Miután megszerezte és tönkre vágta az állam az 500 milliárdos lakossági szemétbizniszt, most újabb hulladékötletei vannak

Publikálás dátuma
2019.08.23. 07:44

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Állítólag már gőzerővel dolgoznak a hulladékhasznosítók bekebelezésén.
Folytatódik a hulladékgazdálkodás államosítása: a számlázás központosítása után az uniós források felhasználásával épült hulladékkezelő központokat is bekebeleznék – derül ki az mfor.hu cikkéből. A portál szerint a számlázás és a díjbeszedés után az ország összes – jellemzően uniós támogatásból megvalósult vagy felújított – korszerű hulladékkezelőjének válogató, átrakó, lerakással hasznosító központját átvenné az állam az önkormányzati cégektől, illetve társulásoktól. Egyelőre még nem sikerült megtalálni hozzá a megfelelő jogi formát – a közelgő önkormányzati választásokra tekintettel nem is kapkodnak vele –, de
információik szerint gőzerővel dolgoznak a hulladékhasznosítók bekebelezésén.

A döntéshozók szeme előtt most is ugyanaz a cél lebeghet, mint az állami kukaholding létrehozásakor: a bevétel növelése. Kiegészülve azzal a reménnyel, hogy a hulladékgazdálkodás központosításával olyan eredménykimutatások készülhetnek, amelyek az uniós ellenőröket is meggyőzik arról, hogy a kifizetett támogatásokat megfelelően használták fel, a projektgazdák vállalásai teljesültek.  

Padlóra küldték az ágazatot

Az 500 milliárd forintos hulladékgazdálkodási piac eddigi átalakítása látványos kudarcba fulladt. Az állami kukaholding se tavaly, se idén nem tudta határidőre elkészíteni a pénzügyi beszámolóját, a nem fizetők aránya nem csökkent. A hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek a csőd szélén egyensúlyoznak, olyannyira, hogy időről időre be kell vetni a katasztrófavédelmet a hulladékszállítási káosz megoldására, a szelektív gyűjtési és hasznosítási teljesítmény pedig messze elmarad az uniós céloktól. Az irányító hatóságok folytonos átszervezése, a rezsicsökkentés, az NHKV által koordinált számlázás és díjbeszedés padlóra küldte az ágazatot. Az mfor.hu azt írja, becslések szerint országos szinten 80 milliárd forint hiányzik a szektorból. Ez ugyan a termékdíjból – egyfajta hulladék- és környezetvédelmi adóból – részben visszapótolható lenne, hiszen tavaly 75 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe ezen a címen, de a kormány ennek csak kis részét csorgatja vissza a hulladékgazdálkodóknak.
Szerző

Idei mélypontjára gyengült a forint az euróval szemben

Publikálás dátuma
2019.08.22. 19:29

Fotó: Shutterstock
328,38.
Az euróval szemben idei mélypontjára gyengült csütörtökön a forint. Az euró jegyzése 328,38 forintra emelkedett este negyed nyolckor a reggel fél nyolckor jegyzett 327,37 forintról. Az euró csütörtökön 327,03 forint és 328,54 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 300,64 forintról 301,08 forintra, a dolláré pedig 295,39 forintról 296,31 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1082 dollár után este 1,1084 dolláron állt.
Szerző

