Sok neandervölgyi embernek lehetett úszófüle

Publikálás dátuma
2019.08.16. 09:56

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Meglepően sok neandervölgyi ember szenvedett az úszófül vagy szörfös fül nevű betegségtől, ami csontkinövéseket okoz a hallójáratban - állapította meg egy új kutatás.
A mai embernél azért hívják úszófülnek vagy szörfös fülnek a betegséget, mert azoknál alakul ki, akiknek rendszeresen, hosszabb időn át éri a fülét hideg víz vagy hideg levegő, noha genetikai hajlam is állhat a háttérben - írta a ScienceDaily.com. 
A csontkinövést már megfigyelték az ember elődeinél, azonban azt nem kutatták, mit árulhat el az ősi emberrokonok életmódjáról a betegség. A PLoS ONE tudományos lapban ismertetett kutatás során a Washingtoni Egyetem tudósa, Eric Trinkaus és kollégái vizsgálták meg 77 emberelőd - köztük neandervölgyiek - és korai homo sapiens jó állapotban fennmaradt hallószervét. 
A csontok Eurázsia nyugati részéről származtak a középső és késői pleisztocén korból. Míg a korai homo sapienseknél ugyanolyan gyakori volt a hallójárat csontosodása, mint a mai embernél, a neandervölgyiek körében különösen elterjedt volt a kór. A vizsgált neandervölgyi egyedek több mint felénél találták meg az elváltozás enyhébb vagy súlyosabb formáját, ami legalább a kétszerese szinte minden tanulmányozott populációnak.
A szerzők szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a neandervölgyiek sok időt töltöttek vizes környezetben élelemgyűjtés közben. Azonban a betegség elterjedése a neandervölgyiek körében nem mutatott egyértelmű kapcsolatot sem a korabeli vízforrásokkal, sem a hidegebb éghajlattal. A szerzők ezért úgy vélik, többféle tényezőnek lehetett szerepe, a környezeten kívül a genetikai hajlamnak is. "A külső hallójárat csontosodásának különlegesen gyakori előfordulása a neandervölgyieknél és ritkább előfordulása a paleolit kori modern embernél arra utal, hogy a régészeti leletekből megállapíthatónál nagyobb arányban aknázta ki a vizek erőforrásait mindkét csoport. Ezen kívül alátámasztja, milyen ügyes gyűjtögető volt a neandervölgyi és milyen sokféle forrást tudott kihasználni" - mutatott rá Trinkaus.
Szerző

A vízipipázás veszélyesebb is lehet, mint a dohányzás

Publikálás dátuma
2019.08.15. 14:01

Fotó: Fabian Nitschmann / AFP
Egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgező anyagot juttathat a szervezetbe, mint egy szál cigaretta elszívása.
A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már. Egy amerikai kutatásban a Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg egy átlagos pipázás károsanyag-kibocsátását, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé. Megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása - számolt be róla a Science Daily tudományos hírportál.
" vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgező anyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta

- mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.

 A kísérletben a vízipipa nagy mennyiségű szén-monoxidot is előállított, ami főként az edényben található dohány vagy más növénykeverék melegítésére szolgáló faszén égéséből származott. A tanulmány számos esetet említ, ahol a pipázók szén-monoxid-mérgezést szenvedtek. A közönséges dohány mellett a kutatócsoport nikotinmentes növényi keveréket is tesztelt, amelyet egészségesebb alternatívaként árulnak. A kísérlet azt mutatta, hogy a keverék beszívott füstjében még nagyobb arányban találhatók mérgező gázok.
Korábbi tanulmányok a vízipipázás szokásának kockázatait elemezték, a UCI projektje azonban az első, amelyik a beszívott füstben lévő rendkívül kicsi, úgynevezett ultrafinom - 100 nanométernél kisebb átmérőjű - szemcséket vizsgálta.  Tömegspektrométerrel és az egyetem egy kutatócsoportja (Smith Group) által tervezett műszerrel a pipázás valós idejében mérték meg a füstben lévő gázok és a szilárd anyagok összetételét, ebben különbözött a munkájuk az eddigi tanulmányoktól.
"A kutatók általában a füstszűrőben egy dohányzási esemény alatt összegyűlt mintát vizsgálják, ez egyetlen adatot jelent. A mi technológiánkkal, amely a dohányzás elején, közepén és végén is méri az emissziót, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dohányzás első 10 percében több ultrafinom részecskét tartalmaz a beszívott füst, mint a további részében" - folytatta Perraud. Az apró szemcsék jelentősen veszélyeztetik az egészséget, mivel a légzőrendszer mélyére hatolnak, a legapróbbak a vér-agy gáton is átjutnak.
"Az egyik legnagyobb mítosz a vízipipáról, hogy az edényben lévő víz kiszűri a mérgezőanyagokat, így védi a használót. A kutatás kimutatta, hogy ez a legtöbb gázra nem igaz, ráadásul a víz valójában elősegíti az ultrafinom részecskék kialakulását, talán hűtő hatása miatt"

- mondta Perraud.

Szerző

Robotfarok segíthet a bizonytalanul járó időseknek (videó)

Publikálás dátuma
2019.08.15. 11:03

Fotó: Yamen Saraiji / YouTube
A társadalom idősödése miatt Japán innovációk sorával áll elő, hogy mozgásban és munkában tartsa az öregeket. A legújabb fejlesztés az egyensúly megőrzését segítő robotfarok.
Sok millió évvel azután, hogy az ember elődei az evolúcióval elveszítették a farkukat, a japán Keio Egyetem tudósai robotfarokkal segítenének a bizonytalanul járó időseknek, hogy megőrizzék az egyensúlyukat. Az Arque névre keresztelt, szürke, egyméteres szerkezetet a gepárd és más állatok farka ihlette, amellyel futás vagy mászás közben az egyensúlyt biztosítják - írta a Keio Egyetem kutatócsoportja.
"Úgy mozog, mint egy inga"

- magyarázta Nabesima Dzsunicsi.

A végzős hallgató egy egyetemi előadáson mutatta be a hámmal csípőjére erősített robotfarkat. "Amikor az ember teste az egyik irányba dőlne, a farok a másik irányba mozdul" - mondta. 
A robotfarok négy mesterséges izommal és sűrített levegővel mozog nyolc irányba. Egyelőre a laboratóriumban marad, hogy a kutatók még hajlékonyabbá tegyék - magyarázta Nabesima.
Ahogy a japán társadalom idősödik, az ország az öregeket segítő innovációk sorával áll elő, hogy mozgásban és munkában tartsa az őszülő lakosságot. 
A fejlesztők szerint a robotfarok a nehéz terhet mozgató raktári munkásokat is segítheti.
Szerző