20 ezer nő tüntetett Bolsonaro ellen

Publikálás dátuma
2019.08.14. 22:04

Fotó: Mateus Bonomi / AGIF
Szerdán a női földművesek vonultak fel a szélsőjobboldali elnök ellen, kedden majd egymillió hallgató tüntetett országszerte, hétfőn az egészségügyi minisztériumot foglalták el a bennszülött nők.
Mintegy 20 ezer nő, többségében földművelő és bennszülött tüntetett szerdán Jair Bolsonaro szélsőjobboldali brazil elnök és kormányzata ellen Brazíliaváros szívében. A fővárosban ez volt eddig a legnagyobb Bolsonaro-ellenes megmozdulás,
a tiltakozás gyakorlatilag megbénította a közlekedést - különösen azon a sugárúton, amelynek mentén a hivatalos intézmények találhatók.

A női földművesek által szervezett, Margaréták Menete néven ismert felvonulást 2000 óta minden év augusztusában megtartják. A felvonulás célja, hogy megemlékezzenek azokról a női mezőgazdasági termelőkről, akik az ország vidéki területein tomboló erőszak következtében halnak meg.
A brazil nemzeti kongresszushoz békésen megérkező menet résztvevői többek közt Bolsonaro "hímsovinizmusát" ítélték el. Az elnök rendszeresen és gátlástalanul tesz a nőket és homoszexuálisokat sértő, valamint rasszista jellegű kijelentéseket. Többen a korrupció vádjával bebörtönzött Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil elnök szabadon bocsátását követelték. A volt államfő pártja, a baloldali Munkáspárt (PT) szerint Lula da Silva a jelenlegi igazságügyi miniszter, Sergio Moro által vezetett üldöztetés áldozata. Moro volt az, aki még bíróként börtönre ítélte Lulát.
Emellett sor került a bennszülött nők első menetére, melyre a Brazíliában élő közel száz törzs mintegy 1500 képviselője érkezett az ország szinte minden részéről. Az erre készülő résztvevők közül hétfőn nagyjából 300-an elfoglalták az egészségügyi minisztérium épületét is, írja a BBC. Fő követelésük az, hogy közvetlenül részesülhessenek az állami egészségügyi ellátásból. Eddig ugyanis azt csak az állam által küldött szakemberek jelentették számukra. Bolsonaro ezt a felelősséget nemrégiben a jóval kevésbé felszerelt és kisebb költségvetéssel gazdálkodó önkormányzatokra hárította.

204 városban tüntettek az oktatásért, százezrek részvételével

Kedden a brazil egyetemisták hallgatói szakszervezete (UNE) szervezett megmozdulásokat Bolsonaro oktatás-beli megszorításai ellen, illetve az egyetemisták lakhatási helyzetének javításáért, írja a Folha de S. Paulo. São Paulóban a szervezők szerint mintegy tízezren vettek részt a tüntetésen. Összesen 204 városban tartottak megmozdulásokat, az UNE szerint mintegy 900 ezer ember vett részt ezeken.

Kilőttek 75 szlovén medvét, a 76. megtámadott egy vadászt

Publikálás dátuma
2019.08.14. 21:00
Európai barna medve, illusztráció
Fotó: Lino Mirgeler / DPA
Heves vita folyik Szlovéniában, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a korábban majdnem kihalt, most viszont egyre szaporodó ragadozók ellen.
Egy 67 éves vadászt támadott meg egy medve Délnyugat-Szlovéniában, az Ajdovscina nevű település melletti erdőben. Idén ez volt a második medvetámadás az országban - közölte a helyi sajtó szerdán. 
A vadász egy fa alatt ült, amikor megpillantott egy fiatal 150 kilós medvét.

Az állat megharapta a lábát, valamint megkarmolta a fejét és a felsőtestét. A szlovén férfi azonban nem szenvedett súlyos sérüléseket. Az esetről értesíttették az erdészeti szolgálatot, amely a vadon élő populációért felel, de úgy ítélték meg: a medve tulajdonképp nem volt agresszív, és mivel az eset az erdőben történt, ezért csak megfigyelés alá vonják.
Ez volt a második medvetámadás idén. Június végén egy 80 éves nőt támadott meg egy anyamedve két bocsával, egy Ljubljanától 15 kilométerre délre lévő faluban. Az idős nő sérülései szintén nem voltak súlyosak. Az erdészeti szolgálat akkor a medvék kilövése mellett döntött, de állatvédő aktivisták ezt megakadályozták.
A szlovén társadalomban heves vita folyik arról, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a megnövekedett medve- és farkasállomány ellen. A jószágban sok kárt okozó és az emberre is veszélyes medvék megritkításáról éppen az első medvetámadás előtt két nappal fogadott el sürgősségi eljárásban törvényt a kormány.
A törvény szerint 200 medvének kell elpusztulnia: 175-öt kilőnek, és arra számítanak, hogy a többi természetes módon hullik el.

