A parlamenti szünetben is dübörög a brit politika

Publikálás dátuma
2019.08.13. 19:32

Fotó: JULIAN SIMMONDS / AFP
Hetvennyolc nappal az unióból való távozás kitűzött időpontja előtt egyre valószínűbb az újabb előrehozott választás az Egyesült Királyságban.
Szeptember 3-ig zárva tart a westminsteri parlament, de a július 24-én hivatalba lépett Boris Johnson kormányfő látszólag nem gondol szabadságra menni.  A BoJo-ként is emlegetett egykori londoni főpolgármester sorra jelentett be olyan intézkedéseket, amelyek a választópolgárokat erősen foglalkoztató területekre vonatkoznak. Húszezer új rendőr munkába állítására és tízezer új börtönférőhely létesítésére tett ígéretet. Vasárnapi bejelentése szerint erősen mérsékli az elsősorban erőszakos és nemi jellegű bűnelkövetések miatt elítéltek idő előtti szabadulásának lehetőségét. Az elmúlt napok hírei viszonylag ritkábban szóltak a Brexitről, annál gyakrabban a parlamenti választások kiírásának a lehetőségéről. Theresa May katasztrofális kimenetelű, 2017-es vállalkozása után - amely a Konzervatív Párt többségének az elvesztésével járt - a politikai megfigyelők lényegében már azóta beszélnek egy esetleges újabb előrehozott választásról, hogy Boris Johnson bejelentkezett a miniszterelnöki tisztségre.   Boris Johnson szinte naponta mantraként ismételgetett ígérete - sokak szemében fenyegetése -, vagyis  hogy a szigetország október 31-én, “ha törik, ha szakad” elhagyja az Európai Uniót, komoly ellenállást váltott ki a parlament, sőt az egész politikai élet megegyezéspárti tagjaiból. A “no-deal”, vagyis megállapodás nélküli kilépést megakadályozni szándékozók táborának élére Philip Hammond volt pénzügy- és David Gauke volt igazságügyi miniszter állt, akik azzal érvelnek, hogy a 2016 júniusi népszavazás kimenetele nem adott felhatalmazást a rendezetlen szakításra az EU-val. Ha Boris Johnson megállapodás nélkül akarja becsukni maga mögött az ajtót, kifejezett felhatalmazást kell erre kérnie. A brit szavazópolgárok mindössze 0,1 százalékát kitevő konzervatív párttagság által a hatalomba ültetett kormányfőnek vagy általános választással, vagy egy második népszavazással kellene kikérnie a választók véleményét a drasztikus lépésről. Konzervatív, munkáspárti, liberális demokrata, észak-ír unionista és más parlamenti rebellisek ugyanúgy igyekeznek majd megakadályozni a szabályozatlan “kizuhanást”, mint ahogy a Theresa May által Brüsszellel tető alá hozott megegyezést utasították el. A befolyásos Institute of Government elemző műhely azonban figyelmeztette őket, hogy elkéstek a fellépéssel: a kormány a felelős az alsóházi napirend összeállításáért, és az új körülmények között már nem érvényes a kilépési törvényben megfogalmazott követelmény, hogy bármilyen megállapodásról “érdemi szavazást kell tartani”. Boris Johnson mindeddig nem kereste az alkalmat, hogy Brüsszellel és Európa meghatározó vezetőivel találkozva nyomást gyakoroljon rájuk a jelenleg az asztalon lévő, közel 600 oldalas kilépési dokumentum és a jövőről szóló politikai nyilatkozat korrigálására, így egyre elkerülhetetlenebbnek látszik a “no-deal” Brexit. Ennek a “nukleáris opciónak” legfeljebb csak a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvánnyal lehetne elejét venni. Az áttekinthetetlenné vált brit politika jelenlegi állapotát mutatja, hogy elterjedt a hír: Johnson, ha elvesztené a bizalmi szavazást, kész lenne megtagadni a lemondást. A The Sunday Times szerint ez az 1600-as évek derekán dúlt polgárháború óta a legnagyobb alkotmányos válsághoz vezetne. A puskaporos hangulatban John McDonnell, a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminisztere azt mondta, Johnson vonakodása esetén Jeremy Corbynt, az ellenzék vezérét beültetné egy taxiba, és elküldené a Buckingham palotába, aki ott megmondaná II. Erzsébetnek: a Munkáspárt kész a hatalom átvételére. A 93 éves királynő rekord 67 éves uralma alatt nem fordult elő, hogy személyes véleménye napvilágra került volna. A lap egy meg nem nevezett magas rangú udvari tanácsadóra hivatkozva közli, hogy az uralkodó David Cameron 2016-os lemondását követően “kétségbeesését és elégedetlenségét fejezte ki a politikai vezetés minőségével kapcsolatban, és ez a frusztráltsága azóta csak fokozódott”. A bizalmatlansági indítvány elvesztése esetén azonban a parlament dolga eldönteni, ki alakítson kormányt, és csak ezt követően kérhető fel a királynő, hogy fogadja az új miniszterelnököt.

