Orbánnak szánták, de már mindenki tud a fideszes belharcról szóló jelentésről

Publikálás dátuma
2019.08.15. 08:29
illusztráció
Fotó: Shutterstock
A forrásokért vívott harc boríthatta a bilit Gyulán, a városvezetéssel összenőtt üzleti körre panaszkodik a volt alpolgármester.
Állítása szerint a Fidesz vezetőinek, köztük Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak szánta egy volt fideszes politikus, Galbács Mihály azt a húszoldalas dokumentumot, amelyben Gyula város belső politikai-gazdasági viszonyait és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti kört leplezett le, csakhogy a dolgozat végül kézről kézre járt, még az Indexhez is eljutott. A jelentésben erős, bár nem mindig alátámasztott kijelentések szerepelnek. Galbács egyik fontos állítása szerint 
Volt olyan év az elmúlt öt és fél évben, amikor a Gyula városa által kiírt közbeszerzéseknek a 93 százalékát egy olyan cég nyerte el, amelyiknek a tulajdonosa 2010 óta össze van nőve a helyi fideszes városvezetéssel

Galbács Mihály korábban maga is befolyásos figurának számított: a jelenlegi fideszes polgármester, Görgényi Ernő helyetteseként évekig ő volt a gazdasági alpolgármester. Aztán tavaly tavasszal az összes pozíciójából kiszorították, miután nyílt konfliktusba keveredett a helyi vezetéssel.  Galbács egyébként a hírportálnak azt mondta, nem tudja, hogyan került a dokumentum végül másokhoz, köztük a jelenlegi polgármesterhez, de állítja: nem a nyilvánosságnak szánta.  Galbács írásának létezéséről elsőként a Magyar Narancson írt Bod Tamás. 

A Rokonok kispályások hozzájuk képest

A volt alpolgármester szerint a városi önkormányzatnál komoly problémát jelent, hogy két vállalkozó szerinte teljesen beépült Gyula gazdaságába A vállalkozók egyike Csizmadia Imre, akinek üzleti sikereiről néhány évvel ezelőtt az Index is írt. Csizmadia üzlettársa, Piskolty Imre a másik olyan vállalkozó, aki Galbács szerint összenőtt a helyi fideszes vezetéssel. 2010 után ők ketten egyre több önkormányzati megbízást kaptak. Ahogy a volt gazdasági alpolgármester fogalmazott: "Elindult a gépezet". Csak egy példa, amit Galbics is említ, hogy Csizmadia rokonaiból-ismerőseiből álló érdekcsoport nyithatta meg a Békés megyei Gyula és Sarkad trafikjainak nagyjából felét. Galbács a dolgozatában részletezte, hogy miután Gyula önkormányzata - kormányzati segítséggel - 2012-ben meg tudta venni a felszámolása alatt álló Gyulai Húskombinát Zrt-t és megalakította a Gyulahús Kft-t, a cég kereskedelmi igazgatója Csizmadia lett. Csakhogy a következő időszakban Csizmadia olyan cégekben lett vezető tisztségviselő, illetve tulajdonos, amelyek főtevékenysége a sertéstenyésztés és élőállat-nagykereskedelem.  Csizmadia üzlettársa, Piskolty Tibor cégei is hasonlóan szépen jövedelmeztek az elmúlt években. Piskolty még 2010 nyarán alapított egy kft-t, amely már ősszel megvette az egyik önkormányzati ingatlant, Galbács szerint azzal a feltétellel, hogy a "vételárat ledolgozza, önkormányzati feladatokat végez el". Az ingatlant lebontották, azóta sincs semmi a helyén. Piskolty cége mindenesetre nem csak egy ingatlannal, de önkormányzati megbízásokkal is gyarapodott.  Piskolty Tibor cégeivel alapvetően az volt Galbács Mihály problémája, hogy mint "szegény ember" jött az önkormányzathoz, aztán kinőtte magát. A város hátán növekedett, nemcsak Gyulán, de a választókörzet többi településein is letarolja a munkákat- állítja a dokumentum szerzője, aki kikérte az önkormányzattól a közbeszerzési adatokat 2014 és 2019 májusa között és azokat is mellékelte. Ebből derült ki, hogy az öt és fél év alatt 3,5 milliárdnyi közbeszerzések mögött 49 munka van. E munkák 78 százalékát Piskolty cégei nyerték, de 2015-ben a közbeszerzések 95 százalékát Piskolty egyik cége, a Futizó Kft kapta meg. (Ez a cég volt az, ami 2010-ben megszerezte az önkormányzati ingatlant.) Amikor Galbácstól az Index megkérdezte, hogy gazdasági alpolgármesterként hogyhogy csak most állt neki össze a kép arról, mi folyik Gyulán, ő azt mondta: csak 2014-ig töltötte be azt a posztot, és csak azután látta az összefonódásokat, hogy ezeket az adatokat kikérte és megnézte az érintett cégek adatait. 
Galbács amúgy tényként állítja, de semmivel sem bizonyítja, hogy a városi közbeszerzési folyamatok valójában le vannak zsírozva.

