Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani

Publikálás dátuma
2019.08.23. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Idén sem kíméli a pénztárcákat az új tanév: a többgyerekes családok gyakran csak hitelből tudják fedezni a kiadásokat.
Több tízezer forintjába kerül a magyar családoknak a szeptemberi iskolakezdés, egy többgyermekes család esetében pedig a 100 ezer forintot is meghaladhatják a költségek. Az elmúlt napokban különböző felmérési eredmények láttak napvilágot az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadásokról, s bár az átlagolt összegek eltérőek, az jól látszik: gyermekenként 15-20 ezer forint alatt nem nagyon lehet megúszni a tanévkezdést. A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalékában áll meg a végösszeg. A Vatera saját felhasználói körében végzett online kérdőíves felmérést, az eredmények szerint a legtöbben átlagosan 15-25 ezer forintot költenek gyermekenként az iskolakezdés idején. A GKI Digital felmérése szerint a vásárlási rohamban átlagosan 50 ezret költenek a szülők, gyermekenként. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint pedig átlagosan 15,6 ezer forint volt egy iskolásra jutó összes iskoláztatási költség tavaly. - Hogy ki mennyit költ, az nagyon sok tényezőtől függ, például a gyerekek számától, életkorától, az iskola típusától, van-e elsőéves a családban. Egy elsős gyermek esetében magasabbak lehetnek a kiadások, különösen, ha nincs idősebb testvére, akitől megörökölheti az iskolás eszközöket – mondta Miklós György. A Szülői Hang Közösség képviselője szerint elsősorban a szülőkön múlik, mennyire nyitják ki a pénztárcájukat – illetve hogy egyáltalán mennyire tudják kinyitni azt. Vannak, akik laptopot, okostelefont vesznek ilyenkor a gyermeküknek, és vannak, akiknek az alapvető iskolaszerek beszerzésének költségeit is pontosan ki kell számolniuk.
A REGIO Játék felmérése szerint a költségeket a tankönyvek is alaposan megemelik – annak ellenére is, hogy 1-9. évfolyamon már ingyen is kaphatnak tankönyveket a diákok, igaz, csak az iskolai könyvtárból kölcsön, használatba. A kutatás mégis arra világított rá, hogy az általános iskolába járók mindössze 65 százaléka él ezzel a lehetőséggel, 10 százalékuk kevesebb mint 7 ezer forintot, 17 százalékuk 7-15 ezer forintot, további 8 százalékuk pedig 15 ezer forintnál is többet fizet a tankönyvekért. Noha az állami kiadású tankönyvek ára az elmúlt években folyamatosan csökkent, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint ez minőségcsökkenéssel is járt, továbbá az árak nem tükrözik azokat a közpénz milliárdokat, amit ezen kiadványok előállítására költött a kormányzat.
Miklós György hangsúlyozta: mindenképp érdemes iskolakezdési támogatást igényelni, ami a bruttó minimálbér 30 százalékának erejéig adható. Az idei évben ez 44 700 forint. A támogatást a munkáltató adja évente egyszeri alkalommal, és mindkét szülő igényelheti egyszerre. A támogatás utalvány formájában érkezik, tehát nem készpénzben. Ezt szigorúan csak az általános- és középiskolás gyerekek számára szükséges taneszközök, tankönyvek és ruházati termékek vásárlására lehet felhasználni. A támogatás feltétele, hogy a szülő családi pótlékra legyen jogosult. A munkáltatók mellett az önkormányzatoknál is érdemes érdeklődni, a gyerekek iskolakezdését ugyanis több település is támogatja. A kormány pedig úgy döntött, a szeptemberben esedékes családi pótlékot idén is megkapják már augusztusban a gyermekes családok. Ezt viszont azt jelenti, hogy szeptemberben nem lesz pótlék.

