Már a büdzséből is látszik: nem jönnek a migránsok

Publikálás dátuma
2019.08.19. 06:45

Fotó: Botár Gergely / kormany.hu
Jelentősen visszaestek az illegális bevándorlással és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kiadások az idei első félévben. Mivel heti átlagban most többen érkeznek, már „csak” 4,1 millióba kerül fejenként a migránsok elleni harc.
Noha tavaly még fejenként több mint 22 millió forintba került az illegális bevándorlók elleni fellépés, az idei első fél évben már „csak” 4,1 millió forint közpénzt kellett elkölteni minden egyes migráns feltartóztatására, legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról. Ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő adatokból és a Magyar Államkincstárnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos számaiból. Azt néhány hete az ORFK erősítette meg lapunknak, hogy csak a rendőrség esetében a 2018-as költések bő negyede, 146 milliárd forint ment el a határvédelmi feladatok ellátására. Mivel – a rendőrségi statisztika szerint – tavaly 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben, egy egyszerű osztással kijön a fejenként több mint 22 milliós adat. Idén viszont az első fél évben többen érkeztek, összesen 5327 illegális határátlépőt fordítottak vissza a déli határról, miközben a határrendészeti kiadások jelentősen visszaestek. Ez utóbbit, vagyis hogy a belügyi-, illetve a honvédelmi tárca az idei első fél évben jóval kevesebbet költött a határrendészeti, illetve a terrorellenes intézkedésekre, az államkincstár adatai mutatják meg. Az idei büdzsé végrehajtásának január-júniusi számai szerint a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások” csaknem 11,5 milliárd forintot tettek ki, míg a „terrorellenes intézkedések” megvalósítása esetében mintegy 10,8 milliárd forintot költöttek az első hat hónapban. Vagyis az összes kiadás alig haladta meg a 22 milliárd forintot, miközben tavaly ugyanezeken a sorokon – igaz, egész évre – 87,7 illetve 44,8 milliárd szerepelt. Tehát még időarányosan is harmadára estek a határvédelemmel és a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos költések. Figyelemre méltó, hogy a Honvédelmi Minisztérium esetében ugyan 14 milliárdos előirányzat szerepelt a tömeges bevándorlással kapcsolatos kiadásokra, ebből nulla forintot költöttek el. Lapunk az ügyben kérdéseket tett fel a Belügyminisztériumnak, amely nem reagált, viszont a szombati Magyar Nemzet érdekes módon épp a kérdéseinkben szereplő adatokkal rukkolt elő. Ebből egyébként az is kiderült, hogy határrendészeti feladatokra 408 milliárd forintot költött el a rendőrség 2015 és 2019 júniusa között. A csökkenő kiadásokat egyszeri tételekkel magyarázza a rendőrség, illetve a belügyi tárca: például felszerelések és járművek beszerzése, valamint a kerítés felállítása, ami egyrészt azért vet fel kérdéseket, mert nem közölték, hogy mennyi és milyen típusú járművet szereztek be, másrészt azért, mert a déli határkerítés megépítése biztosan nem a tavalyi évre esett, amihez képest most jelentős a kiadáscsökkenés. Annyi viszont bizonyos, hogy a nyár elején milliárdos-tízmilliárdos tételekben döntöttek a határvédelmi kiadásokról a közbeszerzés és a nyilvánosság megkerülésével. A parlament honvédelmi és rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottságában akkor két hét alatt több mint kéttucatnyi alkalommal született határozat különböző beszerzésekről. A részletek azonban minősített adatok, azaz nem ismerhető meg ott sem, hogy a rengeteg pénzt pontosan mire és milyen feltételek mellett költi el a kormány és az is rejtve marad, hogy mely cégektől és milyen értékben szereznek be eszközöket. Azt sem tudni, hogy ezek végül milyen költségvetési sorokon és mikor jelennek meg. Ellenzéki oldalon már korábban felmerült, hogy a beszerzések egy része nem is a határvédelemmel áll összefüggésben, hanem más eszközökhöz is a nyilvánosság kikerülésével jutnak hozzá, és például „valakinek a kényelmes luxusbusza” miatt van rá szükség.

Muníció a baráti sajtónak

Mindeddig nem érkezett válasz szerdai, a témában feltett kérdéseinkre a Belügyminisztériumtól, viszont a rendőrség a kormánypárti Magyar Nemzetet tájékoztatta épp azokról a számokról, amelyekre kíváncsiak voltunk. Az állami szervek, minisztériumok, különböző intézmények egyébként sok esetben válasz nélkül hagyják még a közérdekű adatigényléseket is, és tájékoztatás helyett inkább a megkeresések elhárításában jeleskednek.

