Építészeti gyorstalpaló a tóparton

Publikálás dátuma
2019.08.18. 15:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ötvenes években Úttörő Palotát akartak belőle csinálni, a kétezresekben Építészeti Múzeumot, de megmaradt Mezőgazdasági Múzeumnak. Hogy most mi a terv vele, azt senki sem tudja. Az azonban biztos, hogy a vonatkozó kormányhatározat szerint 3,7 milliárd forintból épp mostanra kellett volna felújítani. De egyelőre neki se fogtak.
Tudom, hogy tudják: a városligeti Vajdahunyad várát a millenniumi kiállításra némi téglával burkolt fából építették meg, azzal a szándékkal, hogy a látogatók elvonultával majd lebontják. De arról hallottak-e, hogy volt egy része, amely eleve kőből, a leggondosabb iparosmunkával készítettek el? Pedig így volt: az – amúgy működésképtelen – vasráccsal ékes főkapu balján felépült román palotácskát a király lakosztályának szánták, így a jáki és a lébényi templom elemeiből egybegyúrt kápolna és kolostorudvar, valamint a francia és olasz mintákat követő lakrész maradandó anyagokkal, középkorias falképekkel, színes üvegablakokkal és dús fafaragással várta Ferenc Józsefet. Más kérdés, hogy az előcsarnokot, a három szobát és a toilette-helyiséget az uralkodó alig használta, így a fizető közönség ámuldozott inkább a „rikító pompa és keleties fényűzés” nélküli teremsoron. A kiállítás „történelmi főcsoportja” egyébként klasszikus történelmi tárlat volt. A nagyszentmiklósi aranykincstől IV. Béla lányainak spliti szarkofágjaiig mindent egybehordtak a fából rótt várkastélyba, amely maga is ugyanarra a célra szolgált: „emlékezteti a nemzetet az ezredéves múlt nagy eseményeire és alkotásaira, és megmutatja a külföldnek is, hogy a magyar nemzet hasznos tagja volt az európai népcsaládnak, a haladás együttes munkájában”. Alpár Ignác, az épület-puzzle tervezője pályázaton nyerte el a lehetőséget, és grandiózus tervével nemcsak az államvasutak főépítészét, Pfaff Ferencet és az Országház építésvezetőjét, Tandor Ottót utasította maga mögé, hanem megelőzte Schickedanz Albertet is – igaz, őt hamarosan kárpótolta az ezredévi emlékmű és mellette két múzeum megrajzolására szóló megbízás. A Vajdahunyad vára a kiállítás után gyorsan kiürült, így mentőötletként kínálkozott, hogy a mezőgazdasági és halászati tárlatok anyagát költöztessék be a pompás épületbe. A város pedig pár évvel később, amikor a roppant stílustörténeti gyorstalpaló tanfolyam rogyadozni kezdett, vett egy mély levegőt, és megépíttette újra, immár időtálló anyagokból. Az ötvenes években Úttörő Palotát akartak belőle csinálni, a kétezresekben Építészeti Múzeumot, de megmaradt Mezőgazdasági Múzeumnak. Hogy most mi a terv vele, azt senki sem tudja. Az azonban biztos, hogy a vonatkozó kormányhatározat szerint 3,7 milliárd forintból épp mostanra kellett volna felújítani. De egyelőre neki se fogtak.
Szerző
Témák
Vajdahunyadvár
Frissítve: 2019.08.19. 09:53

