Ave romani! Feltámadnak a rómaiak Óbudán

Publikálás dátuma
2019.08.20. 20:56

Fotó: A szerző felvétele / Népszava
Támadnak a rómaiak, vagy ha jobban tetszik, feltámadnak Óbudán. Merthogy békésen ugyan, de „kezdik visszahódítani” egykor volt lakóhelyüket, ami egyelőre annyit tesz, hogy a néhai Aquincum szellemei beköltöznek a panelrengetegbe. Egészen pontosan ráköltöznek egy-egy felújított panelház külső homlokzatára, égbe szökő alakjukkal megidézve az idén 1930 éves római katonai és polgárvárost, mely közel 2000 évvel alapítása után is látványosan jelen van az óbudai mindennapokban. A Fő tér közelében, a Polgár utca és a Kórház utca ékében nemrégiben újraszigetelt paneltornyon hatalmasra festett katonák, egymással diskuráló tógás alakok és finom római dámák igyekeznek elmosni a történelem és a Duna menti limes határait, sajátos módon otthont adva az első néhány évszázadban itt állomásozó, 6000 fős légió II Adiutrix kiválasztott alakjainak. A légiótábort, melynek nyomai a mai napig meghatározzák a környék látképét, a híresen diktátori babérokra törő Domitianus császár jelenlétében avatták fel, aki többek között arról is híres volt, hogy nem tűrt semmiféle ellentmondást és ellenállást – aki mégis megpróbálta, azt a terror már akkoriban is kifinomultnak számító eszközeivel pöccintette ki a látóteréből, olykor pedig le a térképről. Szóval, ez a bizonyos Domitianus ideutazott a mai Budapestre csak azért, hogy „megalapítsa” Aquincumot és a légiótábor létrehozásával megerősítse a római jelenlétet: tagja csak római polgárjoggal rendelkező férfi lehetett, aki ráadásul városi lakos volt és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett. Az első helyőrséget Britanniából helyezték át erre a területre – feladatuk a béke biztosítása mellett a romanizáció volt, vagyis a katonai feladatok mellett, látványos példamutatással, el kellett terjeszteniük a római szokásokat: hivatalból kellett nyilvános fürdőket látogatniuk, naponta tisztálkodniuk és részt venniük az amfiteátrum szabadtéri játékain. „Sok rómainak, akik itt éltek a környéken, a nevét is tudjuk” – meséli egy játszótéri anyuka, akit láthatólag lelkesít a bennfentesség. Úgy emlegeti Caius Castricus Victort vagy Marcius Turbót, mintha évezredes jó barátság kötné őket egymáshoz. A homokba rajzolva méretezi be a területet: nagyjából 500 x 540 méter, és büszkén mutat rá a ma Polgár utca 7. alatt lévő lakóházára, ami a tábor egyik, a Duna védelmét szolgáló belső tornya, bástyája helyén magasodik. Az anyuka nem helytörténész, a tervezési munkálatok alatt kupálta ennyire ki magát, merthogy a házfestések szinte példátlan módon a lakók bevonásával történtek. A tematika ugyan adott volt – Sárosi Anita tervezőnek a színekkel a Duna két partját, valamint a Római birodalmat kellett megidéznie –, de azt, hogy kik és milyen formában ékesítsék a panelsorokat, az ott lakók szavazhatták meg. Ahogyan az anyuka mondja látható büszkeséggel: „van ugyan császár, de ezen a lakótelepen mégis működik a demokrácia.”
Szerző
Témák
rómaiak

