Előfizetés

Csak tartózkodási helyre lehet átjelentkezni az önkormányzati választáson

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.16. 07:20

Fotó: Népszava
Szigorúbbak a szabályok, mint más választáson.
Szigorúbbak az átjelentkezés feltételei az önkormányzati választáson, mint a többi voksolás esetében: a választópolgár nem jelentkezhet át tetszőleges magyarországi településre, csak arra, ahol a választás kitűzése előtt 30 nappal már tartózkodási helyet létesített. Az országgyűlési és európai parlamenti választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok tetszőleges más magyarországi településre átjelentkezhetnek, az önkormányzati választáson azonban feltételei vannak az átjelentkezésnek. Ha valaki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek október 13-i választásán nem tartózkodik a lakóhelyén (korábbi elnevezéssel állandó lakcímén), az szavazhat a tartózkodási helye (korábbi elnevezés szerint ideiglenes lakhelye) szerinti jelöltekre is, ha ezt kezdeményezi. Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor élhet a választópolgár, ha a tartózkodási helyét a választás kitűzése előtt legalább egy hónappal, azaz június 26-áig létesítette, és a választás napjáig azt nem szünteti meg. A választópolgárnak a lakóhelye szerinti település jegyzőjétől kell kérnie, hogy választójogát a tartózkodási helye szerinti településen gyakorolhassa. A kérelmet október 9-én 16 óráig lehet benyújtani. Eddig közel ötszáz választópolgár jelentkezett át. A választópolgár átjelentkezés esetén is igényelhet mozgóurnát, ha egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, és a mozgóurnát a bejelentett tartózkodási helyére vagy azzal azonos szavazókörbe tartozó egyéb címre kéri. Az átjelentkezés lehetősége nyitva áll a nemzetiségi választópolgárok számára is, azzal a további megkötéssel, hogy amennyiben a választópolgár olyan településre jelentkezik át, ahol az adott nemzetiségnek nincs települési vagy területi szintű választása, akkor elesik a lehetőségtől, hogy a települési szintű vagy területi szintű nemzetiségi önkormányzat jelöltjeire szavazhasson.

„A román elitnek sem érdeke a feszültség” – Interjú az RMDSZ EP-képviselőjével

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.08.16. 06:45
Vincze Loránt
Fotó: EP/MARC DOSSMANN
Az RMDSZ akkor is az Európai Néppárt tagja marad, ha a Fideszt végül kizárják a pártcsaládból – mondta Vincze Lóránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.
Korábban arról beszélt, hogy ha az Európai Unió (EU) vizsgálni akarja a tagállamokban a jogállamiság helyzetét, akkor először meg kellene határoznia a jogállam pontos kritériumait. Ön szerint mik lennének ezek?
Fontos kritériumnak kellene lennie a kisebbségek védelmének, a kisebbségi jogokra vonatkozó törvénykezés betartásának. Ezen kívül milyen követelményeket kellene még meghatározni? Ez egy nyitott folyamat, el kellene kezdeni a kialakítását. Az viszont biztos, hogy nem csak az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a korrupció elleni harcot kellene vizsgálni. Magyarország és Románia megfelel most a jogállamiság kritériumainak? Nemcsak Románia vagy Magyarország a kérdés, ugyanezt a kérdést fel kell tenni a többi tagállam esetében is. Ez akkor lesz egy uniós eszköz, ha mindenkire vonatkozik – és ha az erre irányuló döntés megszületik az Európai Tanácsban. Amíg csak a kelet-európai tagállamok sarokba állítására használják a jogállamiságot, mint egy meghatározatlan kritériumot, addig ez nem egy európai eljárás, hanem visszaélés a nagy és régi tagállamok részéről. 