Körkörös síncsere – A jövőben is felfordulás várható a körúton

Publikálás dátuma
2019.08.18. 11:37

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A sínek semmivel sem fogják jobban bírni, mint eddig, nyáron gyakorta lehet a jövőben is felfordulás a körúton, de legalább nem fog hónapokig tartani. A tudomány mai állása szerint csak ez a biztos a 4-es 6-os villamosok pályafelújításának a végéhez közeledve.
A nyár ismét próbára tette az utasokat – a kánikulában építőket nem különben – a Margit- és a Nagykörúton. Régóta óta tart a pótlóbuszokkal, dugóban várakozásokkal terhelt felújítási időszak. Úgy érezhetjük, szinte menetrendszerűen érkezett a 4–es 6-os villamosok vonalán a pályafelújítás, és nem is állunk messze a valóságtól: igen sokszor kellett hozzányúlni az elmúlt években az említett szakaszokhoz. De a terheléshez képest messze nem extrém gyakorisággal. – Hihetetlen, hogy megint feltúrták – berzenkedett egy idős asszony a Corvin-negyednél a minap, amikor barátnőjével mondták egymásnak a legfrissebb közlekedési híreket. Egy angol házaspár a lezárt területen keresztül próbált átjutni a túlpartra. Mások a pótlóbuszok megállóját keresték. Gyakorlott utazók persze már csukott szemmel elboldogultak: a villamosokon folyamatosan tájékoztatják az utasokat a változásokról, magyarul és angolul is. A 4-es 6-os villamosvonal utolsó nagyobb felújítása után jó ideig kisebb javítások történtek csak, ezért olyannyira leromlott a pálya állapota, hogy 2012 után kénytelenek voltak elkezdeni a felújításokat. Azóta szinte minden évben felújítanak egy-egy szakaszt. A 24.hu összesítéséből derül ki: az elmúlt tíz évben 2011, 2014 és 2016 nyarát kivéve nem volt ugyan hosszabb ideig tartó munka a Nagykörúton, de néhány területen, például a József körúton több alkalommal is dolgoztak. A Margit körút egy-egy kisebb részét négy éve, egyes szakaszait tíz éve újították fel. A Margit hídon 2010-ben szedték fel a villamossíneket, a Jászai Mari térnél egy évvel azelőtt. A Jászai Mari tér és Oktogon közötti szakasz 2015-ben került sorra. Leginkább a Blaha Lujza és a Rákóczi teret érintő utasok érezhetik úgy, hogy egy véget nem érő felújítás az életük, ugyanis az elmúlt tíz évből hatban végzett a környéken valamilyen munkát a BKK – írta a portál. A nagykörúti villamoshálózat utolsó generálfelújítása óta majd harminc évet kellett várni arra a technológiára, amely lehetővé teszi a jövőben a gyorsabb pályarekonstrukciót. Ez jelenleg több helyen is jól megfigyelhető a fővárosban. A kiöntéses technológiáról van szó, amiben a sínek közvetlen környezetét nem öntik ki aszfalttal, betonnal, hanem meghagynak egy szűk csatornát. Ha a síneket elhasználódás, esetleg törés miatt cserélni kell, akkor nem kell felbontani a fél körutat emiatt.
4-6 építkezés illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A BKK sajtóosztálya erről azt írta: a korábban alkalmazott rugalmas ágyazású, folyamatos alátámasztású felépítményrendszer a 90-es években és a 2000-es évek elején korszerűnek számított, de rendelkezett egy olyan műszaki hátránnyal, ami burkolatbontás nélkül nem tette lehetővé a síncserét, illetve a lokális hibák – például síntörések – korrekt helyreállítását. A forgalom folyamatos fenntartási igénye miatt nem tudtak minden hibajavítás, fenntartási munka elvégzésére önálló vágányzárat kérni, ezért a burkolatbontással járó beavatkozásokat kisebb-nagyobb szakaszokban, csoportosan oldhatták meg. 2015-től új felépítményrendszert vezettek be, ezzel a bizonyos sín-körülöntéses technológiával – tájékoztatott a BKK. A nagykörúti villamosvonal a forgalmi terhelése alapján Európa egyik legnagyobb forgalmú városi vasúti viszonylata, amelyet számos helyen extrém, nagy keresztirányú gépjárműforgalom is terhel. Az átlagosnál nagyobb igénybevétel miatt a sínek jobban kopnak, a csatlakozó burkolatok hamarabb elhasználódnak. Különösen igaz ez a pályageometria miatti íveknél, a közúti útkereszteződésekben, a vágánykapcsolatoknál, valamint a megállók fékezési és gyorsítási szakaszainál, tudtuk meg a közlekedési vállalattól. Ez a terhelés plasztikusan annyit jelent, hogy a legkritikusabb szakaszon nagyjából 14 millió autó súlyának megfelelő teher halad át egy év alatt: ezt viseli el a 4-6-17-es villamos vonalán a Margit körút Széll Kálmán tér és Frankel Leó utca közötti része. Ez körülbelül olyan terhelés, mintha a világ legnagyobb tengerjáró hajójából száz darab dokkolna éppen a Margit körúton, és ugyanennyi a másik irányban. És ez még akkor is sok, ha a körutat egyes XIX. századi elképzelések hajózhatóvá akarták tenni, árvízvédelmi okból. Az említett hajóhad egyébként csak részletekben férne el, mert ennyi óceánjáró 35 kilométeres sort hozna össze, és – vessük csak tekintetünket a velencei polgárság sirámaira – más se hiányozna a készségszinten pótlóbuszozó fővárosiaknak. És akkor a keresztirányú forgalomról még nem is beszéltünk, pedig az is van, de még mennyi: a legnagyobb terhelésnek az Oktogonnál, a Rákóczi úti és az Üllői úti átjárók vannak kitéve.