Amikor nem sok a 18 testvér

Publikálás dátuma
2019.08.19. 15:51

Fotó: - / Magyarországi Sanghaji Főkonzulátus Facebook oldala
Budapestnek egy sor testvérvárosa van. Ha végigtekintünk ezek listáján, megállapíthatjuk, az aktuális politikai kurzus is befolyásolta, hogy a főváros mely más városokkal kössön ilyen megállapodást. Ám ennek sokszor inkább jelképes, mint gyakorlati haszna van.
Testvérvárosok nem egészen száz éve léteznek a világban. E program célja, hogy két település, vagy régió között szorosabb kulturális, illetve gazdasági kapcsolat jöjjön létre. Cél volt továbbá az is, hogy elősegítsék egy város demokratizálódásának folyamatát. Például Nicaragua több városával létesítettek ilyen kapcsolatot európaiak 1979, a Somoza-diktatúra bukása után. (Noha ez végül a közép-amerikai állam esetében nem segítette a demokratizálódást). Először a Nyugat Yorkshire-i Keighley és az észak-franciaországi Poix-du-Nord kötött egymással ilyen jellegű egyezséget. Pontosabban akkor még az együttműködésnek egy egészen sajátos formáját választották: a brit település „örökbe fogadta” a franciát, és a mai értelemben vett testvérvárosi viszony csak jóval később, 1986-ban jött létre közöttük. Más európai országokban is létesítettek hasonló viszonyt, 1925-ben például a német kikötőváros, Kiel állapodott meg a szorosabb együttműködésben a dániai Sonderburggal. A második világháború után általában jellemző volt, hogy a háborús ellenségek városai a közeledés jegyében kötöttek egymással együttműködési megállapodást. 1947-től például mind több brit város kötött együttműködési megállapodást németekkel. A nyolcvanas években kezdtek a nyugat-európai városok a kelet-európaiakkal testvérvárosi kapcsolatba lépni, ez a folyamat azonban csak a vasfüggöny lebontása után gyorsult fel. Mielőtt két város megkötné a testvérvárosi kapcsolatot, elvileg felmérik, milyen viszonyban van a két ország, illetve létezik-e már bármiféle együttműködés a két település között. Budapest a világ majdnem húsz városával alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. Mondhatni magától értetődő, hogy ilyen viszony alakult ki Béccsel. Az osztrák és a magyar főváros között számos megállapodás jött létre, ezek egyebek mellett a katasztrófaelhárítási, a környezetvédelmi, illetve a városfejlesztési együttműködést is magában foglalják. A térség városai közül Budapest testvérvárosi kapcsolatot létesített a horvát fővárossal, Zágrábbal, illetve Krakkóval is. A lengyel város és a magyar főváros között nagyon erősek a történelmi kötelékek. Krakkóban található például Báthory István erdélyi fejedelem sírja. Hogy mennyire odafigyelnek a magyar turistákra, jelzi: magyar nyelvű hangos útmutatót is lehet igényelni a Wawel székesegyházban. Budapest és Szarajevó között a délszláv háború végén, 1995-ben jött létre megállapodás, azzal a céllal, hogy a magyar főváros segítse a válság során rengeteget szenvedett boszniait. Előzőleg Budapest ruha- és élelmiszerszállítmánnyal, tisztálkodási szerekkel, gyógyszerekkel és kézpénzzel sietett Szarajevó segítségére. A nyugat-európai városokat illetően Berlinnel már 1992-ben megállapodott az együttműködésről Budapest, ami nem meglepő, hiszen Németország rendkívül hálás volt Magyarországnak a határnyitásban játszott szerepéért. Olaszország városai közül 2008-ban Firenzével lépett testvérvárosi kapcsolatba Budapest, különösen a kultúra terén erős ez az együttműködés. A portugál fővárossal, Lisszabonnal 1992-ben született megállapodás. A magyar főváros két amerikai várossal, 1990 óta Fort Worth-szel, 1992 óta pedig New Yorkkal is fenntart testvérvárosi viszonyt. Ami a Közel-Keletet illeti, Budapest és Tel-Aviv városvezetője már 1989-ben aláírták az egymás közötti együttműködési megállapodást. Ennek verérmotívuma a két város közötti „béke és testvériség” előmozdítása volt. Jóval később, 2015 májusában, Teheránban írták alá a perzsa állam és a magyar főváros közötti megállapodást. Ennek értelmében a két főváros együttműködik a városüzemeltetés, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem, városfejlesztés, kultúra és művészetek, valamint turisztika területeken – olvasható Budapest honlapján. A palesztin területen található Betlehemmel tavaly létesült ilyen viszony. Összességében megállapítható, hogy 2010 után elsősorban – a keleti nyitás hatására – keleti, illetve határon túli településekkel született testvérvárosi megállapodás, idén májusban például Kazahsztán márciusban (az előző elnök neve alapján) Nurszultanra keresztelt fővárosával. 2015-ben pedig a török fővárossal, Ankarával jött létre ugyanilyen egyezmény. Az erdélyi Székelyudvarhely 2016-ban, a kárpátaljai Beregszász pedig 2017-ben került fel a testvérvárosok budapesti listájára.

Budapest partner- és testvérvárosai

Fort Worth, New York, Bécs, Szarajevó, Zágráb, Teherán, Tel-Aviv, Peking, Sanghaj, Krakkó, Berlin, Frankfurt am Main, Firenze, Betlehem, Lisszabon, Székelyudvarhely, Ankara, Beregszász.

