Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök július végén Washingtonban az Európai Unió képviselőivel az unióba irányuló amerikai marhahúsexport növeléséről. Trump az eseményre több amerikai farmert is meghívott és előttük közölte, hogy a jövő évtől kezdve az amerikai marhahúsexport mintegy 46 százalékos növekedésére lehet számítani.
Az egyezmény értelmében az amerikai gazdák kifejezetten prémium minőségű, vagyis nem hormonkezelt szarvasmarhák húsát forgalmazhatják az Európai Unió országaiban. A most aláírt megállapodást az Európai Parlamentnek (EP) még jóvá kell hagynia, de borítékolható, hogy ha ez az egyezség valamelyest összefügg az európai autóipar amerikai exportjával, mint ahogy azt elemzők feltételezik, akkor zöld utat kapnak a marhák Európába.
A hormonmentes marhahús behozataláról most megkötött egyezmény a 2014. óta hatályban lévő kétoldalú megállapodás újratárgyalásának a lezárása volt - közölte az agrártárca Népszava kérdésére válaszolva. A minisztérium szerint az új egyezmény nem módosította a korábbi szerződésben meghatározott importkvótát, így továbbra is 45 ezer tonna génmódosítás (gmo) mentes marhahúst szállíthatnak az amerikai farmerek vámmentesen az unióba. Az új megállapodás a hatályba lépését követően sem jelent majd érdemi változást a magyar marhahús behozatalban – állította az Agrárminisztérium. Ennek némileg ellentmond ugyan Donald Trump kijelentése arról, hogy majd’ 50 százalékkal növelik az amerikai marhahús exportot, ha a szerződés hatályba lép.
Az amerikai exportvágyak összefügghetnek azzal is, hogy Nagy-Britannia várható kiválásával az Unióból egy jelentős piac kiesik, és ma még nem tudni, hogy a Donald Trump által a briteknek megígért kétoldalú kereskedelmi szerződések alapján mennyi marhahúst szállítana az USA a szigetországba.
Nem csak Észak-Amerikából érkezhet hús a beefsteak kedvelőinek. A ratifikálásra váró Mercosur egyezmény értelmében Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay is igen kedvező, 7,5 százalékos vámtarifával évi 99 ezer tonna marhahúst exportálhat az uniós tagországok piacaira. Az argentin marhahús már feltűnt a magyar vendéglátásban és a kiskereskedelemben is, igaz, egyelőre meglehetősen magas áron kínálják mindkét szegmensben, így leginkább csak a választék bővítést szolgálja.
Az uniós országok marhatenyésztői mellett különösen a zöld-szervezetek aggódnak a dél-amerikai marhahús-előállítás felfuttatása miatt. Ma még megjósolni is lehetetlen, milyen hatása lesz Jair Bolsonaro brazil elnök kijelentésének, ami szerint senkinek semmi köze, hogy országa mit kezd az Föld ma még legnagyobb kiterjedésű esőerdejével. A szélsőjobboldalisággal, populizmussal vádolt brazil elnök ugyanis szabad kezet adott a marhabáróknak az erdőirtásra, hogy növelhessék legelőik területét. A természetvédelmi területek és az őslakosok rezervátumai sem kivételek, a favágók ott is nekieshetnek az esőerdőnek. A nagyobb legelők, amelyek egyébként néhány év alatt kimerülnek és a jelenlegi óriási gulyáknál is nagyobb csordák leszoríthatják a marhahús árát a világpiacon, de ha a nagy piacokon bojkottot hirdetnek a zöldmozgalmak, esetleg a kormányok, az visszavetheti a brazil kivitelt.
Raskó György közgazdász az agrártárcánál árnyaltabban látja a megállapodások lehetséges következményeit. Szerinte ugyanis az exportált magyar marhahús minősége többnyire eléri a nemzetközi szintet, de a termelők versenyképességével már gondok vannak. A dél-amerikai országok áraival szemben reménytelennek tartja a küzdelmet. De az USA farmerei is olcsóbban állítják elő a hormonmentes, prémium kategóriájú marhahúst, mint a magyar gazdák. Ennek egyik oka, hogy például a hatalmas kiterjedésű pampa, illetve préri legelőkön fajlagosan sokkal kisebb költséggel lehet legeltetni, mint a magyar pusztán, réteken. A tengerentúli legelők bérleti díjai a töredékét teszik ki az európai, illetve a magyarországi költségeknek. Európában általános gyakorlattá vált, hogy a legelők hektáronkénti bérleti díjai ma már többnyire megegyezik a szántóföldi bérletekével. Az amerikai farmerek a szabad tartású gulyákat hatalmas, több tízezer jószágot befogadó, teljesen automatizált etetőkkel, itatókkal ellátott ranchokon hizlalják. A takarmány, a kukorica, a szója is sokkal olcsóbb, mint Európában. Az alacsony legelőbérleti és karbantartási díjak, az olcsóbb takarmányárakkal jelentős versenyelőnyt adnak az amerikai farmereknek – jegyezte meg a Népszavának Raskó György.
