Átverés: csak papíron emeltek a mentősök bérén

Publikálás dátuma
2019.08.15. 14:53

Fotó: Országos Mentőszolgálat
Hiába várták, nem vihetnek haza többet a dolgozók, a plusz pénz csak játék a számokkal.
Megint csak papíron kaptak magasabb bért a mentősök, hiába ígért 8 százalékos emelést a kormány, akinek az alapilletménye eddig nem érte el a garantált bérminimumot, az nem kapott magasabb összeget – írja honlapján a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. Azoknál a mentődolgozóknál ugyanis, akiknek az alapbére eddig kevesebb volt, mint 195 ezer forint, az Országos Mentőszolgálat pótlékokkal oldotta meg, hogy elérjék a garantált bérminimumot. A béremelés után azonban emelkedett az alapbér, de a pótlékokat csökkentették, vagy teljesen megszüntették. „Aki eddig a kiegészítéssel együtt 195 ezer forintot kapott, az most pontosan ugyanannyit visz haza, talán egy-két ezer forinttal többet, de semmiképp sem nyolc százalékkal. Van, akinek pedig még mindig ki kell egészíteni a bérét, hogy meglegyen a 195 ezer” – erről Kusper Zsolt, a mentődolgozók szövetségének elnöke beszélt. Egyelőre nem tudni, hogy hányan kaptak látszólagos emelést, a mentőszolgálat ugyanis közérdekű adatigénylésre sem akarta kiadni a pontos számokat. Csak annyit közöltek: 7312 dolgozót érint az alapilletmény emelése. Arról azonban nem szóltak, hogy közülük hányan voltak azok, akiknek az emelés nem valós, csupán játék a számokkal.
„Folyamatos falakba ütközünk, konkrét választ nem kapunk semmire” – mondja lapunknak Kusper Zsolt, a szövetség elnöke. Arra a kérdésre, hogy szóba került-e a történtek miatt a sztrájk egyelőre nemmel válaszolt, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Mint ismert, még tavaly novemberben harangozta be a kormány, hogy béremelés jön az egészségügyben, erre idén július 1-jéig kellett várni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az egészségügyi szakdolgozók és védőnők bére 2019 és 2022 között, négy lépcsőben emelkedik majd, összesen 72 százalékkal. Kérdés, hogy azoknál a dolgozóknál, akik most semmivel sem kaptak többet valójában mekkora lesz a béremelés a negyedik év végén. „Sajnos a legtöbb ember fél, belenyugszik a helyzetbe. Nem lépnek be tömegesen az érdekképviseletbe, nem szerveződnek, mert bizalmatlanok mindenkivel szemben. Mi ezt azonban nem fogadjuk el és a jövőben is minden rendelkezésre álló eszközzel dolgozunk az anyagi megbecsülés érdekében. Azt azonban meg kell értenie mindenkinek, hogy helyette más nem fog küzdeni, nélküle semmi sem változik. Ez csak együtt sikerülhet” – jelentette ki Kusper Zsolt. Két éve decemberben az egészségügyi szakdolgozók kerültek hasonló helyzetbe, akkor többek szintén csak papíron kapták meg a 12 százalékkal magasabb fizetést. A helyzet akkor is hasonló volt, sokak alapbére nem érte el a garantált bérminimumot, ezért pótlékokat kaptak, amit aztán elvettek, mikor emelkedett az illetményük.
Szerző

Egy év alatt 65 milliárdot égettek el a propaganda máglyáján

Publikálás dátuma
2019.08.15. 14:12

Fotó: Röhrig Dániel
Az összeg több mint felét a Miniszterelnöki Kabinetiroda pörgette ki kommunikációs célokra.
Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg. Bár az eredeti összeget lényegében a kezdetektől nem sikerül tartani, ilyen nagy mértékben azonban még sosem lépték át – írja a G7
A hírportál hozzáteszi, hogy a legnagyobb pénzköltő éppen maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt. A trendekben nem látható változás, sőt, épp a közelmúltban kötöttek egy 30 milliárdos keretszerződést, hogy a rendezvényszervezést már ne a kommunikációs keretből kelljen fizetni
A lap azért nézte át a kommunikációs megrendeléseket, mert június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amiben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ám ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propaganda-gépezet, így biztosnak tűnt, hogy nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet.

