Amerikai marhahús töri le a hazai árakat

Publikálás dátuma
2019.08.15. 08:15

Fotó: DANIEL GARCIA / AFP
Kedvező vámtarifával hozhatnak be marhahúst a dél-amerikai országok és az USA az Unióba, veszélyeztetve a magyar gazdák exportpiacait.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök július végén Washingtonban az Európai Unió képviselőivel az unióba irányuló amerikai marhahúsexport növeléséről. Trump az eseményre több amerikai farmert is meghívott és előttük közölte, hogy a jövő évtől kezdve az amerikai marhahúsexport mintegy 46 százalékos növekedésére lehet számítani. Az egyezmény értelmében az amerikai gazdák kifejezetten prémium minőségű, vagyis nem hormonkezelt szarvasmarhák húsát forgalmazhatják az Európai Unió országaiban. A most aláírt megállapodást az Európai Parlamentnek (EP) még jóvá kell hagynia, de borítékolható, hogy ha ez az egyezség valamelyest összefügg az európai autóipar amerikai exportjával, mint ahogy azt elemzők feltételezik, akkor zöld utat kapnak a marhák Európába. A hormonmentes marhahús behozataláról most megkötött egyezmény a 2014. óta hatályban lévő kétoldalú megállapodás újratárgyalásának a lezárása volt - közölte az agrártárca Népszava kérdésére válaszolva. A minisztérium szerint az új egyezmény nem módosította a korábbi szerződésben meghatározott importkvótát, így továbbra is 45 ezer tonna génmódosítás (gmo) mentes marhahúst szállíthatnak az amerikai farmerek vámmentesen az unióba. Az új megállapodás a hatályba lépését követően sem jelent majd érdemi változást a magyar marhahús behozatalban – állította az Agrárminisztérium. Ennek némileg ellentmond ugyan Donald Trump kijelentése arról, hogy majd’ 50 százalékkal növelik az amerikai marhahús exportot, ha a szerződés hatályba lép. Az amerikai exportvágyak összefügghetnek azzal is, hogy Nagy-Britannia várható kiválásával az Unióból egy jelentős piac kiesik, és ma még nem tudni, hogy a Donald Trump által a briteknek megígért kétoldalú kereskedelmi szerződések alapján mennyi marhahúst szállítana az USA a szigetországba. Nem csak Észak-Amerikából érkezhet hús a beefsteak kedvelőinek. A ratifikálásra váró Mercosur egyezmény értelmében Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay is igen kedvező, 7,5 százalékos vámtarifával évi 99 ezer tonna marhahúst exportálhat az uniós tagországok piacaira. Az argentin marhahús már feltűnt a magyar vendéglátásban és a kiskereskedelemben is, igaz, egyelőre meglehetősen magas áron kínálják mindkét szegmensben, így leginkább csak a választék bővítést szolgálja.   Az uniós országok marhatenyésztői mellett különösen a zöld-szervezetek aggódnak a dél-amerikai marhahús-előállítás felfuttatása miatt. Ma még megjósolni is lehetetlen, milyen hatása lesz Jair Bolsonaro brazil elnök kijelentésének, ami szerint senkinek semmi köze, hogy országa mit kezd az Föld ma még legnagyobb kiterjedésű esőerdejével. A szélsőjobboldalisággal, populizmussal vádolt brazil elnök ugyanis szabad kezet adott a marhabáróknak az erdőirtásra, hogy növelhessék legelőik területét. A természetvédelmi területek és az őslakosok rezervátumai sem kivételek, a favágók ott is nekieshetnek az esőerdőnek. A nagyobb legelők, amelyek egyébként néhány év alatt kimerülnek és a jelenlegi óriási gulyáknál is nagyobb csordák leszoríthatják a marhahús árát a világpiacon, de ha a nagy piacokon bojkottot hirdetnek a zöldmozgalmak, esetleg a kormányok, az visszavetheti a brazil kivitelt. Raskó György közgazdász az agrártárcánál árnyaltabban látja a megállapodások lehetséges következményeit. Szerinte ugyanis az exportált magyar marhahús minősége többnyire eléri a nemzetközi szintet, de a termelők versenyképességével már gondok vannak. A dél-amerikai országok áraival szemben reménytelennek tartja a küzdelmet. De az USA farmerei is olcsóbban állítják elő a hormonmentes, prémium kategóriájú marhahúst, mint a magyar gazdák. Ennek egyik oka, hogy például a hatalmas kiterjedésű pampa, illetve préri legelőkön fajlagosan sokkal kisebb költséggel lehet legeltetni, mint a magyar pusztán, réteken. A tengerentúli legelők bérleti díjai a töredékét teszik ki az európai, illetve a magyarországi költségeknek. Európában általános gyakorlattá vált, hogy a legelők hektáronkénti bérleti díjai ma már többnyire megegyezik a szántóföldi bérletekével. Az amerikai farmerek a szabad tartású gulyákat  hatalmas, több tízezer jószágot befogadó, teljesen automatizált etetőkkel, itatókkal ellátott ranchokon hizlalják. A takarmány, a kukorica, a szója is sokkal olcsóbb, mint Európában. Az alacsony legelőbérleti és karbantartási díjak, az olcsóbb takarmányárakkal jelentős versenyelőnyt adnak az amerikai farmereknek – jegyezte meg a Népszavának Raskó György. Az agrárközgazdász nem osztja a szakminisztérium derűlátását sem. Úgy vélte, a két szerződés az európai húsmarha tenyésztőket nagyon is nehéz helyzetbe hozhatja. A hazai félextenzív húsmarha tartás az uniós és a nemzeti támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, hiszen átlagosan minden egy forint megtermelt értékre 1,60 forint támogatást kap a termelő. Jelenleg évente átlagosan 4-5 kiló marhahúst fogyasztanak a magyarok személyenként. Ebben egyebek mellett szerepet játszik az is, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentősen megdrágult a marhahús. Az unió és az amerikai országok között kötött szerződés ugyan kedvező lehet a fogyasztóknak, de megtizedelheti a hazai húsmarha tartó gazdaságokat. 

