Egyre közelebb a hőség és a szárazság miatti katasztrófa

Publikálás dátuma
2019.08.23. 09:00
A franciaországi Loire folyó néhány szakaszán teljesen kiszáradt
Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az EU országai nem fordítanak kellő figyelmet a folyók, tavak, vizes élőhelyek és a felszín alatti vizek megóvására. A rossz vízgazdálkodási gyakorlat következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátás, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással.
Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.   A WWF jelentése azzal a felütéssel indít, hogy a szárazabb periódusok régóta jellemzők Európára. Ami új, hogy bizonyos területeken az utóbbi évtizedben az aszályos időszakok egyre intenzívebbek, jellemzően az Ibériai-félszigeten, Franciaország dél-keleti részén, Görögországban és az alsó-dunai régióban. Ugyanakkor máshol is egyre hétköznapibbak a száraz időszakok, ebben az évben rendkívüli állapotot kellett elrendelni Németországban és Franciaországban. Az European Drought Observatory (Európai Aszály Obszervatórium) azt is jelezte, hogy már a Baltikumban és Svédországban is megjelentek az első figyelmeztető jelek, azokon a területeken is kevesebb az eső és egyre szárazabb a talaj. 
A világon a következő időszakban a hosszú aszályos időszakok háromszor megszokottabbak lesznek, és ez alól a tendencia alól Európa sem lesz kivétel. Azok az intézkedések azonban, amit az EU-tagállamok eddig hoztak, inkább csak utólag próbálták megoldást találnia a bajokra, nem megelőzni akarták azokat. A dokumentum kiemeli, hogy a szárazság és a vízhiány hatásait a következő aszályos időszak előtt, még akkor kell kivédeni, amikor az édesvízi ökoszisztémánk által biztosított víz megóvható. Európa talaját és vízforrásait egyre inkább kiaknázzuk, 60 százaléka nem felel meg az EU vízügyi törvényhozó szervezete (WFD ) által megkívánt „jó” minősítésnek. Lényegében az összes folyót gátak és víztározók szabályozzák, hogy növeljék a kapacitásukat, kielégítsék a felhasználók igényeit, legfőképp a mezőgazdaságét, amely az összes vízfelhasználás 40 százalékárét felelős. Bár a WFD már 19 éve működik, a tagállamok még mindig nem biztosítottak elég forrást arra, hogy vizeik képesek legyenek megbirkózni a szárazsággal, hőséggel és áradásokkal. Ehhez alapvető a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése, a száraz időszakok megelőzésének érdekében. Ha az aszály beköszöntött, már nem sok esély van kivédésére, akkor már csak vészintézkedéseket lehet hozni, például drasztikus vízkorlátozást elrendelni a háztartásokban.

Félsivatag Magyarországon

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Duna–Tisza közi homokhátságot már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta. Ez az ország területének körülbelül tizedrészét foglalja magában, és legértékesebb természeti kincse a Kiskunsági Nemzeti Park. Jó része Bács-Kiskun megyében található, de területei átnyúlnak Pest és Csongrád megyébe is. A homokhátságban az erdőségeken, mocsarakon kívüli megművelt föld a tatárdúlást követően vált pusztasággá. Az erdőirtások, a mezővárosok állattartása is hozzájárult a felszín eróziójához, később pedig a folyószabályozások, erdőtelepítések, és a tanyák megjelenése, majd a kollektivizálással együtt járó mezőgazdasági művelés változása alakította a tájat. * A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta között. A száraz éghajlat miatt keményszálú füvek, bozótok és más szárazságtűrő növények találhatók ott. A gyér növényzet még elegendő az erősen sós termőtalaj kialakítására, amely a félsivatagot elkülöníti a talajtakaró nélküli sivatagtól, illetve a feketeföldes mérsékelt övi és trópusi füves pusztától. 

Fenyegető ,,zéró nap"