Faragni akartak a büdzsén, de csak még többet költöttek

Pedig a kormányzat  éppen a spórolás igényével központosította az állami reklámköltéseket a kormányzat az elmúlt években. A rendszer lényege az volt, hogy a direkt erre a célra életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bizonyos időközönként kiír egy gigatendert egy több tízmilliárdos keretszerződésre, ezen kiválasztanak néhány ügynökséget, és amíg a keret el nem fogy, már csak ezek a kiválasztott cégek versenyezhetnek a konkrét megbízásokért. Ha a keret kimerül, akkor újabb gigatendert hirdetnek, és ez így megy tovább. A cél az lett volna, hogy a kormány becslése szerint korábban évi 40 milliárdos állami kommunikációs költést 25 milliárdra faragják le. Az első gigatendert így is írták ki, és ekkor nagyjából még sikerült is tartani a keretet. A második keretmegállapodásnál azonban már teljesen elszálltak a kiadások. Ez egy darabig két okból nem volt szembetűnő: egyrészt mert az NKOH nem kommunikálta az adatokat túl látványosan, másrészt mert a szerződésbe elrejtettek egy kikötést, ami szerint a 25 milliárdos keretet két alkalommal fel lehetett tölteni. Így amikor elfogyott a pénz, nem kellett új közbeszerzést kiírni, egyszerűen csak hozzácsaptak még 25 milliárdot.
Ennek eredményeként a három évre szánt 75 milliárdos keretet sikerült alig több mint másfél esztendő alatt elégetni, ami miatt tavaly – a vártnál több mint egy évvel korábban – újabb tendert kellett kiírni.

Itt ismét toltak egyet a kereten, a 25 milliárdos keretösszeget ugyanis 30-ra növelték, és immár ezt lehet kétszer feltölteni. A teljes összeg így elérte a 90 milliárd forintot. A feltöltés lehetőségével élt is az NKOH, méghozzá alig több mint tíz hónap alatt kétszer is. Az első 30 milliárdot ugyanis még a tavalyi második félévben elkommunikálták az állami cégek és szervezetek, majd az idei első öt hónapban másodszor is lemerítették a keretet. 

Kapott egy óriási keretet a rendezvényszervezés is

Mindenesetre a trendeket látva nem lenne meglepő, ha még az idén újabb kommunikációs gigatendert kellene kiírni. Még akkor is, ha időközben az eddig szintén hatalmas összegeteket felemésztő rendezvényszervezési feladatokat szépen leválasztották a kommunikációról. Korábban nagyjából minden negyedik konkrét megbízás ilyen munkát is tartalmazott, néhány hete azonban erre már külön 30 milliárdos keretszerződés van, amit szintén az NKOH felügyel. Magyarul jelenleg úgy állunk, hogy van egy 90 milliárdos kommunikációs keret, amiből 75 milliárdot elköltöttek, és egy 30 milliárdos keret, amit egy hónapja indítottak kizárólag rendezvényszervezési munkákra. 
Szerző

