Nem tudott, vagy nem akart tájékoztatást adni a Coca-Cola arról, hogy a plakátbotrány kitörése után hogyan alakult a cég termékeinek fogyasztása Magyarországon. Jó eséllyel azonban győztes fogadást lehetne kötni rá, hogy mindazok, akik bojkottot hirdettek a kóla ellen, egy sikeres marketingfogás részeseivé váltak.
Ismeretes: a Hit Gyülekezete vagy például a Mi Hazánk Mozgalom az ellen tiltakozott, hogy a cég reklámjában meleg és leszbikus párok is feltűntek. Elsősorban a fideszes Boldog István homofób megnyilvánulásának köszönhetően a Coca-Cola nagy publicitást kapott, a bojkott híre az Egyesült Államoktól Franciaországon át Nagy-Britanniáig sokfelé eljutott.
Múlt héten elküldtük kérdéseinket a cégnek. A kólafogyasztás alakulásán kívül egyebek mellett a tiltakozások keltette ingyenreklám értékére is rákérdeztünk: próbáltuk megtudni, hogy a cégnek mennyi pénzt kellett volna elköltenie Magyarországon és nyugati országokban, ha ugyanekkora sajtófelületen hirdetésként szeretett volna megjelenni.
A botrány tetőpontján a vállalat készségesen és gyorsan reagált megkereséseinkre. Nem úgy, mint most. Öt nap elteltével azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem érdemes várnunk, a közeljövőben hat kérdésünk közül egyikre se remélhetünk választ.
Megkerestünk egy reklámszakembert, aki szerint a Coca-Cola „ügyeset húzott”. Ha Magyarországon csökkent is termékeinek népszerűsége (amiről máskülönben nem tudhatunk biztosat), az esetleges veszteségért sokszorosan kárpótolja, hogy számos tekintélyes külföldi lapban pozitív összefüggésben szerepelt. A hazainál toleránsabb nyugati világban, amely nagyságrendekkel nagyobb piacot jelent, a melegek elfogadása jó hívószónak számít.
Kétségtelen, hogy a Coca-Colának nagy szüksége van imázsának javítására. Tavaly októberben a Greenpeace számolt be arról, hogy elkészült az eddigi legátfogóbb jelentés arról, mely cégek termékei szennyezik leginkább a Földünket. A vizsgálat szerint a Coca-Colát az elsők között találjuk.