Magyar kiviteli többlet

Magyarország 2018-ban friss marhahúsból 13 036 tonnát exportált csaknem 39 millió euró értékben, amelynek 96 százaléka az EU tagállamokba került, főleg Hollandiába és Németországba - derül ki a statisztikai adatokból. A fagyasztott marhahús export ugyanebben az évben 1689 tonna volt 6,87 millió euró értékben. Ennek 75 százaléka az EU-ba ment, többi a Közel-Keletre, illetve Ázsiába került. Igaz, a ’70-es években még 200 ezer tonna kettős hasznosítású marha húsát exportáltuk. Tavaly több mint 6 800 tonna friss marhahúst importáltunk mintegy 31 millió euró értékben, amely teljes mértékben az EU-ból származott. A fagyasztott marhahús importunk 2018-ban 7 600 tonna volt 33 millió euró értékben. A marhahús import 2018-ban egynegyedével csökkent a 2017. évi behozatalhoz képest. A kivitel viszont 4 százalékkal nőtt, így a marhahús külkereskedelmi mérleg 29 százalékos többlettel zárt. A hazai árakat az agrártárca szerint a hormonmentes marhahús behozatala nem befolyásolná. 

Tilos a marhahús egy angol egyetemen

 A Londoni Egyetem részét képező Goldsmith teljes területén tilos lesz szeptembertől marhahúst árulni. Jelképes adót vetnek ki a palackozott vízre, és nem támogatják az egyszer használatos műanyagokat – jelentette be az intézmény. Az intézmény célja, hogy megújuló energiára álljon át, szénsemlegessé váljon 2025-re, azaz ne legyen több a szén-dioxid kibocsátása annál, amit ellensúlyozni tud. „Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szervezeteknek, intézményeknek szóló egyre terebélyesedő globális felhívást arra, hogy vegyék komolyan kötelezettségeiket a klímaváltozás megállításra” – mondta Frances Corner, az intézmény vezetője. „A személyzet és a diákok eltökéltek arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, változtassanak a szénlábnyom drasztikus csökkentése érdekében” – tette hozzá.

