A provinciális kis magyar botrány után elnémult a Coca-Cola

Publikálás dátuma
2019.08.14. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem tudjuk, volt-e bármi hatása a bojkottfelhívásnak.
Nem tudott, vagy nem akart tájékoztatást adni a Coca-Cola arról, hogy a plakátbotrány kitörése után hogyan alakult a cég termékeinek fogyasztása Magyarországon. Jó eséllyel azonban győztes fogadást lehetne kötni rá, hogy mindazok, akik bojkottot hirdettek a kóla ellen, egy sikeres marketingfogás részeseivé váltak.
Ismeretes: a Hit Gyülekezete vagy például a Mi Hazánk Mozgalom az ellen tiltakozott, hogy a cég reklámjában meleg és leszbikus párok is feltűntek. Elsősorban a fideszes Boldog István homofób megnyilvánulásának köszönhetően a Coca-Cola nagy publicitást kapott, a bojkott híre az Egyesült Államoktól Franciaországon át Nagy-Britanniáig sokfelé eljutott.
Múlt héten elküldtük kérdéseinket a cégnek. A kólafogyasztás alakulásán kívül egyebek mellett a tiltakozások keltette ingyenreklám értékére is rákérdeztünk: próbáltuk megtudni, hogy a cégnek mennyi pénzt kellett volna elköltenie Magyarországon és nyugati országokban, ha ugyanekkora sajtófelületen hirdetésként szeretett volna megjelenni.
A botrány tetőpontján a vállalat készségesen és gyorsan reagált megkereséseinkre. Nem úgy, mint most. Öt nap elteltével azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem érdemes várnunk, a közeljövőben hat kérdésünk közül egyikre se remélhetünk választ.
Megkerestünk egy reklámszakembert, aki szerint a Coca-Cola „ügyeset húzott”. Ha Magyarországon csökkent is termékeinek népszerűsége (amiről máskülönben nem tudhatunk biztosat), az esetleges veszteségért sokszorosan kárpótolja, hogy számos tekintélyes külföldi lapban pozitív összefüggésben szerepelt. A hazainál toleránsabb nyugati világban, amely nagyságrendekkel nagyobb piacot jelent, a melegek elfogadása jó hívószónak számít.
Kétségtelen, hogy a Coca-Colának nagy szüksége van imázsának javítására. Tavaly októberben a Greenpeace számolt be arról, hogy elkészült az eddigi legátfogóbb jelentés arról, mely cégek termékei szennyezik leginkább a Földünket. A vizsgálat szerint a Coca-Colát az elsők között találjuk.
Szerző
Témák
Coca-Cola
Frissítve: 2019.08.14. 07:55

Előválasztók kezében a döntés Ferencvárosban

Publikálás dátuma
2019.08.14. 06:30

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Politikai szélcsendben kezdődik ma a IX. kerületi voksolás, amely az első lokális előválasztás, és azon is múlhat az eredménye, hogy kinek van nagyobb legális adatbázisa.
Mától pénteken 14 óráig szavazhatnak a ferencvárosiak az ellenzéki előválasztáson, ahol két polgármesterjelölt-jelölt indul a voksokért. Baranyi Krisztinát és Jancsó Andreát négy helyszínen támogathatják a kerület lakói: a Ferenc körút és az Üllői út sarkán, a Ferenc téren, a Mester utca–Haller utca sarkán, valamint az Ecseri úti metrópótlóbusz megállójánál lesznek standok. Az eseményt már július elején bejelentették, ugyanakkor csak a minap lett hivatalos a pontos dátum – augusztus 14. és 16. között –, valamint a helyszínek is: Corvin-negyed, Ferenc tér, Mester utca – Haller utca sarka, Ecseri út, metrópótló busz megállója. A késlekedés annak fényében nem meglepő, hogy - mint arról lapunk is többször írt - rengeteg vita terhelte az előválasztásról szóló tárgyalásokat. Baranyi Krisztina független jelöltet az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Puzsér Róbert kampánycsapata, a Kulcs Egyesület és a Párbeszéd támogatja, míg a momentumos Jancsó Andrea mögött az MSZP, a DK és a Jobbik sorakozott fel. Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje vélhetően személyesen is intézkedett amiatt, hogy végül megrendezzék a procedúrát, legalábbis erről tanúskodik a megállapodás előtt pár nappal közzétett Facebook-bejegyzése. Karácsony azt írta, „véget vetünk a ferencvárosi ellenzéki szerencsétlenkedésnek!” Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője kérdésünkre leszögezte: sokszor hiányoljuk az ilyen típusú tárgyalások kapcsán az őszinte mondatokat, Karácsony most egyértelműen fogalmazott.  Az egyébként Virág Andrea szerint már biztos, hogy az előválasztás a főpolgármester-jelölt kiválasztására jó módszer, de kerületi szinten a ferencvárosi lesz az első ilyen procedúra. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a főpolgármester-jelölti előválasztásnál már az önkormányzati voksolás előtt egy évvel volt vita, elképzelés, míg Ferencvárosban ez mindössze három hónappal az igazi megmérettetés előtt zajlott. Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője is azt emelte ki érdeklődésünkre, hogy a ferencvárosi előválasztás speciálisabb, és csak részben hasonlít a korábbi fővárosi, hasonló procedúrához. Míg a főpolgármesteri előválasztás nem egy belső, ellenzéki politikai konfliktus feloldására szerveződött, addig a ferencvárosit az egyes jelöltek ellenzéki hitelességét megkérdőjelező ügyek vagy együttműködési hajlandósága körüli komoly bizonytalanságok hívták életre. 
Böcskei egyébként leszögezte, a budapesti előválasztások várakozáson felüli részvételt hoztak. Ugyanakkor úgy gondolja, a IX. kerületben az egyébként is bizonytalan várakozáshoz képest is kevesebben választanak majd. – Lokális előválasztás még soha nem volt, az elsőt pedig egy politikailag szélcsendes időszakban tartják, a tét kisebb, mint a főváros esetében, ráadásul az ellenzéki pártok sem álltak bele annyira, mint a fővárosi procedúrába. Karácsonyt leszámítva egy vezető politikus sem vette „arcára” egyik jelöltet sem – érvelt az elemző. Ezért Böcskei szerint leginkább az dönthet majd, hogy kinek van több olyan legálisan használható adatbázisa, amellyel mozgósítani tudja az aktivistáit és a magszavazóit. A szakértő megjegyezte azt is: szerinte a IX. kerületi polgárok előválasztás nélkül is elfogadták volna konszenzusos jelöltnek Jancsót vagy Baranyit is , – A tapasztalat az, hogy az ellenzéki szavazóknak fontosabb a megoldás, mint az odavezető út – hangsúlyozta. Ennek ellenére az IDEA Intézet vezetője hasznosnak tartja az eseményt, hiszen a harmadik nap végén egy ellenzéki jelölt áll majd szembe a fideszes Bácskai Jánossal.