Egy olyan gyakorlatról ír, amiben a rendszeren élősködő vállalkozók a városvezetés legfelsőbb szintjével egyeztetve irányítják a folyamatot úgy, hogy a végén a legelőnyösebb ajánlatot ők adják. Galbács arra is hozott példákat, mi történik akkor, ha a városi pályázat nem tartalmazza a megfelelő nyereséghányadot. Ilyenkor a képviselő-testület "besegít" és saját forrásból kiegészíti az összeget áremelkedésre hivatkozva - állítja Galbács, aki példaként az Almásy kastély cselédszárnyát, a Szent Miklós parkot és egy kerti óvodát említett. Ugyancsak megemlíti a városi sportcsarnok felújítását, aminél szintén tarolt a Futizó Kft.

A „négyek bandája”, szemben Simonkával

A két vállalkozó sikere a "négyek bandájának" köszönhető, legalábbis Galbács irománya szerint. A volt alpolgármester Görgényi Ernő jelenlegi polgármestert, Alt Norbert és Kónya István alpolgármestereket, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal korábbi vezetőjét, Gajda Róbertet sorolja ebbe a négyfős társaságba. Azokat, akikkel összerúgta a port, mielőtt kizárták a pártból. Galbács szerint a "négyek" idővel kitúrták a régi fideszeseket, köztük Baranyó Gézát, aki 2015 végén elhunyt. Baranyó egyike volt azon fideszeseknek, akik Gyulán felépítették a Fideszt.  
A dolgozatból nem csak az tűnik ki, hogy Galbács mit gondol a "négyekről", de az is, hogy miközben őket üti, a "négyek" ellenfelét, a jelenleg büntetőeljárás alatt álló Simonka György országgyűlési képviselőt óvja. Miközben ugyanis azt kifogásolja, hogy a "négyek" miatt sikeressé vált vállalkozók miatt senki nem emeli fel a szavát, szóvá teszi, hogy az elmúlt években komoly csatározás zajlott Simonka György országgyűlési képviselő és Görgényi csapata között. 
A megyében befolyásos Simonka és Görgényi évek óta küzdöttek egymással, lényegében a pénz és az erőforrások miatt.
Galbács csatája az említett négyekkel így inkább tűnik egyfajta klasszikus fideszes belharcnak, mintsem egy megvilágosodott politikus igazságharcának.

Az sem mellékes, hogy a dolgozat nem titkoltan azért készülhetett, hogy az önkormányzati választási kampányt és a Fidesz helyi viszonyait befolyásolja – igaz, ezt nem Galbács mondta, hanem a címéből lehet rá következtetni:A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt.  