Egyes szakaszok terhelése a 4-es 6-os villamos vonalán

4-6-17 villamos (Margit krt.; Széll K. tér – Frankel L. utca között) 14 millió elegytonna /év 4-6 villamos (Frankel L. utca – Karinthy F. út) 12 millió elegytonna /év 4 villamos (Karinthy F. út – Fehérvári út) 5 millió elegytonna /év 6 villamos (Irinyi J. u. – Móricz Zs. körtér) 7 millió elegytonna /év (1 millió elegytonna:adott pontban egy év alatt átgördülő járművek és az utasok tömege összesen)

Szerző
Frissítve: 2019.08.19. 09:53

Pályaudvarra tart a cirkusz: megvalósulhat a bűvész végzettségű kulturális államtitkár álma

Publikálás dátuma
2019.08.18. 08:00
Fővárosi Nagycirkusz
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Park helyett grandiózus cirkuszépítéséről született kormányhatározat a Nyugati pályaudvar mellett.
Elköltözik a Városligetből az 1450 néző befogadására alkalmas Fővárosi Nagycirkusz. Az alapításának 130. évfordulóját most ünneplő intézmény jövőjéről ennél sokkal többet nem lehet tudni, de az biztos, hogy a költözésre még éveket kell várni. Valamikor 25 milliárd forintot szántak rá, azóta ez a célkitűzés már biztosan nem tartható. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent határozatból csupán annyi derült ki, hogy a Nyugati pályaudvar mellé, az egykori, elhanyagolt vasúti épületek - köztük a terület nagy részét elfoglaló, kiürült fűtőház - helyére kerül a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Három éves előkészítő munka nyomán eldöntötték, hogy a cirkuszon kívül lesz itt iskola, múzeum és közép-európai kutatóközpont (a térségben csak nálunk van kőépülete a cirkusznak). Azt a rozsdaövezetet kívánják felszámolni, ahol ma még az évtizedek során elburjánzó özönnövények, és az omladozó épületek falát borító graffitik uralkodnak. A beruházás megkezdésének és befejezésének időpontja sem ismeretes, a látványterveket 2020. januárjában kívánják közzétenni. Az Eiffel tértől (vagyis a nyugatinál lévő postahivatal mögötti területtől) a Ferdinánd-hídig terjedő terület ötször akkora, mint a mostani városligeti, az cirkusz mérte pedig kétszerese lesz a jelenleginek. A Fővárosi Nagycirkusz addig is a régi épületében marad a Széchenyi-fürdővel szemben, annak az Állat- és Növénykertnek a szomszédságában, amely oly mértékben terjeszkedik, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elkészülte után az eddigi cirkuszépületet le fogják bontani. Az elképzelésekről beszámoló Fekete Péter, aki békéscsabai színházigazgatóból lett rövid időre a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, míg kulturális államtitkárrá ki nem nevezték, egykori bűvész múltját felidézve mindig szívén viselte a manézs világának ügyét. El is érte azt, hogy 2015 óta a nemzeti cirkuszművészetért felelős miniszteri biztos címét viselheti. Az államtitkár azért mentegetőzött, hogy a Liget Budapest Projekt részévé tették a Podmaniczky utcai létesítményt, holott fizikailag a két terület nem is találkozik egymással. Pedig, ha belegondolunk, akkor a cirkusznak sokkal több kötődése van a Városligethez, mint az ugyancsak az ebből a büdzséből, azaz a Liget Budapest Projekt költségvetéséből finanszírozott, jelenleg 5,3 milliárd forintnál tartó komáromi Csillag erőd felújításának. A költözést egyébként azzal indokolják, hogy a Fővárosi Nagycirkusz 1971-es épülete elavult és kinőtték a helyet, valamint az egyre szigorodó uniós előírások miatt az állattartás is egyre nehezebb. Fekete Péter szerint a Városligetben nem lehet próbatermet kialakítani, nincsen próbamanézs, a lovakat nem lehet futtatni.
A cirkusz új helyszíne
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Podmaniczky utcai helyszín hasznosításáról már a Gyurcsány-kormány is terveket szövögetett, 2006-ban kormányzati negyedet álmodtak meg ide, de az elképzeléseket 2008-ban leállították, közvetlenül a gazdasági világválság kitörése előtt. Majd 2014-ben az azóta teljes feledésbe merült Nyugati Grund nevű rekreációs parkról fantáziáltak ide, ahol a senkiföldjén grillező, söröző és sütkérező városlakók tölthetnék el a szabadidejüket, addig, amíg a végleges hasznosításról döntés nem születik. Lett volna itt szánkódomb, pingpong, pétanque (francia játék), futball- és futópálya. Sőt terveztek ide Mol BuBi közbringa-központot is. Az őszi önkormányzati választások ellenzéki közös főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely is véleményt nyilvánított a tervezett kulturális létesítményről. A jelenlegi zuglói polgármester úgy látja, hogy a Nyugati pályaudvar melletti területet rehabilitálni kellene, a cirkusznak pedig új helyszínt kellene keresni, máshol. Úgy véli, hogy a zöldfelületet kéne bővíteni, tekintettel arra, hogy ez a városrész gyakorlatilag megfullad a zöldfelület hiányában. Egy újabb intézmény, ami újabb gépkocsiforgalmat eredményez, újabb zajterhelést jelent a helyben lakók számára, szerinte nem ideális ezen a helyszínen. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. egyébként már most sem tétlenkedik. A napokban szeptember 30-ig meghosszabbították annak a dalpályázatának a határidejét, amelyet "a cirkuszművészet megújítása jegyében" írtak ki Kötéltánc elnevezéssel. Akik a dalszerzéshez inspirációt kívánnak szerezni, azoknak felajánlják a Repülőcirkusz című produkció megtekintetését is. Azt írják: "A pályázattal olyan dalok születését szeretnénk segíteni, amelyek megmutatják, milyen egyedülálló élményt, örömet kap a közönség az egymásra koncentráló, bámulatos fizikai teljesítményt nyújtó artistáktól, zsonglőröktől, bűvészektől és bohócoktól az előadásokon." Az első díj pedig nem kevesebb, mint 1 millió forint!

