Macron: Nemzetközi válsághelyzet az amazonasi erdőtűz

Publikálás dátuma
2019.08.23. 11:33

Fotó: ANTONIO SCORZA / AFP
„Ég a házunk. Szó szerint” – fogalmazott a francia elnök.
Nemzetközi válsághelyzetnek nevezte Emmanuel Macron francia elnök az amazonasi erdőtüzet csütörtöki Twitter-bejegyzésében. Hozzátette: a G7-csúcson meg kell vitatni sürgősen meg kell vitatni a helyzetet.
„Ég a házunk. Szó szerint. Az amazonasi erdő – a tüdő, amely a bolygó oxigénjének 20 százalékát adja – lángol”

– fogalmazott Macron.

Ugyancsak csütörtökön a brazil elnök az országa belügyeibe történő beavatkozással vádolta meg azokat az államokat, amelyek anyagilag segítik Brazíliát az esőerdőtüzek elleni harcban.
„Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat”

– mondta Jair Bolsonaro a Facebook közösségi portálon közvetített beszédében.

Nem sokkal korábban ugyanakkor az MTI összefoglalója szerint úgy nyilatkozott, hogy Brazíliának nincs elegendő forrása az erdőtüzek visszaszorítására.
„Amazónia nagyobb, mint Európa. Hogyan küzdenének ekkora területen a bűnös gyújtogatók ellen?”

– tette fel a kérdést újságíróknak távozásakor az elnöki palotából.

Bolsonaro ezzel első ízben nyilatkozott úgy, hogy földművesek is okozhatják a tüzeket. Szerdán még NGO-kat, nem kormányzati szervezeteket vádolt gyújtogatással – bizonyítékok nélkül. Az idén 83 százalékkal több az erdőtűz Brazíliában, mint a tavalyi első nyolc hónapban. Bár a lángok rendszeresen felcsapnak ilyentájt, az év aszályos szakaszában, környezetvédők a tüzek ugrásszerű elszaporodása miatt parasztokat vádolnak, akik az erdők felégetésével próbálják növelni termőterületeiket. A Reuters brit hírügynökség megjegyzi, hogy a gazdák legalább hallgatólagosan bátorítást kaphattak az év elején hivatalba lépett elnöktől, mivel Bolsonaro rendre úgy nyilatkozik: Brazíliának meg kellene nyitnia Amazóniát az üzleti érdekek előtt, engedélyeznie kéne a bányászatot, a földművelést, a fakitermelést.
Szerző