A polgármester feljelentést tesz

A jelentést megszerző hírportál megkereste Gyula polgármesterét, Görgényi Ernőt is. A polgármester elmondta, hogy rágalmazás miatt tett feljelenést Galbács ellen, de polgári pert is indítani fog. Arra a kérdésre, hogy a több mint húszoldalas dokumentum mely állításait vitatja, Görgényi közölte: Galbács irományának azon részei miatt tett feljelentést, amelyek vele kapcsolatban gazdasági összefonódásokat és visszaéléseket állítanak, vagy sejtetnek. „Ezeket nem kívánom részletesen leírni, mert ezzel csak ismételném Galbács hamis állításait. Határozottan visszautasítom Galbács Mihály személyemet és tevékenységemet érintő állításait, sejtetéseit, melyek egyrészről hamis tényállítások, másrészről valós tények hamis színben történő feltüntetését valósítják meg” - írta válaszában a polgármester. 

„Nincs összeférhetetlenséget megvalósító kapcsolat”

A felvetésre, hogy mit szól Galbács azon állításához, miszerint egyes vállalkozói körök és politikai körök között összefonódás van, Görgényi lényegében azt mondta: Gyula egy sikeres, fejlődő város, ahol az elmúlt öt évben számos pályázatot is megnyertek. A polgármester nem titkolta, hogy a siker a politikai összefogásnak – Kovács József országgyűlési képviselő és a városvezetés közötti szoros együttműködésnek – tudható be, azonban szerinte sem jogi, sem etikai szempontból, „nincs összeférhetetlenséget megvalósító kapcsolat gyulai vállalkozások és a gyulai politikai vezetés között.”  
Szerző
Frissítve: 2019.08.15. 15:28

„Kapol hatszázat. Tisztán”: vádat emeltek az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen

Publikálás dátuma
2019.08.15. 07:33
Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Szeptemberben a vádlottak padjára ültetik az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, vesztegetés bűntette miatt kell felelnie a bíróság előtt – tudta meg a 24.hu. Mint írják, Balogh Jánost egy titokban rögzített hangfelvétel buktatta le, amelyen az hallható, hogy fiktív kampányrendezvényeket akar lepapíroztatni egy vállalkozóval, akinek pénzt ajánl cserébe. A 2018-as országgyűlési választás előtt a Magyar Nemzet által közzétett felvételen Balogh a többi közt azt mondta:  
„nyilván több településen kellene csinálnunk kampányt papíron. Papíron. Nem kell megcsinálni semmit.”

„Hármat visszahozol nekem”

Az elhangzottak szerint két rendezvény kiszámlázásáért 3,5 millió forintot utalt volna Balogh a közpénzből működő Országos Roma Önkormányzat költségvetéséből. Az elnök aprólékosan elmagyarázta a részleteket és nyomatékosította a vállalkozónak, hogy csak annyit kell az ügyletről megírnia a szervezet gazdasági igazgatójának, hogy „elnök úrral egyeztetve”. Balogh arra is kitért, hogy ez bevált csalási forma, és hozzátette, hogy az ibrányi romanapokon számla nélkül, zsebbe ad majd egy kis pénzt a vállalkozónak. Szó szerint azt ajánlotta: 
„ha ötszázat [500 ezer forintot] kapol kereken? Hármat [3 milliót] visszahozol nekem. (…) Gondold át, figyelj ide, lásd, hogy nem szarrágó vagyok, akkor kapol hatszázat. Tisztán.”

A felvételen az is szóba került, hogy a valaha MSZP-közeli Balogh a körzetében inkább a fideszes Vinnai Győzőt támogatja a 2018-as parlamenti választáson a súlytalannak tartott DK-s és jobbikos jelölttel szemben, mondván, hogy a Fidesz-kormánynak hála 12 milliárd forint támogatás jön a városba. Balogh a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának (MCF) elnökeként még 2013-ban együttműködésre lépett az MSZP-vel, nem sokkal később azonban az MCF Balogh vezetésével a fideszes Farkas Flórián-féle Lungo Dromhoz csatlakozott. Akkor Balogh jelezte, hogy támogatja a jobboldali roma szervezet Fidesz-KDNP kormánnyal közös munkáját az ORÖ-ben, amelynek 2014-ig Farkas volt az elnöke. A felvételen az ORÖ-elnök azt is egyértelművé tette, hogy a szóban forgó 3 millió forintból a Fidesz jelöltje mellett kampányolna. 
„Én nem dumálok mellé, én Győzőt fogom támogatni egyéniben. Hát 12 milliárdnyi támogatás jön Ibrányba.”