Egyre több várost - többek között a dél-afrikai Fokvárost, a brazíliai São Paolót, az indiai Csennait - fenyegette már a „zéró nap”, amikor egyes települések vízcsapjai kiszáradtak - áll a Világ Erőforrás Intézete (WRI) augusztus elején kiadott új, Akvadukt Vízveszélyhelyzeti Atlasz (Aqueduct Water Risk Atlas) elnevezésű jelentésében. 17 országban, ahol a Föld lakosságának negyede él, fenyeget „extrém magas” vízstressz. Ezekben az országokban a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság egy átlagos évben a rendelkezésre álló felszíni és vízalatti készletek 80 százalékát felhasználják egy átlagos évben. „A vízprobléma a legnagyobb kríziskiváltó ok, amiről senki sem beszél. Következményei puszta ránézésre is nyilvánvalók: az élelmiszerbiztonság hiánya, konfliktusok, migráció és gazdasági bizonytalanság” - mondta Andrew Steer, az intézet elnök-igazgatója. Az Akvadukt szerint a helyzet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában súlyos, a 17 országból 12 ezeken a területeken fekszik, a vízhiány itt okozhat konfliktusokat és elvándorlást. Noha India csak a 13. a listán, a helyzetet nehezíti, hogy ott háromszor annyian élnek, mint a többi 16 országban együttvéve. Az indiai Csennai városban a tározó kiszáradása miatt bekövetkezett vízkrízis nemrégiben világszerte figyelmet keltett, de India több más területe is krónikus vízhiánnyal küzd. Az atlaszban 1-től 5-ig osztályozták az országokat vízkészletük állapota szerint: Magyarország a 164 rangsorolt ország közül a 113. helyen áll, 0,77-es osztályzattal. A szárazsággal kapcsolatos rangsorban már nem olyan jó helyezett hazánk, itt 0-tól 1-ig osztályozták az országokat a várható aszályok kockázata szerint, és Magyarország a 138 vizsgált ország közül a 16. helyen áll, 0,67-es osztályzattal, holtversenyben Pakisztánnal, Tunéziával és Vietnámmal.

Szerző

A mentesség ellenére több műanyag szemetet termeltünk júliusban

Publikálás dátuma
2019.08.22. 15:20

Fotó: Daniel Schäfer / AFP
Több műanyagszemetet termelt Budapest a műanyagmentesnek hirdetett júliusban, mint a tavaly a hetedik hónapban
A Budapesten szelektíven gyűjtött és elszállított hulladék mennyisége 2019 műanyagmentessé tett júliusában 1362 tonna volt, míg tavaly ez a szám „csak” 1329 tonna volt. Egy év alatt ez 2,4 százaléknyi, azaz 33 tonna növekedést jelent. Érdekes, hogy idén még júniusban is kevesebb (1212 tonna) műanyagot dobtak ki a budapestiek a szelektív gyűjtőkbe, mint júliusban – írta a G7 a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt-től elkért júliusi szemétszállítási adatai alapján.
A Budapesten szelektíven gyűjtött és elszállított hulladék mennyisége 2019 műanyagmentessé tett júliusában 1362 tonna volt, míg tavaly ez a szám „csak” 1329 tonna volt. Egy év alatt ez 2,4 százaléknyi, azaz 33 tonna növekedést jelent. Érdekes adat, hogy idén még júniusban is kevesebb (1212 tonna) műanyagot dobtak ki a budapestiek a szelektív gyűjtőkbe, mint júliusban. 
Az elszállított fémhulladék is jelentősen nőtt, a műanyagmentes múlt hónapban ennek mennyisége 309 tonna, míg tavaly 148, idén júniusban pedig 265 tonna volt. Ez egy év alatt 108,7 százalék, azaz 161 tonna növekedést jelent.
A portál feltételezése szerint mindez jelentheti azt, hogy PET-palackok helyett sokan váltottak alumínumdobozra, a mennyiség növekedésében pedig az is szerepet játszhatott, hogy az emberek jobban odafigyeltek a szelektív hulladékgyűjtésre.
Szerző

Megszabadulnának a szomszédok az egyszer használatos műanyagoktól

Publikálás dátuma
2019.08.22. 14:10

Fotó: FrankHoermann/SVEN SIMON / AFP
A szlovák kormány 2021-től betiltja számos egyszer használatos műanyagok használatát és az újrahasznosításra összegyűjtött szemét elégetését.
A hulladékokról szóló törvény módosítása következtében 2021-ben Szlovákiában érvénybe lépő tilalom a műanyag tányérokat, evőeszközöket, italkeverőket, szívószálakat, léggömbpálcákat, a polisztirolból gyártott egyszer használatos ételdobozokat, poharakat és a mikroműanyagokra bomló termékeket érinti – írta a Paraméter.sk.
Tilos lesz elégetni az újrahasznosításra összegyűjtött szemetet, és a törvény érinti azokat az illetékeket is, amelyeket a gyártóknak fizetniük kell. Az összeg nagysága függ a termék tartósságától, javíthatóságától, újbóli felhasználhatóságától és újrahasznosíthatóságától, illetve veszélyes anyagtartalmától is. A könnyebben újrahasznosítható termék vagy csomagolás gyártóját alacsonyabb költségek terhelik majd, mint azokat, amelyek termékét nehéz újra feldolgozni. 
Szlovákiában az elmúlt években fizetőssé tették a műanyagszatyrokat és Közép-Európában elsőként vezetik be a PET-palackok visszaváltási rendszerét. 
2021-től az Európai Unió területén tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata.
Szerző