Orosz csodafegyverek futószalagon

Publikálás dátuma
2019.08.23. 11:15

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Gyors ütemben korszerűsítik az orosz hadsereg fegyverzetét. Új rakétákat és drónokat is hadrendbe állítanak. Arra nincs válasz, hogy honnan van minderre pénz.
Az orosz védelmi minisztérium feltette a YouTube-ra a legújabb csodafegyver első útjáról készült videót. Az „Ohotnyik” („Vadász”) pilótanélküli csapásmérő drón, a Szuhoj vállalat gyártmánya, húsz percig hatszáz méter magasságban néhány kört tett meg a katonai repülőtér körül, majd landolt a leszálló pályán. Manővereit a földről irányították. Az „Ohotnyikkal” az idén néhány bonyolultabb feladatot is meg akarnak  oldani. Lesz olyan eset, hogy már a földi irányító tevékenységét sem veszik igénybe, a gép teljesen autonóm üzemmódban működik majd. 20 tonna súlyával egy madár könnyedségével száguld a légben. Lopakodó technológiája, radart semlegesítő felülete, szupermodern felszerelése sebezhetetlenné teszi. 2012 óta dolgoznak rajta, a tervezési munkák költsége állítólag meghaladja az 1,6 milliárd rubelt. Nyugati szakértők találgatják, vajon milyen szerepet szánnak a hatodik generációs orosz drónnak? Amerikai megfelelőjének sokkal nagyobb a súlya, ráadásul az „Ohotnyik” nem alkalmas a bonyolult manőverezésre, és mindössze 5000 kilométer a repülési távolsága. Se nem igazán vadászrepülő, se nem bombázó. Fedélzeti elektronikus berendezése, automatikus vezérlése, műholdas navigációja, és sok egyéb paramétere alapján ugyanakkor több téren kivételesnek tekintik. A Business Insider portál mindenesetre úgy véli, hogy az „Ohotnyik” jelentős fejtörést okoz az amerikai hadseregnek. Pedig hadrendbe állításának időpontját megjósolni sem lehet.
Ennél konkrétabb haderőfejlesztés is történik Oroszországban. Miután Vlagyimir Putyin a stratégiai nukleáris erők további erősítését jelölte meg az egyik fő feladatnak, a hiperszonikus „Avangard” interkontinentális rakéta hadrendbe állítása kapott nagyobb hangsúlyt a fejlesztésben. Ezt Putyin olyan fegyverként jellemezte, amely sebezhetetlen az ellenséges rakétákkal folytatott harcban. 33 ezer kilométeres óránkénti sebessége, manőverezési képessége láthatatlanná teszi az ellenfél radarjai számára. Három harci blokkjának mindegyike képes más pályán csapást mérni a kijelölt célra. Ami új fejlemény az ügyben, hogy végre befejeződtek a kísérletek, és a sorozatgyártás eredményeképpen az idén már valóban hadrendbe állíthatják. Elsőként az orenburgi területen szolgálatot teljesítő stratégiai rakétahadosztályt szerelik fel vele az év vége felé. Folytatódik a katonai egységeknél az átállás a „Jarsz” korszerű rakétakomplexumra. Az ellenséges hadiipari célpontok megsemmisítésére hozták létre a három fokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétát. Mobil és silóban tartott változatát gyártják. Akár hat, egyenként 300 kilotonnát tartalmazó nukleáris töltetet vihet magával. Elődeinél modernebb hajtóművei nagyobb sebességet tesznek lehetővé. Erősségei közé tartozik, hogy sok hamis, megtévesztő adatot továbbít az ellenfélnek. Termonukleáris töltete is korszerűbb, csakhogy a nemzetközi tilalmak miatt azt soha nem próbálták ki. Az idén megkezdték és jövőre már hadrendbe állítják a „Barguzin” vasúti rakétakomplexumot, amelyet „Jarsz” rakétákkal látnak el. A szárazföldi csapatok 450 korszerűsített páncélossal lesznek ütőképesebbek. A védelmi minisztérium szerződést kötött egy urali hadiüzemmel 132 „Armata”, többek között a T-14-es típus 2021-ig történő leszállítására. Az először a májusi moszkvai katonai parádén bemutatott T-14-es tankról azt állítják, hogy nincs hozzá fogható a világon, tulajdonképpen a harckocsik új generációját képviseli. Az orosz hadsereget alapvetően ezzel akarják felszerelni. A szárazföldi csapatokat felfegyverzik az „Iszkander” rakétakomplexummal, amely ballisztikus és szárnyas rakétákkal egyaránt rendelkezik. Jelentős mértékben megnövelik azoknak a légvédelmi egységeknek a számát, amelyeket olyan légvédelmi rakétatípusokkal látnak el, amelyek hatékonyságát Szíriában már kipróbálták a robotrepülőgépekkel szemben. Most először jut hozzá a hadsereg a középhatótávolságú Sz-350 „Vitjaz” légvédelmi rakétarendszerhez, amely 30 kilométer magasságig képes megsemmisíteni a kijelölt célt. Minden kilövőállást 12 rakétával szereltek fel.  Az idén befejezik a „Voronyezs” radarhálózat kifejlesztését is.
A légierő 100 repülőgéppel és helikopterrel lesz gazdagabb. Négy Tu-95MSZ modernizált stratégiai rakétahordozó repülőgép is közéjük tartozik. A Szu-35 vadászrepülőgépek első csoportja már megérkezett a Tveri Terület légiezredéhez. De hozzájut a légerő az ötödik generációs SZu-57 vadászgép és a Mi-28NM harci helikopter első darabjaihoz is. A védelmi miniszter ígérete szerint megkezdik a hadsereg ellátását a középhatótávolságú felderítő és csapásmérő pilótanélküli gépekkel. A haditengerészet az év végén megkapja többek között a „Bulava” rakétákkal felszerelt „Knyáz Vlagyimir” modernizált atomtengeralattjárót. Összesen 12 hadihajót és naszádot, két tengeralattjárót, ellátó hajót és négy parti rakétakomplexumot terveznek idén átadni. Új hajókhoz jut az Északi-tengeri, a Fekete-tengeri és a Csendes-óceáni flotta. A haditengerészet 143 új és modernizált légieszközt kap. Ez egyáltalán nem a teljes lista, inkább csak kiragadott példák gyűjteménye. És hogy honnan van mind erre anyagi fedezet a romló gazdasági körülmények közepette? Erre nincs válasz. Mint ahogy arra sincs,  fel van-e készülve Oroszország a sokirányú haderőfejlesztés veszélyeinek a kivédésére. Pedig a nukleáris hajtóművel rendelkező kísérleti rakétának az Arhangelszki Területen történt és halálos áldozatokat követelő felrobbanása óta ez is sokakat érdekelne.
Szerző
Frissítve: 2019.08.23. 13:18