Majd azt is megindokolta, miért van szükség a pénzügyi manőverre: „Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele.”
Ugyanezen a hangfelvételen Balogh beszél egy bizonyos „Flóriról” is, aki állítása szerint ugyanezzel a módszerrel 30 milliárd forintot zsebelt be. 

A vádiratban ez így néz ki

A Nyíregyházi Törvényszék tájékoztatása szerint az ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség júliusban emelt vádat. A vádirat szerint Balogh János a 2018-as országgyűlési választás előtt az Országos Roma Önkormányzat által, állami költségvetésből kapott kampánycélú támogatás terhére egy rendezvény lebonyolítását rendelte meg azzal, hogy a rendezvény tényleges megvalósítására nem került volna sor. A vádlott a rendezvény költségeinek díjáról kiállítandó számlákért cserébe a rendezvényszervező cég munkatársának egy meghatározott összeget ajánlott, a többit megtartotta volna magának. A vállalkozó az ajánlatot nem fogadta el. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.15. 08:05

Piaci portéka német pénztárcának

Publikálás dátuma
2019.08.15. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel
A déli part egyik legvonzóbb programja a fonyódi vásár, melynek árait az "ungárise speciálitétre" fogékony turistákra szabják, de a forgatagot mindenkinek érdemes egyszer megnézni.
- Komplét? – engedi le a kést a vastagnyakú árus, amikor végre megérti a pult másik oldalán hevesen gesztikulálva magyarázó vásárlót. A szeplős, német asszony arra akarta rávezetni a füstölt mangalica- és vadfinomságokat kínáló kofát, hogy egy pár kolbászt adjon neki végre. Az üzlet megköttetik végül, a boldog vevő szemrebbenés nélkül fizeti ki a majd ötezer forintos árat a hetven dekányi csemegéért. A déli part egyik turistákat – főleg borúsabb napokon - leginkább vonzó programja, a fonyódi vásár árait jellemzően a külföldiekre szabták, legalábbis az őstermelői szekcióban. Azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy a magyar tenger partjára vakációzni érkező honfitársak közül sokan azonnal a pénztárca után kapnak a kilónként négyezerre taksált mangalica zsírszalonna vagy a hétezerről induló kolbászok láttán. Pedig ezek csak az alsó kategóriás termékek, igaz, a drágábbakhoz érdeklődésserkentő történetek is járnak. A 15 ezerért kínált penészes kolbászt például úgy hirdetik, mint első világháborús specialitást: mivel a lövészárkokban az ellenség miatt füstölni nem lehetett, így a katonák megpenészesítették a kolbászt, ami életmentő ételnek számított. A húszezres cabanossiban a bükki vadállományt és a különleges készítési eljárást kell megfizetni elvileg. Mindez kifejezetten csinos pultra pakolva, hogy az „ungárise speciálitét”-et kereső német vendég elcsábuljon. Amire már a bejáratnál komoly az esély, hiszen miután végre parkolóhelyet talál a szerencsés érdeklődő a környéken – élelmes kerttulajdonosok óránként háromszáz forintért nyitnak kaput a keringést elunóknak – ecetes savanyúság és lacikonyha illata indítja be a gyomornedveket. Mellettük nyugdíjas asszonyok kínálják a lekvárokat, szörpöket, házi süteményeket, réteseket, pogácsát. Mindaddig kedves nagymamának tűnnek, amíg a vevők nem próbálnak faragni az árakból. - Ez nem piac, ott tessék alkudozni! – hárítja