Százharminc év története

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben az általa építtetett hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, de befogadóképessége, a jelenleginél nagyobb, 2290 fő volt. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. A második világháborút követően, 1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A most lebontásra ítélt épületet 1971. január 14-én nyitották meg.

Inkább maradnának

A cirkuszművészek egy része szívesen maradna a Városligetben. Van, aki a jelenlegi épület teljes felújítását reméli, van, aki az állatvédők és idomárok közötti ellentét mérséklésének lehetőségét látja például az állatkerttel való együttműködésben. A világ legnagyobb cirkuszaiban rendszeresen fellépő artisták nevük elhallgatását kérve arról beszéltek lapunknak, hogy 2015 elején még zajlottak szakmai egyeztetések velük a leendő, a XXI. század igényeinek megfelelő épület méreteiről, magasságáról, ezek azonban abbamaradtak. - Nagyon jó lenne, ha együttműködnénk az állatkerttel, amely biztosítana kifutó területet, ahová ki lehetne engedni a vadállatokat vagy a lovakat. Titkon abban reménykedem, hogy a Fővárosi Nagycirkusz ott marad, ahol jelenleg is van. Egy nagyon komoly felújítás tökéletesen alkalmassá tenné a jelenlegi épületet. A Városliget remek helyszín – mondja egyikük. Az artisták tisztában vannak azzal, hogy egyre több európai országban – például Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában – tiltják vagy korlátozzák a vadállat-számokat, ez egyre erősödő folyamat, és európai uniós szabály is lehet belőle. A türelmi időt azonban hiányolják. - A hírekbe csak az extrém rossz esetek kerülnek, emiatt torzul a valós kép. Az artisták zöme úgy tartja az állatát, mint egy család a kiskutyáját. Az állatok érzelmileg is kötődnek a családhoz, ráadásul ők az artista partnerei, jólétük, egészségük kulcsfontosságú az idomár számára. Ráadásul a fogságban született állat elpusztulna, ha visszaengednénk a dzsungelbe, mert nincsenek meg az eszközei arra, hogy vadásszon, túléljen. Ma már vannak törvények az állattartásra, így átlátható a helyzet.

Szerző