Nem lesz részvételi küszöb, de a legitimitást erősítené a 2000 fölötti szavazat

– Elsősorban személyes mozgósítással készültünk az előválasztásra – mondta lapunknak Baranyi Krisztina. A független jelölt kiemelte: minden olyan támogatóját megkeresik, akik az elmúlt öt évben bármilyen ügyben hozzá fordultak. Felmérték azt is – folytatta Baranyi –, hogy ki az, aki várhatóan otthon lesz az előválasztás idején. Lesz telefonos mozgósító kampány is, amelyben az előválasztás időpontjáról és helyszíneiről tájékoztatják a ferencvárosiakat. Baranyiék emellett eljutottak szinte az összes IX. kerületi háztartásba szórólapjaikkal – igaz, ezeken még a procedúra időpontja nem szerepel, de Baranyi ígérete szerint ezt pótolják. – Az előválasztásról szóló tárgyalásokon javasoltam, hogy kétezer főben állapítsuk meg a folyamat érvényességi küszöbét. A Jancsó Andreát támogató pártok ugyanakkor ezt elutasították – fogalmazott Baranyi, hozzátéve: ha kétezernél kevesebben mennek el, akkor bajos lesz legitim eredményről beszélni.  Jancsó Andrea kérdésünkre azt mondta, folyamatosan pultoznak és szórják ki a tájékoztató anyagokat az eseményről. Emellett a Facebookon is hirdetnek, a posztjaikra szerinte bőségesen reagálnak az érdeklődök. Ettől függetlenül elismerte, hogy kétséges a részvételi arány, a Momentum aspiránsa már elégedett lenne azzal is, ha ezren véleményt nyilvánítanának. (A legutóbbi, 2014-es helyhatósági választáson a 45 ezer szavazásra jogosultból 18 ezer voksolt.)

Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 10:14

Fullasztó füstöt okádó buszok: csak lassan zöldülő BKV

Publikálás dátuma
2019.08.14. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A közlekedési társaság járműveinek kipufogójából a szokottnál is többször tör elő sűrű, sötét füst a nyáron. Úgy tudjuk, a csúcsra járatott klímákat nem bírják az öreg motorok.
Mindennapos látvány lett a nyáron Budapesten, hogy hatalmas, fekete, fullasztó füstöt okádva indulnak el a BKK egyes autóbuszai a megállókból. A közlekedési társaság lapunk érdeklődésére nem is tagadta ezt, igaz, kitérő választ adva csak annyit közölt: egyre kevesebb az idős, alacsonyabb környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt jármű. Arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázhatóak a fekete füstfelhők, szintén nem adtak egyenes választ: „Az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású buszokra kevésbé szigorú környezetvédelmi normák vonatkoznak, azonban minden jármű megfelel a műszaki előírásoknak.” Ezek után az sem meglepő, hogy a BKK – mint írta – nem vezet statisztikát a szennyező buszokról, de a hibás járművet rögtön cserélik, kivonják a forgalomból javításra. Világosabban fogalmazott Gólián Zsolt, a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet elnöke. Mint mondta, egyre kevesebb az erősen füstölő autóbusz a cég flottájában, de azért még mindig túl sok ilyen jármű fut ki nap mint nap az utakra. Ráadásul – tette hozzá – a nyáron megszokottnál is többször, erősebben füstölhetnek ezek a buszok. Ennek Gólián Zsolt szerint az az oka, hogy egyes típusok, elsősorban az alacsony padlós, csuklós Volvók motorja viszonylag kicsi és gyenge, nehezen bírja a nagy melegben maximális teljesítménnyel működő klímát. Emiatt pedig a sofőrök csak nagyobb gázadással tudják mozgásba hozni a járművet, ami erősebb füsttel jár. A szakszervezeti vezető szerint a füstölésnek más magyarázata is lehet: kánikula idején, a légkondicionáló folyamatos használata miatt állítanak az adagolón, hogy nagyobb teljesítményt sajtoljanak ki a motorból – ez viszont azzal jár, hogy a busz jobban füstöl.