Az őszi konyhapénzt is elfogy, ha becsengetnek

Teleírt A4-es lap figyelmezteti a szülőket, mi mindent kell megvenniük a tanévkezdésre: négyféle füzet, összesen tíz darab, vonalzó, mérőszalag, több tucatnyi rajzlap, ragasztó, ecset-, ceruza-, zsírkréta- és festékkészlet, radír, viaszosvászon terítő, két műanyag rajzdoboz, olló, fénymásolópapír, tornanadrág és -cipő, melegítő, úszónadrág, papucs, fürdőköpeny, úszósapka és -szemüveg, váltócipő és -ruha. És persze, ha elhasználódott a korábbi években, akkor új táska, tolltartó és tornazsák is szükséges. A szerencsésebbek utóbbit megúszhatják, és így akár 30-40 ezer forintot is spórolhatnak: egy valamirevaló ergonomikus, azaz a gyerekhátat kímélő hátitáska ugyanis 15 ezer forintnál kezdődik, ha viszont valamilyen divatos rajzfilmfigura vagy éppen futballcsapat logója szerepel rajta, akkor máris legalább tízezerrel drágább. Mindehhez még megannyi apróság jön, így egyáltalán nem meglepő, hogy sok családnak komoly anyagi problémát jelent a tanévkezdés. - Hónapokig nyögjük az iskolakezdést – mondja a négygyermekes somogysárdi asszony, Eliza. – A két kisebb még iskolás, azaz duplán kell venni mindenből. A füzetekre, írószerekre körülbelül negyvenezret költöttünk, s ugyanennyibe került a táska, a tolltartó és a többi kiegészítő. Még a tornaruhájukat és -cipőjüket kell majd megvenni, ami kettejüknek úgy húszezer lesz, azaz százezret elvisz a szeptember. Ez már önmagában soknak hangzik, különösen akkor, amikor kiderül, hogy Eliza közmunkásként dolgozik a helyi infokommunikációs programban és havi nyolcvanezer forintot kap kézhez. Vagyis ha semmi másra nem költenek, akkor is mínuszban zárják a hónapot. - Ráadásul nem kaphatok hitelt, hiszen határozott idejű a szerződésem, vagyis nincs az a bank, ami szóba állna velem – teszi hozzá az asszony. – A két nagyobb gyerek közül a lányom külföldön dolgozik, ő küldött pénzt, hogy hozzájáruljon az iskolakezdéshez. De így is hónapokig megérzi majd a család a mostani költekezést, ősszel a szokásosnál is több tészta és krumpli kerül majd az asztalra. Pedig higgye el, nem szórjuk a pénzt, kínai boltokban és diszkontokban veszünk meg mindent, de ennél kevesebből egyszerűen nem lehet kihozni. - Ahol több iskolás gyerek is van, kizárt, hogy megússzák százezer forint alatt a tanévkezdést – jelenti ki az egyik kaposvári papírboltban füzeteket válogató Péter. – Nekünk három van, s bár a tanszerek egy részét, mint a körzőt, vonalzót tovább tudják használni, de ceruzából, tollból, radírból, füzetekből, festékből újat kell venni. Még akkor is, ha esetleg még jók lennének valameddig, hiszen arra is figyelni kell, nehogy az osztálytársak megszólják a gyerekeket, hogy elfaragott ceruzával, kopott tollal kezdik az új tanévet. Füzetből sem jó a tavalyi, még ha tiszta is maradt, hiszen új borítók jönnek évről-évre, azonnal kiszúrják a többiek, ha régi a díszítés. És hát egy ilyen füzet kétszáz forintnál kezdődik, az A4-es méretűek hatszáznál, nekünk pedig kell vagy harminc. Amúgy még szerencsések is vagyunk, ugyanis két melegítővel kevesebbet kell vennünk, mint tavaly, mert az idén az eggyel kisebbek öröklik a nagyobbaktól. Kerekes Attiláék nem ilyen szerencsések: lányuk harmadikba megy, fiúk pedig most kezdi az általános iskolát, azaz utóbbinak a teljes iskolakezdési szettet meg kell venniük a táskától az utolsó rajzszögig. - Csak a kicsi százezer felett lesz, a nagyobbikra is rámegy úgy ötven – állítja a férfi –, ezért úgy döntöttünk, mivel nem akarunk teljesen pénz nélkül maradni, felveszünk százezer forintot fél évre. Havi 19 ezret kell majd törlesztenünk, de azt jobban ki tudjuk gazdálkodni, mint egyben a 150 ezret. Márciusra visszatörlesztjük, aztán lesz fél évünk, hogy spóroljunk a nyári szabadságra. És persze a következő tanévkezdésre. Vas András

Tanév hitelből

A nyár végi időszakban jellemzően felpörög a személyi kölcsönök piaca, amiben az iskolakezdés is szerepet játszik, de a Szülői Hang Közösség képviselője arra figyelmeztet: hitelből csak akkor vásároljunk, ha tényleg nincs más lehetőség. – Én mindig igyekszem lebeszélni szülőtársaimat arról, hogy pusztán a tanévkezdés miatt hitelt vegyenek fel – mondta Miklós György. Szerinte tudatos tervezéssel ez elkerülhető. Tapasztalatai szerint leginkább azok a szülők vesznek fel nagyobb összegű hitelt, akik nemcsak tanszereket vásárolnak, hanem például gyermekük szobájának felújításán gondolkodnak. A beiskolázás mellett többen költenek ilyenkor más hitelcélokra is, a nyár utolsó hónapjára időzítik például a lakásfelújítást, autóvásárlást, de az esküvői kiadásokra felvett kölcsönök sem szokatlanok még ilyenkor.

