A Szabad Európa Rádió vezetősége és a washingtoni bürokrácia egy kis csoportja a magyar adás újjáélesztéséről tanácskozik. Az ügy részben azért került napirendre, mert a SZER bolgár és a román műsora január óta működik az interneten, annak ellenére, hogy a magyar sajtóviszonyok rosszabb osztályzatot kapnak az ilyesmivel foglalkozó nyugati intézményektől.
Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar nagykövet gyakran bejáratos a State Departmentbe ebben az ügyben. A magyar kormánynak nyilvánvalóan rosszul esik a terv, s a nagykövet azt a feladatot kaphatta, hogy tiltakozzon. Bár mondhatná, hogy jó néhány portál működik az interneten; hogy több ellenzéki hetilap kapható a nagyobb városokban; hogy a legnépszerűbb magyar napilap véleményrovata – ahol ez az írás megjelenik – nem kíméli a kormány bel- és külpolitikáját. Ez nagyjából józan és talán hatásos propaganda lenne.
De nem ezt mondja a nagykövet. Azt mondja, hogy 1956-ban a SZER félrevezette a magyar népet. El tudom képzelni, hogy a jól nevelt amerikai diplomaták csak akkor röhögik ki, amikor már elhagyta State Department épületét.
Én éppenséggel azok közé tartozom, akik e század elején végig hallgatták a SZER teljes, tíz napos, vitatott műsorát. Írtam erről részletesen 2006-ban kiadott könyvemben (magyarul is), írtam az Eisenhower-Dulles féle, félrevezető „felszabadító” politika csődjéről is. Tanúsíthatom: volt, többek között, egy megtévesztő cikk-ismertetés az éteren, amely azt sugallta, hogy a nyugati „segítség” útban van. Egy adás pedig a „Molotov koktél” összeszerelésére tanítgatta a hallgatóit.
Eltekintve attól, hogy annak a kb. 15 ezer, többnyire fiatal, fegyveres forradalmárnak nemigen volt ideje a SZER-t hallgatni 1956 októberében és novemberében, a SZER magyar adása a forradalom bukása után nemsokára megváltozott. Az 1956 decemberi önkritika példamutató volt; a műsor tartalma és tónusa nemsokára a profi újságírás szellemét tükrözte. Említésre méltó, hogy az 1970-es és különösen az 1980-as években a SZER megtalálta a módját annak, hogy a magyar belső ellenzék írásait és tevékenységét ismertesse.
1990-ben az új, szabad Magyarország politikusai ezért dicsérték a SZER-t egyöntetűen. Antall József és Göncz Árpád, valamint Orbán Viktor is sok-sok nyilatkozatban hálálkodtak a SZER-nek pontos és informatív programjaiért. Pár évvel később Horn Gyula egy hosszú beszélgetés során rám kérdezett: „Hát mit gondol, én nem a SZER-ből tájékozódtam a pártközpontban?”
A magyar nagykövet egyébként rossz helyen kilincsel egy rossz ügy érdekében, rossz érveléssel. A State Department hozzájárulása valóban ajánlatos egy ilyenfajta döntéshez – és ez tudtommal már hónapokkal ezelőtt meg is történt. De nem árulom el, hogy végeredményben melyik intézmény dönt ebben a kérdésben. Ugyanis Haraszti Miklóssal és a néhai Mark Palmerrel már hét és fél évvel ezelőtt indítványoztuk a Washington Postban, hogy induljon el újra a SZER magyar adása, nagy szükség van rá. Most még inkább.