Nem szárnyal a csirkeexport Kínába

Lassan elfelejtjük a madárinfluenza legutóbbi támadását és helyreáll a piaci egyensúly, de a hatalmas felvevőpiacot jelentő Kínába csak néhány ország szállíthat csirkehúst. Magyarország nincs a szerencsések között – mondta a Népszavának Bárány László, a Magyar Brojler Szövetség elnöke. Miért nem szállítunk a hatalmas kínai piacra csirkehúst miközben a az afrikai sertéspestis miatt a szárnyas lehetne helyettesítő termék? Jelenleg csak néhány ország, mint Brazília. Vagy Lengyelország exportálhat baromfit Kínába. Mi eddig sajnos nem kaprunk beviteli engedélyt. De hol van már a madárinfluenza, amire hivatkozva lezárták a piacukat? Egészen más dimenzióban gondolkodnak a kínaiak. A bürokrácia pedig egészen nehézkes. A kínai fél többnyire azzal hárítja el az export kérelmet, hogy nincs még állategészségügyi engedélyünk. Mi az akadálya az engedély beszerzésének? Az, hogy az elhúzódó tárgyalások során szinte mindig új arcok ülnek az egyeztetéseken. Minden új csapatnál gyakorlatilag elölről kell kezdeni a tárgyalásokat. Lassan már ötödik éve próbálkozunk a kínai exportengedély nyélbe ütésével. Biztató jel, hogy jártak Magyarországon kínai állategészségügyi ellenőrök több üzemben, a Master Goodnál is, és elégedetten nyilatkoztak. Azt mondták, hazamennek és megkezdődik az export engedély protokollja, ami ki tudja hány hivatalos lépcsőt megjárva eljut a kínai állategészségügyi hatóságig onnan már csak egy ugrás az agrárminisztérium, ahonnan a kínai parlament elé kerül a dokumentáció. Talán jövőre megindulhatnak a magyar baromfi szállítmányok. A brazilok baromfi nagyhatalom is, de a lengyelek minek köszönhetik a megkülönböztetett bánásmódot? A sikerük titka, hogy a lengyel diplomácia, benne az agrárdiplomáciával, sokkal hatékonyabb a magyarnál. Legalább is ebben az esetében. Egyébként az okok között szerepel az is, hogy Kína nagyon jelentős baromfi ágazatot épített ki és ilyen eszközökkel is védik a termelőiket. Milyen más, új piacok nyílnak a hazai baromfiágazat előtt? Szerencsére több új piacon is megvetettük a lábunkat. A Master Good például most már hetente szállít a Fülöp-szigetekre, de megy a csirke hús Japánba, Szingapúrba, Hongkongba. Vietnamban idén októberben adunk át egy teljes integrációt baromfi feldolgozó üzemmel. A vietnami piac például egy nagyon fejlődőképes piac. Milyen rövid távú kilátásai vannak az ágazatnak? Szerintem a kereslet sem Európában, sem itthon nem nő drámai mértékben a baromfihús iránt, így valószínűleg az árak sem lódulnak meg.
Szerző
Frissítve: 2019.08.15. 12:21