A 2019/2020-as tanév rendje

- Az új tanév idén szeptember 2-án kezdődik és 2020. június 15-ig tart.  - Őszi szünet: 2019. október 26.- november 3. - Téli szünet: 2019. december 21. - 2020. január 5. - Tavaszi szünet: 2020. április 9. - április 14.
- A 2020-as tavaszi érettségik 2020. május 4-én kezdődnek az írásbeli magyar érettségivel.

Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.08.25. 12:05

55,6 milliót kapott panziójára a mórahalmi fideszes polgármester kabinetvezetője

Publikálás dátuma
2019.08.22. 21:45

Fotó: Shutterstock
Ráérzett a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy hová kell a közpénz.
A mórahalmi fideszes polgármester, Nógrádi Zoltán polgármesteri kabinetvezetőjének, Balog Lászlónak az 50 százalékos tulajdonában lévő cég is kapott 55,6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból - írja a nyertesek listájára hivatkozva a Napi.hu. A kabinetvezető a támogatást elnyerő Thermálgyűrű Turisztikai és Vendéglátó Kft. ügyvezetője is.
A háromcsillagos Thermál panzió pedig közvetlenül az önkormányzati tulajdonban lévő Szent Erzsébet gyógyfürdő mellett található, a panzió és a mórahalmi gyógyfürdő között közvetlen az átjárás. Ennek is köszönhető, hogy a Thermálgyűrű Kft. tavaly 163 millió forintos árbevétel mellett 95 millió forintos profittal zárt. Balog 2013-ban Mórahalom turizmusáért díjat is kapott.
Az MTÜ Kisfaludy programján keresztül a pénz egyébként olyan jól megtalálja az útját a rászorulókhoz, hogy például Mészáros Lőrinc így vagy félmilliárdnyi vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy tokaji és egy tarcali szállodájára. De az Orbánt magánrepülőztető Garancsi Istvánhoz köthető Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére is jutott vagy 3 milliárd forint közpénz-támogatás.
Szerző

