Kétszázmilliót ad a kormány, hogy a menekültek ne induljanak útnak

Publikálás dátuma
2019.08.24. 09:16
Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Autonóm Régió elnöke üdvözli Szijjártót Irakban. MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / B
Vagy menjenek haza. Főleg üldözött keresztény közösségekre költenek.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány a Hungary Helps Program keretében 196 336 000 forint többletforrást különíttet el az iraki jezidi menekültek megsegítését, helyben maradását és hazatérését támogató projektek megvalósítása és támogatása céljára - írja a 24.hu. Az összeg két részre oszlik, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 167 millió, Babiloni Káld Katolikus Egyház Erbíli Érseksége pedig 29 336 000 forint adományt kap a költségvetésből. Mint korábban megírtuk, a kormány már több mint 8,6 milliárd forintot költött a Hungary Helps Programra, melynek keretében hat országban – Szíriában, Irakban, Libanonban, Jordániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Nigériában – eddig összesen 24 projekt teljesülésében segédkezett a magyar állam. A program részeként keresztény fiataloknak szóló ösztöndíjprogramot is indítottak, ez 2016 és 2019 között összesen 1,381 milliárd forintba került. A Hungary Helps Program 2017 óta foglalja magába Magyarország humanitárius segítségnyújtás keretében végzett tevékenységét olyan országokban, amelyekből sok menekült indul útnak. A Miniszterelnökség szerint az elsősorban az üldözött keresztény közösségek támogatását szolgáló programmal 35 ezer embernek segítettek a szülőföldön maradásban vagy a visszatérésben. A mostani kormányhatározatban új elem, hogy míg eddig kizárólag helyi egyházi szervezetek részesültek a támogatásban, ezúttal egy magyar civil szervezet is kapott 167 millió forintot. 
Szerző

Gyurcsány már tudja az önkormányzati választás eredményét, de azért az embereknek is van dolguk

Publikálás dátuma
2019.08.24. 09:09

Fotó: Facebook/Gyurcsány Ferenc
Tegyétek a dolgotokat! - szólította fel a választókat
A centrális erőtér összeomlott. Mert a konstrukció lényege az volt, hogy mivel a Jobbik és a demokraták soha nem fognak tudni együttműködni, a Fidesz relatív többséggel is tartósan a hatalmi centrumban tud maradni - kezdi  önkormányzati választási kampány hivatalos indulása alkalmából közzétett Facebook-posztját Gyurcsány Ferenc. Csakhogy a helyzet megváltoztt - folytatja -, mert a Fidesz foglalta el a radikális jobboldalt, a Jobbik meg behúzódott a mérsékelt jobboldalra, így megszűnt a korábban áthidalhatatlannak vélt távolság a kormánypárt bal- és jobboldali ellenzéke között. Ennek pedig az az eredménye, hogy az önkormányzati választáson "a települések, kerületek sokaságában egy az egy ellen küzdünk. Szavazhatsz a Fidesz vagy az egységes ellenzék jelöltjére."
Az eredmény valójában borítékolható

- írja. Az önkormányzati választás pedig szerinte a Fidesz megbuktatásához vezető út egyik legfontosabb mérföldköve lehet. A sok ellenzéki győzelemmel megreped a kormánypárt hatalmi monopóliuma, létrejön a kormányzati hatalom helyi ellensúlya. Lesznek kerületek, városok szabad nyilvánossággal, demokratikus közélettel, elegendő erővel, hogy ha kell, fellépjenek a diktatórikus központi hatalommal szemben - bizakodik. Reményei szerint pedig ezek a települések fogják táplálni az egyre egységesebb ellenzék erejét a későbbi küzdelmekre.   Mindehhez azonban szükség van arra, hogy tényleg sok helyen nyerjen az ellenzék. Ez pedig a választókon múlik, akiket fel is szólított:
Akkor tegyétek a dolgotokat!

Szerző

Mától hivatalosan is kampány van

Publikálás dátuma
2019.08.24. 08:22

Fotó: Népszava
És még 50 napig kampány is lesz.
Hivatalosan megkezdődött szombaton a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselők választását megelőző kampány - írja az MTI. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás napjáig, a voksolás befejezéséig tart. 
2019. október 13-án rendezik az önkormányzati választásokat.

A hivatalos kampányidőszak kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már gyakorlatilag szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt már jóval korábban bejelentette részvételét, bemutatta jelöltjét. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni. A kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek. A jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. A választási kampány végéig a pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni impresszumszerűen a kiadó adatait, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is. A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A jogszabály tavaly év végi módosulása következtében már nem lehet például villanyoszlopokon a tulajdonos engedélye nélkül plakátot elhelyezni, tiltott az útra, járdára felfújt hirdetés is. A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés, valamint az óriásplakátok kihelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte. A kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelölőszervezeteknek politikai hirdetést és reklámot. A kampányban kizárólag az a csaknem 286 (176 nyomtatott és 110 elektronikus) sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a hirdetési árjegyzékét. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.       A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani. Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek nem részesülnek állami kampánytámogatásban, és nincs is limitálva a kampányra fordítható összeg.
Szerző
Frissítve: 2019.08.24. 09:14