Szlovéniában a 20. század elejére csaknem kihaltak a medvék, mára azonban újra elszaporodtak. Számukat ezerre becsülik, holott a gazdák szempontjából a 400 egyedet tartanák optimálisnak.
A farkasállomány a becslések szerint körülbelül 80 egyedre tehető. A törvény előirányozza 11 farkas kilövését is. A vadászok azóta 75 medvét lőttek ki, de farkast egyet sem, mert a farkasvadászatra szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megsértése magas pénzbírsággal jár.
A gazdák múlt szombaton tüntetést szerveztek, ahol a vadállomány ritkítását követelték. Azzal érveltek: ahogyan a gazdálkodók kötelesek megakadályozni, hogy állataik kárt okozzanak a szomszédoknak, úgy az államnak is kötelessége vigyázni a vadállományra, hogy az ne okozhasson kárt a szlovén gazdáknak. A mezőgazdasági termelők bírálatára, hogy az új törvény nem hozta meg a várt eredményt, és a medvék, valamint a farkasok továbbra is veszélyt jelentenek a haszonállatokra, Simon Zajc környezetvédelmi miniszter kedden ígéretet tett arra, hogy enyhítenek a szabályokon.
A kormány már korábban is ritkítani akarta a vadállományt, de egy civil természetvédő szervezet sikerrel támadta meg a közigazgatási bíróságon a határozatot.

Pelosi: a képviselőház nem szavaz meg kereskedelmi egyezményt Londonnal, ha jön a kemény Brexit

Publikálás dátuma
2019.08.14. 20:43
Nancy Pelosi
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Hiába támogatja Trump kormánya a megállapodás nélküli Brexitet egyezményeket ajánlgatva.
"Kemény Brexit" esetén a demokrata többségű amerikai képviselőház nem szavaz meg kereskedelmi egyezményt Londonnal - jelezte szerdán kiadott közleményében Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke. A demokrata párti politikus azt hangoztatta, hogy
az Egyesült Királyság távozása nem sodorhatja veszélybe az 1998-ban megkötött északír békemegállapodást, amelynek értelmében megszűnt az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzés.

A közleményt Pelosi azt követően tette közzé, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon egyeztetett Boris Johnson brit kormányfővel, és - dicsérve Johnsont - a többi között egy jövőbeni, Brexit utáni kereskedelmi megállapodásról is tárgyalt vele. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó pedig kedden Londonban kijelentette: az amerikai kormány támogatja, hogy London megállapodás nélkül távozzon az Európai Unióból, majd ennek megtörténte után egy sor kétoldalú kereskedelmi megállapodást javasol majd a brit kormánynak. Bolton úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság "az első lesz a sorban" egy kétoldalú kereskedelmi egyezményt illetően, és azt állította, hogy az amerikai kongresszusban kétpárti támogatást élvezne egy ilyen egyezmény.
A megállapodás nélküli Brexit kritikus pontja egyébként, hogy azzal az Egyesült Királyság veszélybe sodorja az 1998-ban kötött, úgynevezett nagypénteki békeszerződést. Ezt az egyezményt a brit és az ír kormány írta alá, annak érdekében, hogy véget vessenek az észak-írországi erőszaknak, és intézményesítsék Belfast és Dublin kapcsolatát. Az egyezmény értelmében megszűnt a határellenőrzés az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Az Európai Unióval kötött megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetén viszont visszaállna a határellenőrzés. Erre utalt az ír miniszterelnök is, amikor arról beszélt, a no-deal Brexittel megnő az Ír-sziget egyesülésének valószínűsége. Hozzátette, Skócia elszakadása is jóval valószínűbb lesz, ha Boris Johnson kormánya véghez viszi tervét.