Mindez különösen annak tükrében érdekes, hogy a napokban a Közlekedő Tömeg Egyesület egyesület azt állapította meg: több mint 300 buszon nem működik a klíma, emiatt hőség idején 40 fok is lehet az utastérben. Vagyis ezek szerint a BKK-t több fronton is legyőzte a kánikula: vagy nem működik a klíma vagy ha igen, akkor erősen füstöl a busz. (A vállalat egyébként a klímákkal kapcsolatban azt közölte a HVG-vel, hogy a autóbuszok 87 százaléka, a trolibuszok 27 százaléka, míg a villamosok 15 százaléka rendelkezik légkondicionáló berendezéssel. Az M2-es és az M4-es vonalakon pedig csak klimatizált járművek közlekednek.)
A füstölő buszok ellen régóta küzd a Levegő Munkacsoport. A szervezet elnöke, Lukács András azt mondta: 2015 óta több mint 500 lakossági bejelentést kaptak olyan buszokról, jobbára öreg Volvókról, amelyek fekete, kormos füstöt eregetnek. Egy bejelentő arról tett említést, hogy bizonyos Volvo buszoknál „teljesen általános” a „kormolás”. A Levegő Munkacsoport a bejelentésekről és saját tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatta a BKK-t, ahol igyekeznek javítani a buszokat, azonban újra meg újra megjelennek az utakon a füstölő járművek. – Ez a fekete füst természetesen nem csak látványra borzasztó, hanem súlyosan egészségkárosító is. Korábban több összehasonlító mérést is végeztünk: a korszerű járműveknél tisztább volt a kipufogón távozó elegy, mint a város levegője. A fekete kormot lövellő buszoknál viszont sokkal rosszabb volt a helyzet, de még csak pontos számot sem lehet mondani, mert már a busztól 10 méterre is kiakadt a műszer – fogalmazott Lukács András. A szakszervezeti vezető, Gólián Zsolt szavaiból az derül ki, hogy a füstölő buszokkal még jó ideig együtt kell élni, mert a flotta a fiatalítás ellenére is túl öreg. Mint mondta, az lenne a jó, ha 7-8 évre lehetne csökkenteni a flotta átlagéletkorát. Ez viszont még akkor is messze van, ha igaz a BKK összegzése a 11 évről. Csakhogy Gólián Zsolt szerint ennél rosszabb a helyzet, mert a BKK a külsős cégek fiatalabb járműveit is beleszámolja az átlagolásba. Ha csak a saját flottát venné alapul, akkor kedvezőtlenebb kép bontakozna ki. Példaként említette, hogy Dél-Pesten még ma is járnak 30 éves Ikarus buszok. A szakember szerint tovább árnyalja a képet az, hogy a flotta fiatalításának üteme alighanem lassulni fog: a cég jobbára azokat a buszokat veszi meg, amelyeket a nyugat-európai városok közlekedési cégeinél 7-8 éves korukban váltanak ki újakkal.

Dízelveszély

A budapesti a buszmegállókban akár két-háromszor is nagyobb lehet a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a hivatalos mérőállomásokon, amiért a dízel személyautók mellett a közösségi közlekedésben használt rengeteg régi dízel busz is felelős – írta egy tavaszi felmérésében a Greenpeace. A zöld szervezet megvizsgálta a fővárosban közlekedő, tömegközlekedésben használt buszállományt is. Arra jutottak: a cég flottájának majdnem fele még mindig nagyon alacsony – Euro 0-ás, I-es, II-es vagy III-as besorolású – erősen légszennyező busz. Ezek a régi járművek felelősek a buszokból származó nitrogén-dioxid-szennyezettség döntő részéért. A BKK ugyanezt fordítva közelíti meg, hiszen lapunknak azt írta: „Ma már az autóbusz-állomány több mint fele Euro IV vagy afeletti besorolású, aminek eredményeként a károsanyag-kibocsátás számottevő mértékben visszaszorult.”

Szerző