Az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak is beszállított a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.08.22. 10:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ez a cég szállított termékeket és szolgáltatásokataz Alkotmányvédelmi Hivatalnak, az Információs Hivatalnak, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és a Terrorelhárítási Központnak is.
A Legfőbb Ügyészség több mint 1,7 milliárd forintot költött el 2014 és 2018 között számítógéprendszerekre és informatikai hálózatokra. Ez 15 különböző megrendelésből állt, a szállító azonban mindegyik esetben ugyanaz a cég volt: a T-Systems Magyarország Zrt. – tudta meg a Direkt36. A portál közölte: nem a Legfőbb Ügyészség az egyetlen olyan érzékeny állami feladatokat ellátó szerv, ahol feltűnt beszállítóként a T-Systems az elmúlt években. A birtokukba került adatok szerint ugyanis ez a cég szállított termékeket és szolgáltatásokat a polgári titkosszolgálati feladatokat ellátó Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatalnak, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és a Terrorelhárítási Központnak is. Mint írják, az eddig is ismert volt, hogy az ország egyik legnagyobb informatikai vállalatának számító T-Systems gyakran dolgozik az államnak, a megbízások jelentős része azonban rejtve maradt, mivel a cég a szerződéseket sok esetben úgynevezett keretmegállapodásokkal nyerte el, amelyek legtöbb részlete nem érhető el nyilvánosan. A Direkt36 ugyanakkor a Társaság a Szabadságjogokért jogi segítségével hozzájutott az elmúlt évek több nagy informatikai keretmegállapodásának az adataihoz. Ebből kiderül, hogy ezeknek a keretmegállapodásoknak a részeként az állam 169 céggel kötött szerződést összesen közel 270 milliárd forint értékben, de a T-Systems messze kimagaslott a mezőnyből.

„Aktív és passzív hálózati eszközök”

A Direkt36 által megszerzett adatbázisból kiderül, hogy a cég beszállítója a Legfőbb Ügyészségnek és több titkosszolgálati szervnek is. A megbízások egy jelentős része úgynevezett „aktív és passzív hálózati eszközökre” vonatkozott, ami egy informatikai piaci forrás szerint a kábelektől a routereken át a szoftveres megoldásokon át sok mindent magában foglal. „Hálózatbiztonságra érdemes itt gondolni” – mondta a forrás, utalva arra, hogy ezeknél a munkáknál fontos szempont az, hogy a megbízott cég olyan rendszert építsen ki, amely ellenáll a külső támadásoknak. A portál megkérdezte a Legfőbb Ügyészséget, a Terrorelhárító Központot és a titkosszolgálatokat, hogy a megbízások eredményeként a T-Systems hozzáférést kapott-e az általuk kezelt adatokhoz, de mindannyian azt közölték, hogy ilyen nem történt. A T-Systems „kizárólag a szerződésszerű teljesítéshez szükséges adatokat ismerhette meg, így az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alaptevékenysége során kezelt adatokhoz nem férhetett hozzá” – közölte a Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya, és hasonló válaszok érkeztek a többi szervezettől is. A BM annyit hozzátett, hogy az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat beszállítója – jelen esetben a T-Systems Magyarország Zrt. – csak biztonsági ellenőrzésen átesett, illetőleg a Minősített Beszállítók Jegyzékén szereplő, átlátható cég lehet”. Megkérdezték a BM-et, hogy mennyi időre szól a T-Systems minősítése, de közölték, hogy „a hatályos jogszabályok rendelkezései okán nem áll módunkban válaszolni” erre a kérdésre. Annyit elárultak, hogy ha a jegyzéken lévő cégeknél tulajdonosváltás történik, akkor felül kell vizsgálni a minősítést. A Legfőbb Ügyészség a portál kérdésére azt is közölte, hogy ők 2018 nyara óta is kötöttek szerződéseket a T-Systemsszel „a korábbiakhoz hasonló informatikai eszközök” beszerzésére, amelyek „együttes értéke 344 millió forint volt”. Közel 7 millió forint értékben volt újabb megrendelése a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak is. A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.

„A tranzakció zárása 2019-ben várható”

A T-Systems Zrt. jelenleg a Magyar Telekom kizárólagos tulajdonában áll, de hamarosan egy kormányközeli üzletember, Jászai Gellért érdekeltségébe kerül. Jászai informatikai cége, a 4iG júliusban jelentette be, hogy megállapodást kötöttek a Magyar Telekommal a T-Systems megvásárlásáról. A közlemény szerint a tényleges felvásárláshoz még szükség van átvilágításra és egyéb folyamatok lezárására, de „a tranzakció zárása 2019-ben várható”. Jászai korábban Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi cégeit vezette. Márciusban vette át az akkor még Mészáros érdekeltségébe tartozó 4iG irányítását vezérigazgatóként, majd júniusban ő lett a cég fő tulajdonosa is, miután kivásárolta onnan Mészárost. 

Szerző