Éva és „a gyerek” hajnali fél ötkor indult Orosházáról Budapestre, ami a különböző utazástervező programok szerint vonattal, átszállásokkal átlagosan négy óra alatt teljesíthető. Oda-vissza az egy nyolcórás műszak.
Induláskor még semmi probléma nem volt, legalábbis így mondta a telefonja kamerájába Éva, valószínűleg rögtön akkor, amikor vége lett az útnak, az orosházi állomásra való visszaérkezésük után. Valaki tolja őt a kerekesszékben, néha síneken döcögnek, rázkódik a kép, beköszönnek a felvételbe, a kísérőt pedig kitakarja a beszélő.
A kálvária akkor kezdődött, amikor Békéscsabán át kellett szállniuk. A segítségül kirendelt vasúti alkalmazottak a Szolnok felé tartó szerelvény kerékpárszállító kocsijába akarták betenni a kerekesszékes utazót és „a gyereket”, de Éva nem volt hajlandó oda beszállni.
Így indultak Szolnokra, ahonnan utasainkat helyjeggyel és pótjeggyel InterCity vitte tovább. Budapestig egy előtérben utaztak, ugyanis a kocsik utasterébe nem jutottak volna be, akadálymentes változat pedig nem állt rendelkezésre. „A gyerek” nem volt hajlandó otthagyni Évát, a lépcsőn ülte végig az utat. A Keleti Pályaudvaron kis hezitálás után emelő segítségével szállhatott le a kerekesszékes utas.
Budapesten elintézték, amit el kellett intézniük, visszamentek a Keletibe, és IC-vel indultak hazafelé. A Szolnokra tartó vonaton akadálymentes kocsiban utaztak, az akadálymentes vécébe viszont nem fért be a kerekesszék. Mindegy, Éva megoldotta. Ahol ezt nem tudná megoldani, szúrta közbe, az Szolnok, ahol az állomáson egyáltalán nincs akadálymentesített vécé.
A Békéscsabára tartó szerelvényre ismét a kezén kellett felugrálnia, de „a kallerek” kedvesek voltak, az egyik vagonban biztosítottak számára helyet, csak hát ezen a vonaton egyáltalán nem tudott elmenni vécére.
Békéscsabán aztán veszekedésbe torkollt az orosházi vonatra való átszállás. Évánál valószínűleg – a kálváriát látva teljesen érthetően – elszakadt a cérna. Az egyik alkalmazott azok közül, akik reggel egy kerékpárszállító kocsiba akarták tenni,
Éva, miután könnyek között elmeséli a történetét, bejelenti, hogy mind a MÁV-nál, mind az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál megteszi ügyében a megfelelő lépéseket.
A Népszava kérdésekkel fordult mind a MÁV, mind pedig az Egyenlő Bánásmód Hatóság sajtóosztálya felé. Amint válaszolnak, jelezzük olvasóinknak.
