képzést azonban mindenképpen erősíteni kellene: annak sokkal gyakorlatorientáltabbnak kellene lennie, és legalább egy évig kellene tartania. Inkább legyen kevesebb, de sokkal magasabban képzett ingatlanközvetítő – véli a szakember. A leendő ingatlanügynököknek szerinte meg kellene tanulniuk először is jól fotózni: triviális elvárás, de számos közvetítő még egy előnyös képet sem képes készíteni az eladni szándékozott ingatlanról. El kellene sajátítaniuk az olyan új technológiákat is, mint a körpanorámás fotózás vagy a helyszíni jelenlét élményét keltő videók készítése. Az úgynevezett home staging szintén jelentősen megdobhatja az adott ingatlan árát. Az eladni kívánt lakást ennek során olyan egységes, harmonikus állapotba hozzák a különböző dekorációs elemekkel, illetve az eladó személyes holmijainak eltüntetésévél, aminek révén az ingatlanban rejlő lehetőség azonnal kiviláglik a vásárló előtt, nem kell a fantáziára hagyatkozni. Ez ugyanis az emberek többségének nem megy. Egy túlzsúfolt nagypolgári lakásban nem a tágas tereket látják, hanem a rendetlenséget, a problémát, amit viszont szeretnének minél messzebbről elkerülni – magyarázza Kövesdi Marcell. Megjegyezte: mindezeknél is fontosabb azonban, hogy meg kell tanulni az emberekkel bánni, és minden ügyfélnek a saját helyzetére kell megtalálni a legjobb megoldást. A szakember egy saját példával is érzékeltette, mit veszíthet az, aki nem a megfelelő ingatlanosra bízza lakását. Jó néhány évvel ezelőtt vett egy lakást 9 millió forintért, amelyet 3 hónappal később változatlan állapotban 12,5 millió forintért adott el. Az eredeti eladónak jelentős kára keletkezett, pusztán azért, mert az ingatlanügynök nem ismerte megfelelően a piacot.    

Felmérik a helyzetet

Objektív képet szeretne kapni a magyar ingatlanközvetítői szakma helyzetéről és megítéléséről a Magyar Ingatlanszövetség, ezért megbízásából reprezentatív felmérés készül a szféráról. Ennek eredményei augusztus végére várhatóak. Októberben a tapasztalatokat és a helyzet javítását célzó javaslatokat egy konferencia keretében is megvitatják, majd egy komplett javaslatcsomagot szeretnének letenni az ingatlanközvetítői képzés átalakításáról.    

Szerző