Nincs elég ember, béremeléssel csábítgatják a kormánytisztviselőket

Publikálás dátuma
2019.08.15. 13:30
illusztráció
Fotó: Népszava
Kétségbeesett lépésekre kényszerül a kormány, hogy működőképes szinten tartsa a kormányhivatalokat.
A legújabb Magyar Közlönyben jelent meg a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely rendelete arról, hogy magasabb besorolást kaphatnak a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban foglalkoztatott kormánytisztviselők, vagyis valamivel növekedhet a bérük. Szakszervezeti vezetők szerint a lépésre azért kényszerült a kormány, mert a vezetői posztokra és a vezető szakértői helyekre egyszerűen nincs jelentkező, nemcsak a fővárosban jelent gondot az ügyintézésben a nagyon magas létszámhiány, hanem a megyeszékhelyeken is korlátozni kellett a kormányablakok nyitva tartását és többet be is zártak közülük. A lehetőséget a magasabb besorolásra a régi jogállási törvény alapján is szabályozta egy rendelet, de a kormányzati igazgatásról szóló új törvény hatályba lépésével ez érvényét vesztette, így valójában egy több hónapos hiányt is pótol a lépéssel a kancellária. A késlekedés persze jelzi, mennyire fontos az állam számára saját alkalmazottai jóléte. Szakszervezeti vezetők arra is felhívták a figyelmünket, hogy a magasabb besorolás csak szűk körnek hozhat érdemi fizetésemelést, mert a felsőfokú végzettségűek 20 százalékánál, míg a középiskolát végzetteknek csak 5 százalékánál élhetnek a munkáltatók a lehetőséggel. A szöveg alapján viszont nem túlzás azt állítani, hogy ezen a kereten belül gyakorlatilag bárkinek béremelést kínálhatnak az átsorolással, olyan tág feltételeket szab a jogszabály. Aki a kormány vagy a megyei kormánymegbízott által kiemeltté nyilvánított feladaton dolgozik, a munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár, legalább heti kétszer ügyfélfogadást tart, hatósági ellenőrzést végez, idegen nyelvet kell használnia, netán ismeri a jelnyelvet, vagy egyszerűen csak öt évet lehúzott a hivatalban, az azonnal átsorolható a magasabb bérrel járó beosztásba. Sőt az is, akinek nincs felsőfokú végzettsége, nem is régóta dolgozik kormánytisztviselőként, de „egyéb munkáltatónál jelentős tapasztalatot szerzett”. Ellentmondásos, hogy az új belépők eleve megkaphatják az akár a bérük 20 százalékát is elérő „eltérítést”, miközben azoknak, akik már bent vannak a rendszerben, 5 évet kell erre várni. A kormányhivatalok számára létfontosságú lenne a jól képzett szakemberek megtartása, mert a Miniszterelnökség a 2017-es 36 és félezres létszámkerethez képest 2019-re 2500 fővel csökkentette az engedélyezett létszámot. Papíron 375 fővel csökkent az utóbbi két évben a felvehető tisztviselők száma a Fővárosi Kormányhivatalban, Pest megyében 223 fővel, Borsodban 196, Somogyban 150, Szabolcsban pedig 145 fővel kevesebb végezhetne munkát. Az egyhetes szabadságmegvonás, a munkaidő meghosszabbítása miatt azonban ennél sokkal többen mondtak fel a tavasszal, az Index adatai szerint most 4000 dolgozó hiányzik a rendszerből, csak Budapesten 600. A tömegesen ügyintézési fennakadások miatt már vidékről kellett a fővárosi kormányablakokba telepíteni szakembereket, információink szerint mégis újabb 50-70 fővel akarja csökkenteni a kormány az egyes megyei kormányhivatalok létszámát januártól. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda az új rendelet egyértelmű üzenete és a távozó hivatalnokok beszámolói ellenére változatlanul cáfolja a létszámhiányt és az ügyintézésben a lakosság által naponta tapasztalt nehézségeket. Azt írták „a kormányhivatalokban országszerte több mint 32 ezer ember dolgozik, a fővárosi kormányhivatalok ügyfélforgalma érthetően magasabb a nyári időszakban is. Ahol kell, ott átcsoportosítással megoldható a létszámkérdés, ez egy egyszerű munkaszervezési kérdés, a vidéki ügyintézők önkéntesen vállalhatnak munkát a nyári hónapokban a fővárosi kormányhivatalokban, amelyért természetesen plusz pénzt kapnak. Az állampolgárok ügyintézése biztosított, egy kormányablakot sem kellett bezárni létszámhiány miatt.” 
Frissítve: 2019.08.15. 21:59