Talán mégsem ürítik ki a falut, ami mellett az orosz rakétarobbanás történt

Publikálás dátuma
2019.08.13. 19:04

Fotó: tamydoolittle/twitter
Az arhangelszki kormányzó szerint megkérték Nyonoksza település lakóit, hogy egy kicsit hagyják el otthonaikat, de nevetséges evakuálásról beszélni. Később ezt a bejelentést is visszavonta.
Kiürítik szerdán az Arhangelszk megyei Nyonoksza falut, melynek közelében augusztus 8-án felrobbant egy meghajtású kísérleti rakéta. Igor Orlov, a megye kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: a Szeverodvinszktől 40 kilométerre található Nyonoksza község lakót "megkérték" arra, hogy az incidens nyomán végrehajtandó, az ilyen esetekre előírt "tervszerű intézkedések" idejére hagyják el a települést. "Ostobaságnak" nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint a falut evakuálni fogják - írja az MTI. A Szabad Európa Rádió értesülései szerint egy kétórás időszak miatt kellett volna elküldeni a lakókat, amíg meg nem nevezett munkákat végeznek a településen –  Orlov azonban kedden este  visszavonta ezt a(z evakuálásnak semmiképpen nem nevezett) kérést is. A kormányzó  az Interfaxnak is megerősítette, nem lesz kiköltöztetés.
Az Interfax információi szerint Nyonoksza lakóit arra kérte a hadsereg, hogy szerdától hagyják el a települést a katonai objektumon végrehajtandó "tervszerű" munkálatok miatt. A közlés szerint korábban is tettek ilyen javaslatot a lakosságnak. Korábban beszámoltunk róla, hogy a rakétarobbanás után négy-tizenhatszorosára nőtt a gammasugárzás az egész megyében, a közeli Szeverodvinszk városában pedig a háttérsugárzás hirtelen megugrását mérték. 
A helyzet kezelése kísértetiesen emlékeztet arra a halogatós, felelősséget tologató kommunikációra, amivel a szovjet vezetés az 1986-os csernobili atomkatasztrófát kezelte, ezzel tízezrek halálát vagy megbetegedését előidézve.

Az orosz hatóságok ugyanis előbb csak kettő, később öt áldozat halálát ismerték be, és fokozatosan derült ki az is, hogy a korábban letagadott, megnövekedett radioaktív sugárzási szint mégis jelen volt a körzetben. Három nap kellett ahhoz is, hogy a Roszatom megszólaljon, és elismerje, hogy tudósai egy reaktív meghajtású, folyékony üzemanyagú hajtóművön dolgoztak, amikor a katasztrófa történt.

Lezárnak, kiürítenek, lepecsételnek, de minden oké

Mindez arra utal, hogy a Roszatom felügyeletével zajló rakétakísérlet következményei sokkal súlyosabbak is lehetnek, mint ahogy azt az orosz kormány és hatóságok mutatni szeretnék. Bár a hivatalos álláspont szerint káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje órákon belül visszaállt a normális szintre, azért a robbanás után lezárták a fehér-tengeri Dvina-öböl egy részét a civil hajóforgalom elől. 
A Szevernije Novosztyi hírügynökség pedig azt írta, hogy az Arhangelszk megyei klinikán mindent lepecsételtek, ami a baleset sérültjeinek kezelésével kapcsolatos.