Rejtelmes levelek Orbántól, de Havasi Bertalannak mindenre van válasza

Publikálás dátuma
2019.08.22. 18:26

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Havasi Bertalan sajtófőnök frappáns magyarázatot adott arra, hogy a miniszterelnök milyen szempontok alapján, kinek küld gratuláló vagy éppen részvétet nyilvánító üzenetet.
Emmanuel Macron francia elnök tavasszal európai és amerikai értelmiségieket fogadott Párizsban: az Élysée-palotában tartott találkozón Heller Ágnes filozófus képviselte Magyarországot. Múlt hónapban, Heller Ágnes halálakor Macron – a budapesti francia nagykövetség közreműködésével – levélben fejezte ki részvétét. Bár a sírra kitett levélnek nyoma veszett, a Heller Ágnes emlékére létrehozott Facebook-oldalon most is látható.
Tarlós István főpolgármester Budapest saját halottjának nyilvánította a filozófust (bár ez "jár neki", hiszen Heller 2008-ban megkapta a főváros díszpolgári címét), de a magyar miniszterelnök – eltérően francia kollégájától – néma maradt. Heller Ágnes július 19-én halt meg, sajtóhírek szerint Orbán Viktor ekkor szabadságát töltötte. Július 22-én kérdeztük meg Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől, hogy a kormányfő kifejezte-e, ha nem, tervezi-e, hogy később kinyilvánítja részvétét.
Alkalom lehetett volna erre július 29-e, a temetés napja. A sajtófőnök nem reagált. Heller Ágnes családjától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy azóta sem érkezett semmiféle részvétnyilvánítás a miniszterelnöktől.
Mindebből azonban tévedés lenne levonni azt a következtetést, hogy Orbán soha, még halálukban sem hajlandó méltatni a rendszerét keményen bíráló értelmiségieket. Más kérdés, hogy ezt nem mindig nyilvánosan teszi. A 2016-ban elhunyt Esterházy Péter író családjának például úgy küldött részvétlevelet, hogy a hozzátartozókra bízta, publikálják-e annak tartalmát.
Miniszterelnöki gratulációkban és köszöntésekben sem kizárólag a kormány hívei részesülhetnek. Miközben a Fidesz szisztematikusan igyekszik elnémítani az ellenzéket, Orbán időnként felülbírálja saját pártjának túlbuzgó képviselőit. Ez történt a 100. születésnapját júliusban ünneplő Bálint György (Bálint gazda) esetében.
Bálint György a rendszerváltás után SZDSZ-es parlamenti képviselő volt, az egyik XVI. kerületi fideszes erre hivatkozott, amikor párttársaival megfúrták díszpolgári címét. Aztán – nem függetlenül a közfelháborodástól – őshonos fákból álló kertet neveztek el róla a kerületben, a fideszes polgármester és a körzet kormánypárti országgyűlési képviselője átadta Bálint Györgynek a miniszterelnök születésnapi köszöntő levelét. Pedig az ünnepelt nem titkolta, mit gondol a hatalomról. „Mostanában úgy szeretik jellemezni hazánkat, hogy autokrácia, de alapjában véve nem más, mint egy valóságos diktatúra” – nyilatkozta Bálint György a Népszavának.
Orbán Viktornak mindig is volt képessége rá, hogy meglepetést okozzon. A szintén egykori SZDSZ-es jogvédő, a Magyar Helsinki Bizottságot megalapító Kőszeg Ferenc hökkent meg a legjobban, amikor 2014-ben Orbán levélben gratulált neki németországi kitüntetéséhez. A kormányfő hangsúlyozta, a díj alapítói azt kívánják tudatosítani, hogy „értelemmel, józansággal és toleranciával az embereket elválasztó korlátok legyőzhetők”. Elsősorban régi személyes emlékei alapján Orbán Viktor megállapította, hogy a díj jó helyre került. Válaszában Kőszeg Ferenc – miután köszönetet mondott a gratulációért – jelezte, hogy a felsorolt értékeket, valamint a civil kiállást az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mellett éppen az Orbán által meghirdetett „illiberális” politika veszélyezteti. A díj odaítélését aligha lehet másként értelmezni, mint a magyar kormány politikájának bírálataként. Viszonválaszában Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a bírálat csekély ismerettel és magabiztos állásfoglalással párosul, ám – nyugtatott meg mindenkit – benne nincsenek ellenérzések a díjról döntő német polgárokkal szemben. Kőszeg Ferenc elismerése valamilyen oknál fogva a kormányfőt arra emlékeztette, hogy „a Jóisten a helyes célok érdekében minden eszközt képes felhasználni”.
A miniszterelnök jókívánságait Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott adta át Korda Györgynek
Fotó: Árvai Károly / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Az orbáni gratulációk nem korlátozódnak a politika világára. Ha csupán a közelmúltból szemezgetünk: a 80 éves Korda György januárban bőrkötésű mappában egy államtitkártól vehette át a miniszterelnök „minden magyar zenekedvelő ember” nevében küldött jókívánságait. A köszöntés a póker népszerűsítéséért is járt az énekesnek. Márciusban a kormányfő személyesen vitte el az Őrségbe a Kossuth Nagydíjat a betegeskedő Törőcsik Mari színésznek. A sportnak kiemelt figyelmet szentel Orbán Viktor. Külföldre kalandozva kicsit: tavaly év elején – 50. születésnapján – nemcsak levelet, ajándékot is küldött az 1998-as focivébé gólkirályának, Davor Šukernek, a horvát labdarúgó-szövetség elnökének. „Senki nem tud olyan hitet és tartást adni egy csapatnak, mint egy kapus” – ezt már az idén nyáron visszavonuló Király Gábornak írta Orbán, aki amúgy igazolt focistaként mezőnyjátékosként szerepelt annak idején. Talán megfeledkezett arról, hogy elődje, Bajnai Gordon viszont kapusként játszott. Különleges megtiszteltetésben volt része a sokszoros válogatott újpesti labdarúgónak, a 80 éves Göröcs Jánosnak: a kormányfő megkésve ugyan, de vacsorán látta vendégül a Karmelita kolostorban. („Hamarabb voltam Újpest-szurkoló, mint fideszes” – mondta Orbán egy kereskedelmi tévében még 2010 előtt, ellenzéki politikusként.) Májusban, amikor a „győri lányok” megnyerték a Bajnokok Ligáját, a kormányfő a Facebookon gratulált a „kézilabda királynőinek”. Hasonló módját választotta múlt hónapban annak, hogy a 200 méteres pillangóban új csúccsal világbajnok Milák Kristóf úszót ünnepelje.

A frappáns magyarázat

Heller Ágnessel kapcsolatban Havasi Bertalan nem reagált ugyan, de másik körben elküldött kérdéseinkre válaszolt a miniszterelnöki sajtófőnök. Próbáltuk megtudni, hogy Orbán Viktor – ha van ilyen kimutatás – hány köszöntő, gratuláló vagy részvétet nyilvánító levelet írt 2010 óta. A sajtófőnök közölte: „A miniszterelnök nyilvános leveleit a kormany.hu és a miniszterelnok.hu honlapokon megtalálja. Ezeket éppen azért tesszük közzé – sok esetben beszkennelve az eredeti levelet is –, hogy az ön munkáját is megkönnyítsük.” Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kormányfő számára milyen események, személyek élveznek prioritást. Létezik-e valamilyen bejáratott mechanizmus és protokoll? Havasi Bertalan nem cifrázta túl a dolgot: „Úgy gondolom, a levelek megírásának alapját, indokát minden esetben maga az adott levél tartalmazza.”
Szerző