Kapcsolódó

Marhaság

Csak a levegőbe beszél a kormány

Publikálás dátuma
2019.08.14. 20:38
Illusztráció
Fotó: Liang jie / AFP
Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program tervezete említést sem tesz a hulladékok törvényellenes lakossági égetéséről, miközben ez a szennyezés egyik fő oka – hívja fel a figyelmet a nemrég társadalmi vitára bocsátott minisztériumi anyag kapcsán a Levegő Munkacsoport.
A felszámolás egyik alapvető eszköze lenne az illetékes hatóságok megerősítése azért, betartathassák a szabályokat. A benzin- és dízelüzemű járművek száma és futásteljesítménye a hivatalos előrejelzések szerint a tovább nő, ami nagyrészt semmisé teheti a közlekedési szennyezés csökkentési terveit - vélekednek. Így valamennyi hazai közúton sürgetőnek tartják a kilométer- és szennyezésarányos útdíj kivetését minden gépjárműre. Az épületek energiahatékonyságának javítására, a tüzelőberendezések korszerűsítésére, a távfűtés kiterjesztésére, egyes szilárd tüzelőanyagok lakossági használatának korlátozására és a közlekedési károsanyag-kibocsátások csökkentésére vonatkozó elképzeléseket amúgy üdvözlik. Ám sok bennük a kétség: a kormány ugyanis már 2011-ben is elfogadott egy, általuk kiválónak tartott programot, ám abból azonban alig valósult meg valami – idézi közleményük Lukács Andrást, a civil szervezet elnökét. Sőt, szerinte a helyzet azóta romlott: elterjedt a hulladékok égetése a háztartásokban, többen fűtenek a rendkívül szennyező lignittel, és ugrásszerűen megnőtt a használt autók behozatala is – tette hozzá. Ezért részletes intézkedési tervet sürgetnek. A most társadalmi vitára bocsátott, 2030-ig szóló terveket ez év április 1-ig már el kellett volna küldeni Brüsszelbe – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport.
Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 20:55

726 millió forint közpénzt adott a kormány a Baromfi-Coop nyírjákói trágyagyárára

Publikálás dátuma
2019.08.14. 20:24

Fotó: Balázs Attila / MTI
Megint egy súlyos összeggel bizonyította az Orbán-kormány, hogy a maga részéről minden megtesz a társadalmi egyenlőtlenségek növeléséért.
Mosolyogva vágta át szerdán Nagy István agrárminiszter a nemzeti színű szalagot az új nyírjákói szervesanyag-kezelő központ előtt, amit két kisiskolás gyerek tartott. Aztán a jelenlévők - polgármester, a cégcsoport tulajdonosa, ügyvezető és miniszter - egymás után sorban felszólaltak. Nagy a helyes trágyázásról beszélt az MTI beszámolója szerint:
az elmúlt ötven évben a talaj tápanyagtartalma tíz százalékra esett vissza, aminek egyik lehetséges oka a jelenlegi állattartási szokások.

A szerves trágyának talajjavító hatása van, ezen belül a szárított, pelletált forma egy korszerű és hatékony megoldást jelent - tette hozzá a miniszter. Márpedig a 2,6 milliárdos nyírjákói üzemben pont baromfitrágya-pellet készül majd.
Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa, a társaság ügyvezető igazgatója beszédében elmondta, a szervesanyag-kezelő központot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében elnyert, 726 millió forintos kutatás-fejlesztési támogatás segítségével valósította meg a Baromfi-Coop.
Nemrég egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter dicsekedett el azzal egy átadón, hogy az Orbán-kormány a Ginop-pályázatokkal eddig 2530 milliárd forint közpénzt ömlesztett az egyébként is nyereséges nagyvállalatok számláira. Mert közpénz nélkül is jól megy a Baromfi-Coop dolga is: a takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel és broiler hízlalással foglalkozó társaság nyeresége nyilvános cégadatok szerint a két évvel ezelőtti 4,9 milliárd forintról tavaly már 5,8 milliárd forintra nőtt.
De nem a Ginop az egyetlen: idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a külügyminisztérium az idei költségvetés terhére, amivel úgy sikerült elvileg 3729 magyarországi munkahely létrejöttét támogatni, hogy azok darabja 15 millió adóforintba kerül. Ezen túl, a Matolcsy György vezette MNB is beszállt a cégek közpénz-támogatásába a maga 300 milliárd forintos vállalati kötvényprogramjával. Csakhogy a gazdag vállalatok támogatását a legkevésbé sem érzik meg a munkavállalók: még a V4-ek között is leszakadóban vannak a magyar bérek. Azzal, hogy a közpénz az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer vagy más fontos terület helyett végül is cégvezetők, részvényesek és befektetők bankszámláin köthet ki, az Orbán-kormány a maga részéről gátlástalanul hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásához és növeléséhez.
Szerző
Frissítve: 2019.08.23. 21:16