Az agrárközgazdász nem osztja a szakminisztérium derűlátását sem. Úgy vélte, a két szerződés az európai húsmarha tenyésztőket nagyon is nehéz helyzetbe hozhatja. A hazai félextenzív húsmarha tartás az uniós és a nemzeti támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, hiszen átlagosan minden egy forint megtermelt értékre 1,60 forint támogatást kap a termelő.
Jelenleg évente átlagosan 4-5 kiló marhahúst fogyasztanak a magyarok személyenként. Ebben egyebek mellett szerepet játszik az is, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentősen megdrágult a marhahús. Az unió és az amerikai országok között kötött szerződés ugyan kedvező lehet a fogyasztóknak, de megtizedelheti a hazai húsmarha tartó gazdaságokat.
Nem szárnyal a csirkeexport Kínába
Lassan elfelejtjük a madárinfluenza legutóbbi támadását és helyreáll a piaci egyensúly, de a hatalmas felvevőpiacot jelentő Kínába csak néhány ország szállíthat csirkehúst. Magyarország nincs a szerencsések között – mondta a Népszavának Bárány László, a Magyar Brojler Szövetség elnöke.
Miért nem szállítunk a hatalmas kínai piacra csirkehúst miközben a az afrikai sertéspestis miatt a szárnyas lehetne helyettesítő termék?
Jelenleg csak néhány ország, mint Brazília. Vagy Lengyelország exportálhat baromfit Kínába. Mi eddig sajnos nem kaprunk beviteli engedélyt.
De hol van már a madárinfluenza, amire hivatkozva lezárták a piacukat?
Egészen más dimenzióban gondolkodnak a kínaiak. A bürokrácia pedig egészen nehézkes. A kínai fél többnyire azzal hárítja el az export kérelmet, hogy nincs még állategészségügyi engedélyünk.
Mi az akadálya az engedély beszerzésének?
Az, hogy az elhúzódó tárgyalások során szinte mindig új arcok ülnek az egyeztetéseken. Minden új csapatnál gyakorlatilag elölről kell kezdeni a tárgyalásokat. Lassan már ötödik éve próbálkozunk a kínai exportengedély nyélbe ütésével. Biztató jel, hogy jártak Magyarországon kínai állategészségügyi ellenőrök több üzemben, a Master Goodnál is, és elégedetten nyilatkoztak. Azt mondták, hazamennek és megkezdődik az export engedély protokollja, ami ki tudja hány hivatalos lépcsőt megjárva eljut a kínai állategészségügyi hatóságig onnan már csak egy ugrás az agrárminisztérium, ahonnan a kínai parlament elé kerül a dokumentáció. Talán jövőre megindulhatnak a magyar baromfi szállítmányok.
A brazilok baromfi nagyhatalom is, de a lengyelek minek köszönhetik a megkülönböztetett bánásmódot?
A sikerük titka, hogy a lengyel diplomácia, benne az agrárdiplomáciával, sokkal hatékonyabb a magyarnál. Legalább is ebben az esetében. Egyébként az okok között szerepel az is, hogy Kína nagyon jelentős baromfi ágazatot épített ki és ilyen eszközökkel is védik a termelőiket.
Milyen más, új piacok nyílnak a hazai baromfiágazat előtt?
Szerencsére több új piacon is megvetettük a lábunkat. A Master Good például most már hetente szállít a Fülöp-szigetekre, de megy a csirke hús Japánba, Szingapúrba, Hongkongba. Vietnamban idén októberben adunk át egy teljes integrációt baromfi feldolgozó üzemmel. A vietnami piac például egy nagyon fejlődőképes piac.
Milyen rövid távú kilátásai vannak az ágazatnak?
Szerintem a kereslet sem Európában, sem itthon nem nő drámai mértékben a baromfihús iránt, így valószínűleg az árak sem lódulnak meg.