Hogyan értékeli a finn elnökség hozzáállását?
Finnországtól egyelőre szándéknyilatkozatokat lehetett hallani. Meglátjuk majd, mit lépnek konkrétan, reméljük, hogy a korrektség jegyében viszik tovább ezt a témát, mint azt egyébként a román elnökség is tette. Ön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke, a Minority SafePack nevű uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés egyik elindítója. Hogyan látja a romániai magyarság helyzetét? A legaggasztóbb, hogy nincs párbeszéd a román többséggel, a politikai elittel. A meglévő kisebbségi törvénykezést sem tartják be sok esetben, elég az oktatási törvény kapcsán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem problémáira gondolni vagy a magyar iskolaalapítások akadályozására. A közigazgatási kétnyelvűség sem teljesül és új témákra sem nyitottak: példaként említhető a magyar mint regionális nyelv, vagy akár az autonómia ügye. Közben viszont a román elit azt sugallja külföldön, hogy a magyar kisebbség helyzete Romániában jó, és megpróbálják a helyzetünket összemosni az alig pár ezer fős egyéb őshonos kisebbségekkel, akik valóban elégedettek a helyzetükkel. A magyar közösség egy egymilliós, életerős közösség, amelynek igényeit nem lehet egy lapon említeni a többi kisebbségével. Ezen a téren van tennivaló Magyarországon is, a magyar politikusoknak is meg kell próbálniuk meggyőzni a román kollégáikat, hogy a napi politikai sárdobálásból ezt a kérdést ki kell emelni. Meg kell győzni a román elitet, neki sem érdeke, hogy feszültség legyen a magyar kisebbség körül. Ezzel párhuzamosan európai szinten kell építeni a jogvédelmi rendszert. Ezen segítene, ha lennének magas szintű, államfői, miniszterelnöki találkozók, esetleg közös román-magyar kormányülések? Románia és Magyarország között a stratégiai partnerség, a jószomszédi viszony Kolozsváron át, a magyar kisebbségen át vezet. Ha jó a kétoldalú viszony, az jó a romániai magyarságnak is. Sajnos most ez a párbeszéd nem működik, de nem a két ország viszonyrendszere miatt, hanem mert Romániában az állam maga működik tökéletlenül. Nem lehet tudni, holnap ki lesz a miniszterelnök vagy a külügyminiszter, ez a bizonytalanság rányomja a bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra is. De ez nem a magyar félen vagy az RMDSZ-en múlik.

Milyennek ítéli a Fidesz helyzetét az Európai Néppártban?
Születnie kell valamilyen megoldásnak még a novemberi zágrábi EPP-kongresszus előtt. Addig a Fidesz teljes jogú tagja az európai néppárti parlamenti képviselőcsoportnak, míg a Néppártban felfüggesztette a tagságát. Ez egy fura helyzet, és jó lenne ennek mihamarabb véget vetni úgy, hogy a Fidesz ismét teljes jogú tagja legyen a Néppártnak. Ha a Fidesz elhagyja a Néppártot, az RMDSZ hogy reagál majd erre? Az RMDSZ a legrégebbi néppárti alakulat Romániában. Elkötelezettek vagyunk az Európai Néppárt iránt, nagyon jó a viszonyunk a vezetőkkel, sokat segítettek nekünk az elmúlt években, és bízunk abban, hogy ez a kapcsolat a jövőben is így folytatódik majd. Tehát mindenképpen maradnak. Én azt gondolom, igen.

Tatán is megvan az ellenzék közös polgármesterjelöltje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.15. 22:30

Fotó: Népszava
A momentumos Popovics Juditot a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az MMM és az MSZP is támogatja.
A momentumos Popovics Judit lesz az ellenzék közös polgármesterjelöltje az önkormányzati választáson Tatán. A politikust támogatja a Momentum, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az MMM és az MSZP is – írja a hvg.hu. Az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatóján Popovics Judit elmondta: jogász-közgazdászként korábban kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozott, elsősorban azzal, hogy rosszul működő cégeket vizsgált át és alakított sikeressé. „Ezt tudom kínálni a tataiaknak: a várost kritikusan, a jó gazda szemével kívánom vezetni. Fontossági sorrendeket fogok állítani, és azok szerint haladva megoldani a város gondjait. A fölösleges beruházásokat pedig felül fogom vizsgálni” – tette hozzá. Arról, hogy miért indult el polgármesterként, azt mondta: nem akar olyan szülőket, nagyszülőket, akik évente egyszer, vagy egyszer sem találkozhatnak személyesen a gyermekükkel, az unokáikkal. „Úgy gondolom, hogy bár csak egy porszem vagyok a világban, azzal, hogy Tata városát önökkel, az itt lakókkal összefogva egy élhetőbb, szebb várossá, turisztikai hírességgé, kulturális központtá tesszük, hozzá tudok tenni valamit ahhoz, hogy jó legyen itt élni. Hogy ne kelljen elmenni – és aki már elment, annak érdemes legyen hazajönni” – jelentette ki.