el egyikük villámló szemmel a húszdekás lekvárra tett ötszáz forintos ajánlatot, s ragaszkodik a hétszázhoz. Ez viszont elgondolkodtatja a vevőjelöltet, aki egy darabig szemez a hatszáz forintos rétessel, s a háromszázért kínált kétfalatnyi sajtos pogácsával. Aztán nyálát és felháborodását nyelve veti bele magát a nagyjából akkora tömegbe, mintha Black Friday volna a plazmatévé-üzletben. - Bitte, bitte! – szólít meg szinte minden árus, legalábbis a profik, akiknek jelentős része szezonális ruhában utazik. Jelentős részük német internetes divatlapokat olvashat, ugyanis árukészletük minden darabja kelendő a külhoni vásárlók között. Rövid vizsgálódás után a legkeresettebb terméknek a virágmintás, bőszárú nadrág tűnik, legalábbis a piknikus vagy még erősebb alkatú hölgyek között, akik kettesével-négyesével viszik a különböző színkombinációkat. De jól fogynak az 1000-1500 forintos fürdőruhák és bikinik is, igaz, olcsóságuk láttán egy tétova ötvenes asszony azért megkérdezi: ugye, nem egyszer használatosak? A szintén pörgős műszaki részlegen a „blútucos” hangfal a sláger, működésük bizonyítékaként sátorról sátorra más-más zene bömböl. A felhozatal meglehetősen eklektikus, C. C. Catch-től a Tankcsapdán át a perui pánsípig, a bábeli zűrzavart hamarost a Bayern München klubindulója nyomja el. Jelezve, átérünk a sportvilágba, ahol a bajor sztárcsapat bögréi, törülközői, párnái, kulacsai kelletik magukat. Persze a rivális drukkerek sem panaszkodhatnak, Dortmund- és Schalke-mezeket is lenget a szél, a német egységet a válogatott dresszei jelenítik meg. Utóbbiak közül egy Özilt néz ki egy tízéves fiúcska, s míg anyja fizet, apja elkeseredetten öleli a kétméteres cserepes pálmát, amit elhamarkodottan vett meg már a bejáratnál, befelé jövet. A meditációs gyerekszínező viszont nem kelti fel érdeklődésüket, s bár megpróbáljuk megtudni, mire utal a jelző, a hosszas magyarázkodás sem győz meg róla, nem egyszerű kifestő a négyezerért tukmált füzet. A használt cikkes sorok között felvonul az elmúlt száz év Magyarországa. - Van itt minden, még harcoló német alakulatot is találok, ha nagyon megfötröm a dobozokat – jelenti ki egy olyan bajusszal bíró férfi, akinek arcszőrzetét Ferenc József és Vilmos császár megirigyelné. S ha láthatóan nagyot is mondott, megannyi világháborús relikviája között tényleg akadnak különlegességek, még ha egyik-másik láttán fenn is akad a vizsgálódó németek szeme: - SA?! – döbben meg az egyik bámészkodó egy kitüntetést felfedezve, majd fejcsóválva odébbáll. Hogy szinte azonnal lehorgonyozzon egy szappanárus előtt. - Ötven éve gyűjtöm – büszkélkedik az idős asszony, aki előtt hazai és külhoni kézmosó-ritkaságok sorakoznak. – Hetvenhétezer a nyugdíjam – indokolja, miért szabadul meg gyűjteménye javától. – Meg aztán nincs kinek őrizgetnem, a gyerekek és az unokák már mind külföldön vannak. Amúgy ismerik a reklámot? – kérdezi hirtelen egy hatvanas évekbeli szappanra mutatva. – Caola a bőre őre… - …ne használja nyakra-főre – bólogatunk. Elmosolyodik, aztán óvatosan körülnéz, nehogy illetéktelen meghallja, s ezúttal egy pajkos rigmussal győz meg (Ne feküdjön öreg nőre, ráncos lesz a...), a fonyódi vásárt tényleg vétek kihagyni.
Szerző
Témák
Fonyód piac