Példák az együttműködésre

– Az amerikai Forth Worth-tal való együttműködés keretében évente egy alkalommal középiskolás diákok csoportja látogat Budapestre, hogy megismerjék a magyar kultúrát, történelmet és hagyományokat. A kölcsönösség jegyében Fort Worth városa évente egyszer meghirdeti az International Leadership Academy programot, melyen Budapest képviseletében középiskolás diákok vesznek részt. – A Zágrábban való együttműködés eddigi csúcspontjának azt tartják, amikor 2011 júniusában a két város főpolgármesterének jelenlétében felavatták Miroslav Krleza horvát író szobrát. – A Tel-Avivval megkötött megállapodás értelmében a magyar főváros hivatala rendszeresen fogadja az izraeli főváros szakmai tanulmányútra érkező delegációit. – Sanghajjal kapcsolatban fontos eseménynek tartották, hogy a Művészetek Palotájában fotókiállításon mutatták be a kínai várost. 2018. márciusban nagyszabású kulturális-turisztikai rendezvénysorozatra került sor BudapestFEST néven a sanghaji Kelet Gyöngye Tv toronynál, melyet a magyar nemzeti színekben kivilágítottak. – Az Ankarával megkötött megállapodás nyomán 2016 májusban a budapesti Ankara Napok ünnepség részeként a városvezetők a török fővárost bemutató szabadtéri fotókiállítást nyitottak meg és felavatták az Ankara utcát a II. kerületben. A kulturális napok alkalmával a török tradicionális zene, képzőművészet és gasztronómia is bemutatkozott a magyar közönségnek.

Témák
testvérváros

Legendás színházi szabadterek

Publikálás dátuma
2019.08.18. 17:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Budapest több nyári színházi szabadtéri helyszínnel is rendelkezik, ami az európai fővárosok esetében is fontos sajátosság. Ráadásul ezek a játszóhelyek komoly múltra tekinthetnek vissza.
A jelenleg 2700 főt befogadó Margitszigeti Szabadtéri Színpad tavaly ünnepelhette megnyitásának nyolcvanadik évfordulóját. A színpad terveit Kaffka Péter készítette. A már akkor is 3500 fős nézőtérrel szemben ősfákkal és növényzettel körülvett színpad állt. Eső esetén a közönség a víztorony köré épített hat méter széles, száz méter hosszú fedett sétány alá húzódhatott. A nyitó előadást 1938-ban a Nemzeti Színház társulata jegyezte Shakespeare Szentivánéji álmával Németh Antal rendezésében. Bár 1941-ben még színre került a Szentivánéji álom, a második világháború súlyos évei nem kedveztek a hatalmas létszámú drámai produkcióknak, ezért koncertszerű operaelőadások, hangversenyek, énekes-táncos műsorok, folklórestek szerepeltek inkább a színpad műsorán. Később azonban még 1943-ban Fényes Szabolcs igazgatása idején bemutatták Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét, amely ötven előadást ért meg a Szigeten. A háborúban a színpadot lebombázták, újjá kellett építeni. Aztán egészen a hatvanas évekig az operák jelentették a főcsapást a repertoárban. Ez így is maradt egy darabig, kiegészítve balettek és más táncprodukciók bemutatásával. Az operettek sem maradtak el, 1985-ben például Garas Dezső vitte színre a Margitszigeten Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, Cecíliát sokak meglepetésére Törőcsik Marira osztotta. Meghatározó a játszóhely életében, hogy 2013 tavaszán – elkezdődött a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kétéves rekonstrukciója: helyreállították a víztorony homlokzatát, mely díszkivilágítást is kapott. A nézőteret újraszigetelték, a nézőtéri székeket kicserélték. Felújították a közönségforgalmi területeket. A színpad fölé Lente András tervei alapján új, feszített szerkezetű tető került. Érdemes előadás előtt eltölteni egy kis időt a színpad környezetében, vagy éppen a kávézóban. A másik komoly nyári játszóhely a nyolcszáz főt befogadó budai Városmajori Szabadtéri Színpad, amely 1952-ben épült, majd 1965-ben korszerűsítették és bővítették egy öltözőépülettel, később egy esővédő tetőt építettek a nézőtér és a színpad fölé. 1992-től nyári színházként működik. Repertoárját tekintve ide kerülnek a zenés, könnyedebb produkciók, koncertek. A környezet meghatározó eleme a színpad mögött lévő Árkay templom, a harangjai hangja sajátos közjátékát jelenti a színházi előadásoknak. A Városmajor az utóbbi időben egyre inkább kedvelt célpontja lett azoknak, akik a nyáron is színházra vagy szórakozásra vágynak. Előny a fedett nézőtér, így nem kell esőnapot tartani, több előadást láttam úgy, hogy közben szakadt az eső. Szakmailag is méltányolandó kezdeményezés, hogy az utóbbi évektől színházi szemléket rendeznek a Városmajorban, melynek keretében vidéki és határon túli előadásokat csíphetünk el. Nekem még mindig nagyon hiányzik a XI. kerületi Feneketlen-tó közelében lévő egykori Budai Parkszínpad, amely jelenleg fröccsteraszként működik.
Szerző
Frissítve: 2019.08.19. 09:52