Szerző
Frissítve: 2019.08.19. 09:15

Nem bosszút akar Éva, akinek kálvária lett a kerekesszékes vonatútjából

Publikálás dátuma
2019.08.18. 19:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A MÁV pedig már belső vizsgálatot indított az ügy kivizsgálására.
Meglett Éva, akinek könnyek között elmesélt történetét egy tőle független Facebook-oldalon fedeztük fel, és az ott látott videó alapján írtunk belőle cikket. A kerekesszékes nő saját oldaláról származott a felvétel, amin az Orosháza-Budapest-Orosháza vasúti viszonylaton végigjárt, egész napos kálváriáját mondja a kamerába. Éva maga kommentelt a Népszava Online Facebook-oldalán a róla szóló cikk posztja alá, hogy az általa készített videóból hiányzó részleteket megossza velünk.
Mint írta, hajnalban Orosházáról nem a Keletibe indultak, hanem a Nyugatiba, és a videó a kálvária napján, este fél nyolc után készült, hazafelé tartva az orosházi állomásról. 16 éves lánya tartott vele, aki végignézte a nap történéseit, s ha kellett, ő utazott a vasúti kocsi előterében, a lépcsőn ülve. Hozzátette, hogy a MÁV-nál augusztus 12-én délután rendelte meg az akadálymentesített utazást augusztus 15-re. Éva tehát állítása szerint betartotta a MÁV által előírt határidőt, a vasúttársaság ugyanis azt kéri az utasoktól, hogy az akadálymentesített utazás igényét az utazás megkezdése előtt legkésőbb 48 órával tegyék meg. Éva a Népszavának elmondta, hogy nem maga miatt készítette a videót, gyermeke és a kerekesszékes emberek érdekei lebegtek a szeme előtt. Ahogy a felvételen ígérte, megkereste ügyében mind a MÁV-ot, mind az Egyenlő Bánásmód Hatóságot.
„Leszögezem, nem bosszúról van szó! És nem szeretnék általánosítani, mert vannak jó tapasztalataim is”

– tette hozzá. Éva beszámolt arról is, hogy a hazafelé tartó úton a kerekesszéke méretei miatt nem fért be az IC akadálymentesített vagonjának vécéjébe, pedig előzetesen minden ehhez szükséges adatot egyeztetett a vasúttársasággal. Éva egyébként ott volt, és önkéntesként (Rehab Critical Mass, Rett Szindróma Alapítvány) fel is szólalt azon az augusztus 11-i Szolidaritási sétán, amit azért szerveztek, mert a Pesti Srácok egyik újságírója azt fejtegette a Coca-Cola elfogadást népszerűsítő kampánya kapcsán, hogy homoszexuálisokat és mozgássérülteket sem szeretne óriásplakátokon látni. Az országos felháborodás után, valamint azt követően, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége erre felszólította, Vésey Kovács László elnézést kért. A Népszava beszámolója is kitért Éva beszédére, amit a Szolidaritási sétán mondott el:

„Nő vagyok, anya, keresztény és fogyatékkal élő”

– így kezdte beszédét Nagyné Rucz Éva, a Rehab Critical Mass és a Rett Szindróma Alapítvány önkéntese, aki praktikus szempontok alapján hívta fel a figyelmet a szolidaritás, elfogadás hiányára. Mint mondta, a kerekesszékesek számára nincs elég megfelelő rámpa és működő lift, segítség nélkül, egyedül pedig jelenleg az ország mindössze 34 településére tudnak eljutni vonattal. 

A MÁV Kommunikációs Igazgatósága is reagált lapunk megkeresésére, kérdésünkre azt válaszolták:
„A vasúttársaság belső vizsgálatot indított az ügy kivizsgálására, melynek eredményéről a jövő héten tájékoztatni fogjuk.”

Majd a levél részletesen taglalja a MÁV mozgáskorlátozottak és kerekesszékesek számára jelenleg is rendelkezésre álló utazási lehetőségeket, valamint az ezzel kapcsolatos, közeljövőben várható fejlesztéseket. A szöveg kitér arra is, hogy jelenleg a járműpark csak egy része alkalmas kerekesszékes utasok fogadására, de arra is, hogy a 2020-ban forgalomba álló KISS motorvonatok már alapból akadálymentesítettek lesznek. A levél ezen részét itt tudják egészében elolvasni:

A MÁV és az akadálymentesítés

"Jelenleg a járműpark csak egy része alkalmas kerekesszékes utasok fogadására. A modern motorvonatok rendelkeznek beépített emelőberendezéssel, a magaspadlós kocsikba az állomások peronján az ajtó mellé állítható mobil emelőkkel lehetséges a kerekesszékes utasok beszállítása. A vasúttársaság a kerekesszéket díjfizetés és elszámolás nélkül szállítja, az utasnak megfelelő menetjeggyel kell rendelkeznie. A mozgáskorlátozottak számára igényelhető szolgáltatásokról és a megrendelés módjáról a MÁV weboldalán található információ. Az utazások komfortjának növelése érdekében folyamatosan bővül a járműpark, az új beszerzésű, korszerű kocsiknál már alapvető követelmény, hogy a mozgáskorlátozottak igényeinek is megfeleljenek, ezáltal az országos hálózaton egyre több viszonylaton lehessen kielégíteni a speciális utazási igényeket. Az új fejlesztésű IC+ kocsik kialakítása a kerekesszékes utasok számára is kényelmes utazást biztosít. A több célra felosztott belterű kocsikban a kerekesszékesek számára is van 3 kijelölt hely. A kocsikon a kerekesszékek töltésére alkalmas dugaszoló aljzatok is megtalálhatók. Ezeken az új járműveken a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének biztosítása érdekében széles feljáró ajtók vannak és – a könnyebb használat érdekében – tágas mosdóhelyiséget alakítottak ki, a termes belső elrendezésű kocsi emelőberendezéssel is rendelkezik. Az új IC+ kocsikkal a Keszthelyre közlekedő Balaton expresszvonatokon, a Záhonyból és Miskolcról a Balatonra; Budapestről Miskolcra, Békéscsabára és Nyíregyházára tartó IC-szerelvényeken találkozhatnak az utasok. A MÁV-START hosszú távon szeretné folytatni a sorozatgyártást, az első húszdarabos szériát követően elindult további hetven darab gyártása. Az emeletes 600 férőhelyes KISS motorvonatok 2020 februárjától állhatnak forgalomba a váci és a ceglédi elővárosi vasútvonalon. A KISS-eken három hagyományos és egy mozgássérültek által is használható WC lesz, a multifunkciós terek pedig négy kerekes szék szállítására alkalmasak lesznek. Beépített emelőberendezés könnyíti meg a fel- és leszállást."

Szerző
Frissítve: 2019.08.18. 20:16

Újabb részletekkel állt elő Galbács Mihály volt fideszes politikus

Publikálás dátuma
2019.08.18. 17:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többek között azt mondta, a gyulai tenderek 90 százalékát egyetlen cég nyerte meg.
A Népszava is foglalkozott már vele, hogy állítása szerint a Fidesz vezetőinek, köztük Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak szánta egy volt fideszes politikus, Galbács Mihály azt a húszoldalas dokumentumot, amelyben Gyula város belső politikai-gazdasági viszonyait és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti kört leplezett le, csakhogy a dolgozat végül kézről kézre járt, amit végül az Index tett közzé. Galbács most újra jelentkezett, a Partizán YouTube-csatornának mondott el további részleteket a gyulai városvezetés hétköznapjairól, amit a hvg.hu szemlézett. A lap azt írja, a volt fideszes politikus szerint 2010 óta tudatosan úgy épült a helyi rendszer, hogy a városlakók ne tudjanak beleszólni az ügyekbe. Galbács az új rendszer működését úgy érzékeltette:
ha azt mondják, hogy kérnek még 100 millió forintot, akkor megszavazod a még 100 milliót, ha nem teszed, hirtelen kívül találod magadat.

Szerinte a fideszes képviselők is kényszerpályán mozognak, nem tudnak kiszállni a gépezetből. Arról is beszélt, nem biztos, hogy jó a vezetésnek, ha van egy jól képzett képviselő a testületben, mert kérdései lehetnek, és attól a jelenlegi vezetés irtózik: olyan képviselők kellenek, akik nem beszélnek, "csak megnyomják a gombot, és kész". Nemrég a piszkos ügyekkel megvádolt gyulai polgármester, Görgényi Ernő lovagkeresztet kapott, és egyébként rágalmazás miatt feljelenést tett Galbács ellen, és polgári pert is ígér. Róla a kitálaló politikus azt mondta: 2010-ben még "szerény gyerek volt", a képviselői fizetéseket is befagyasztotta. Galbács ezután arról kezdett mesélni, hogy valószínűleg nem tisztességesen, nem a játékszabályok szerint nyerik a közbeszerzéseket bizonyos cégek, és mindehhez asszisztál a közgyűlés is "vagy jóhiszemből, vagy félelemből, nem tudom".
2014 óta az önkormányzati közbeszerzések 90%-át egy vállalkozó nyeri

- folytatta Galbács, aki aztán kifejti, hogy Piskolty Tiborra és cégeire, a Futizó Kft.-re és az Innoconsys Kft.-re gondol, előbbi 2010-ben, a másik 2011-ben alakult, a kettő együtt 1,7 milliárd forintos osztalékot termelt ki 2010 óta a kitálaló politikus szerint. Egy neki beszélő vállalkozóra hivatkozva Galbács pedig azt is elmondta, ki mennyit kap az elnyert munkákból: 10% Görgényié, 20% a többinek, de valószínűleg abból is kap Görgényi. De elhangzik az is, hogy Piskolty gyerekkori barátja, Csizmadia Imre bizottsági tag a közbeszerzési bizottságban, Csizmadia feleségének a testvére pedig a polgármester felesége. Galbács arról is beszél, hogy elküldte Orbán Viktornak a helyzetet kitálaló levelét, akinek titkárságáról azt a választ kapta, hogy Kubatovék illetékességébe került az ügy, Galbács szerint személyesen Kovács József megyei képviselőhöz, aki a Partizánnak nem kívánt nyilatkozni. Galbács szerint egyébként a "fölső Fidesz-vezetés" számára most már az érintettek is bűnösök, hiszen nem tudták megakadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljön ez az ügy.
Szerző
Frissítve: 2019.08.18. 19:40