Meg nem erősített értesülések szerint a rakétakísérlet során Putyin ígéretes csodafegyvere, a 9M730 Burevesztnyik nukleáris meghajtású cirkálórakéta okozhatott tragédiát, amit az orosz médiában végtelen hatóságú csapásmérő fegyvernek is hívnak. A rakétát egy tengeri platformon tesztelték, amikor az felrobbant, és a tengerbe vetette a Roszatom helyszínen dolgozó kutatóit.
Szerző
Frissítve: 2019.08.13. 21:01

Trump önellátó bevándorlókat vizionál

Publikálás dátuma
2019.08.13. 17:35

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A Fehér Ház újabb frontot nyitott a jelenlegi amerikai bevándorlási rendszer ellen vívott harcában. Októbertől csak azok a jogszerűen érkezettek maradhatnak tartósan az Egyesült Államokban, akiknek az anyagi helyzete szilárd, és nem szorulnak szociális támogatásra.
Évente százezrek érkeznek az országba a letelepedés szándékával. Ezek az emberek az ideiglenes ott tartózkodásuk alatt állandó tartózkodási és munkavállalási engedélyért, a híres zöld kártyáért folyamodnak. Donald Trump mostani bejelentése arról szól, hogy a kérelmezők hátterét abban az értelemben is alaposan meg fogják vizsgálni, nem jelent-e terhet az amerikai adófizetőkre, fenn tudja-e tartani önmagát és esetlegesen családját. Azokat, akik időközben valamilyen kormányzati szociális program kedvezményezettjei lettek – például élelmiszerjegyeket kaptak, lakhatási támogatást, illetve csak kifejezetten szegényeknek járó orvosi ellátást vettek igénybe -, azok lemondhatnak az „amerikai álomról”, el fogják utasítani a kérelmüket. Egyes becslések szerint a zöld kártya igénylőinek nagyjából a felét elutasíthatják a jövőben, ha szigorúan alkalmazzák az új irányelveket. Azoktól, akik már korábban megszerezték a zöld kártyát, de anyagi helyzetük folytán az önfenntartásra képtelen, vagyis nem kívánatos kategóriába esnének, már nem fogják megvonni a tartózkodási és munkavállalási engedélyt. Szintén mentesek e szűrő alkalmazása alól a haderő bizonyos tagjai, a menekültek és menedékkérők, a terhes nők és a gyermekek.  A bevándorlók ügyét felkaroló civil szervezetek attól tartanak, hogy az új szabályok nagyon sok embert elriasztanak majd az amerikai tartózkodás hivatalos engedélyezésének a kérelmezésétől, illetve sokakat, akikre elvben nem vonatkoznak a szigorú követelmények, visszatartanak attól, hogy szociális juttatást vegyenek igénybe, attól tartva, hogy a hatóságoknál az mégis „rossz pontnak” számít majd.
„Ez a kegyetlen lépés fegyverré változtatja át azokat a programokat, amelyek célja az lenne, hogy segítse az embereket”

- idézte a The New York Times Marielena Hincapiét, a Nemzeti Bevándorlási Jogi Központ ügyvezető igazgatóját.

Donald Trump már korábban többször kifejtette: az Egyesült Államokba csak az jöjjön, aki bizonyos érdemeket tud felmutatni. Egyúttal ellenezte, hogy szegény és fejletlen országokból bevándorlók érkezzenek.  Az amerikai média egyöntetűen úgy látja: a Fehér Ház új előírásai nyilvánvalóan visszavetik majd az Afrikából, továbbá a közép-amerikai, illetve karibi térségből érkezők számát.
Témák
USA Donald Trump
Frissítve: 2019.08.13. 18:14