Jeremy Corbyn egy Boris Johnsonnal szemben benyújtandó bizalmatlansági indítványhoz kért támogatást. Leveléből kiderül, a veterán politikus a „legkorábbi alkalommal”, azaz a hosszú nyári szabadságáról szeptember 3-án visszatérő parlament egyik első ülésén kívánja megszavaztatni a Házat.
Corbyn szerint a kormánynak „nincs felhatalmazása arra, hogy megállapodás nélkül távozzon az EU-ból”. Ha a parlament többsége megvonná a bizalmat Boris Johnson kabinetjétől, az ellenzék vezére kész – ha „csak szigorúan korlátozott időre is” – az új kormány élére állni. Ebben a minőségében előrehozott választást írna ki és felkérné Brüsszelt a Brexit határidejének késleltetésére. A hetvenéves politikus, aki hosszú pályafutása során soha nem töltött be kormányzati tisztséget, ígéretet tett arra, hogy a Munkáspárt választási programjában helyet kap egy második népszavazás, melynek egyik opciója az EU-ban maradás lenne.
Jeremy Corbyn partizán akciójának fogadtatás nem volt fényes. Bár a megkeresett tory képviselők közül többek között Dominic Grieve, volt igazságügyi miniszter késznek mutatkozott, hogy leüljön tárgyalni a Munkáspárt irányítójával, a hangadónak számító Caroline Spelman hangoztatta, hogy „semmilyen körülmények között nem támogatna egy Corbyn-vezette kormányt”. A liberális demokraták vezetője kifejezetten indulatosan reagált az iniciatívának arra az elemére, hogy a munkáspárti honatya „előbb biztosítani szeretné magának a Downing Street 10. kulcsát és csak utána vágna bele a bizalmatlansági indítványba”. Jo Swinson egyetért azzal, hogy a „jelenlegi nemzeti válságot csak egy rendkívüli, sürgősségi kormány tudná megoldani”, de „elképzelhetetlennek” nevezte a lázadó konzervatívok és ellenzékiek, köztük függetlenek egységre lépését Boris Johnson megállítása érdekében.
Hasonlóan elutasítóan reagált a Zöldek, a walesi Plaid Cymru és a Függetlenek Pártjának vezetője. Csak a Skót Nemzeti Párt főnöke, a populista Ian Blackford mutatott hajlandóságot a munkáspárti vezetővel való együttműködésre. A támadások kereszttűzébe került Boris Johnson sem tette magát népszerűbbé Westminsterben. A „nép parlamenti interpellációs félórájának” nevezett Facebook-üzenetében az alsóház együttműködési készségének hiányát tette felelőssé, amiért nem sikerül kedvezőbb megállapodásra jutnia Brüsszellel. A kormányfő elhallgatta, hogy az elmúlt három hétben semmilyen látható erőfeszítést nem tett az Unió, illetve a meghatározó tagországok vezetőivel folytatott személyes beszélgetésekre. Talán a jövő heti franciaországi G7 csúcsértekezlet nyújt majd alkalmat a kapcsolatteremtésre európai, észak-amerikai és japán partnereivel.