Visszakozott Trump az adónyeséstől, mégsem csökkenti a bérből és fizetésből élők terheit

Publikálás dátuma
2019.08.23. 10:50

Fotó: RON SACHS / AFP
24 óra alatt gondolta meg magát.
Az amerikai elnök keddről szerdára meggondolta magát: mégsem csökkentené a bérből és fizetésből élők terheit. A hét első felében Donald Trump még arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében mérlegeli a bérek és fizetések megadóztatásának a mérséklését. Szerdán azonban már azzal állt a nyilvánosság elé, hogy az amerikai gazdaság erős és egészséges, nincs szükség újabb adócsökkentésre.  Az elnök bizonytalankodása arra vezethető vissza, hogy az utóbbi időben egyre több olyan elemzés és előrejelzés lát napvilágot, amely a gazdasági növekedés csökkenését, sőt leállását, esetlegesen a recesszió eshetőségét vetíti előre. Márpedig a jövő novemberi újraválasztására törekvő Donald Trump számára nélkülözhetetlen ütőkártya a tartós növekedés. Az amerikai gazdaság immár tíz esztendeje, tehát Barack Obama időszaka óta szakadatlanul bővül, ami szokatlanul hosszú időszaknak számít. A 2016 novemberében elnökké választott Donald Trump számára létfontosságú, hogy ez fennmaradjon, mert egyébként otrombaságot otrombaságra halmoz a bel- és a külpolitikában, konfliktusokat gerjeszt, ahová csak lép, és ez könnyen megbosszulhatja magát a szavazófülkékben.  Az elnök bevándorlásellenes, időnként rasszizmust szító retorikájával drámai mértékben növelte  az amerikai társadalom megosztottságát, miközben időnkénti antidemokratikus fellépésével, demagóg ellenségkeresésével alaposan próbára teszi a jogállamisági fékek és ellensúlyok teherbíró képességét.    A külvilágban a legkülönbözőbb módokon elzárkózik a nemzetközi konszenzusra törekvéstől. Kivonta magát az olyan közös erőfeszítésekből, mint amilyen például a klímavédelem. Megzsarolta NATO-szövetségeseit, cserben hagyásuk eshetőségét is megpendítve. Viszályt próbál szítani közöttük, így például az Európai Unió egységét a Brexit forszírozásával, illetve a keleti EU-tagállamok magához édesgetésével, Brüsszellel való szembeállításával próbálja megbontani. Gazdasági háborút provokál nagy riválisával, Kínával, miközben fokozza az éles katonai konfliktus kockázatát Iránnal. Feléleszti a fegyverkezési versenyt Oroszországgal. Jól megtanulta ugyanakkor a leckét, hogy amíg az amerikai középosztály elégedett anyagi helyzetének az alakulásával, addig nem nagyon hajlik az elnökváltásra. Trump saját magát lavírozta abba a helyzetbe, hogy választási „aranytartaléka”, a növekedés most megkérdőjeleződött. Pedig korábban minden nagyon kedvezően alakult: elnökségének eddigi legnagyobb érdemi vívmányaként jelentős adócsökkentési csomagot tudott elfogadtatni az ezerféle érdek szabdalta törvényhozásban, és ezzel megalapozta azt az érvelést, hogy a növekedés ugyan nem vele kezdődött, de az, hogy tovább folytatódik, az már az ő érdeme. A Kínával kibontakozó vámtarifa-háború azonban komoly veszélybe sodorja az amúgy is bizonytalan jövőjű, különböző ciklusok hullámzásának kitett növekedést. Trump a hét elején elismerte, hogy Kínával szemben követett politikája rövid távon fájhat az amerikaiaknak, de szerinte hosszabb távon mindez előnyökbe fordul majd át. Újabb adócsökkentési ötletét azonban először aligha vitatta meg alaposan a tanácsadóival: a fölvetés elhangzása után 24 órával már arról beszélt, hogy most nincs szükség a bérből és fizetésből élők adóterheinek a további mérséklésére. 
Témák
USA Donald Trump