Visszatérnek a sárgamellényesek

Publikálás dátuma
2019.08.26. 11:00
A rendőri erőszak ellen vonultak utcára
Fotó: Xose Bouzas / AFP/Hans Lucas
Emmanuel Macron elnök tekintélyének visszaszerzését reméli. Ez azonban akkor sikerülhet, ha a jövőben sem hanyagolja el a szociális kérdéseket.
Hónapokon át a sárgamellényesek határozták meg a francia politikát és közéletet. Első, november 17-én tartott megmozdulásukon országosan 288 ezren vonultak utcára, s tiltakoztak kezdetben a benzin tervezett emelése ára, majd Emmanuel Macron köztársasági elnök és kormányzata ellen. Az akkori felmérések szerint a franciák hetven százaléka értett egyet követeléseikkel, de még Emmanuel Macron szavazóinak 54 százaléka is úgy vélte: jogosak követeléseik. A tüntetések módjával azonban csak 45 százalék értett egyet, bár egy idén februárban készült felmérés szerint a megkérdezettek 15 százaléka még az erőszak alkalmazásával is egyetértett. A résztvevők száma ugyan a tavalyi év végéig folyamatosan esett, január 19-én is 84 ezren tiltakoztak, s még május elsején is volt egy fellángolás, a munka ünnepén 164 ezren tüntettek. Egyre több botrány övezte felvonulásaikat, a Champs Elysée-n üzleteket, gépkocsikat gyújtottak fel. Antiszemita jelszavak is elhangzottak, kirekesztő plakátok és graffitik jelentek meg ott, ahol a mozgalom tagjai elhaladtak. Idén februárban Alain Finkielkraut ismert filozófust becsmérelték, őt a rendőrségnek kellett megvédenie. Részint ezek az események vezettek ahhoz, hogy idén júniusban már csak legfeljebb 12 ezren jelentek meg a megmozdulásokon. A rendőrség hónapról hónapra egyre keményebben lépett fel a tüntetőkkel szemben, rendszeresen vetett be könnygázt és egyéb eszközöket. Idén áprilisban, az egyik tüntetés során például egy ember meghalt, 248-an fej-, 23-an szemsérülést szenvedtek. Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa egy 2019 februárjában kelt jelentésében élesen bírálta a biztonsági erők fellépését, s azt követelte, tiltsák be a gumilövedékek használatát. Május 5-én több mint ezer francia művész (több ismert színész, így Juliette Binoche, Emmanuelle Béart, Jeanne Balibar, Swann Arlaud, Jean-Claude Petit zeneszerző, Frank Margerin író) nyílt levélben álltak ki a sárgamellényesek mellett, s ítélték el a rendőri erőszakot. A sárgamellényesek a fennálló politikai elit ellen is felléptek, ugyanúgy, mint például a jobboldali populisták, ideológiailag azonban nem lehet a hagyományosan ismert politikai csoportok közé sorolni őket. Akadtak közöttük jobb- és baloldali radikálisok is. Alain Finkielkraut filozófus kezdetben például támogatta a sárgamellényeseket, később azonban úgy vélte, túl sok az ellentmondás követeléseiket illetően. A publicista Bernard-Henri Lévy szerint összefüggést látott a harmincas évekbeli francia fasiszta mozgalmak és a sárgamellényesek fellépése között.  A túlkapások elsősorban azért történhettek meg, mert nem volt igazi vezetője a mozgalomnak. Tüntetések során ily mértékű erőszakra utoljára a 68-as megmozdulások idején volt példa az V. Köztársaságban. Daniel Cohn-Bendit, az európai parlamenti Zöldek volt vezetője, 1968 ikonikus alakja bírálta a sárgamellényeseket, amely „autoriter törekvéseket mutat”. Úgy vélte, groteszk hasonlóságokat keresni köztük és 68 ideológiája között.
A franciák egyre kevésbé értettek egyet a sárgamellényesekkel, tavaly decemberben 45 százalékra, februárra pedig 38 százalékra esett azok száma, akik egyetértettek velük, illetve radikális módszereikkel. Ugyanakkor a sárgamellényesek elérték, hogy Emmanuel Macron felfüggessze a nyersanyagokra kivetett adó emelését és egyéb kedélyjavító intézkedéseket helyezett kilátásba, összesen 17 milliárd euró értékben. Például a minimálbér emelését, könnyítéseket helyezett kilátásba a nyugdíjasok számára. Elutasította ugyanakkor a tüntetők egyik követelését, az ingatlanadó újbóli bevezetését. Felmérte a franciák igényeit, ebből kiderült, hogy a lakosság nagy része a magas adókkal elégedetlen. Macron helyzete rendkívül súlyossá vált, sok lap már esetleges távozásáról cikkezett, ám népszerűsége lassan elindult felfelé a lejtőn, jelenleg 30 százalék körüli, ami nem magas, de szerencséjére más pártvezetőkben sem igazán bíznak a franciák. A kormány azután is folytatta reformprogramját, hogy a tüntetéseken egyre kevesebben jelentek meg. A kabinet szigorítani kívánja a munkanélküli segéllyel kapcsolatos intézkedéseket. Mára normalizálódott a helyzet Franciaországban, az üzletek egy része nem az erőszak okozta félelem, hanem a nyári szünet miatt zárt be. A Champs-Elysée-n feldühödött tömegek helyett turisták bóklásznak. Semmi jele sincs annak, hogy a sárgamellényesek mozgalma új erőre kap majd. Nyerésre áll a kormány? Ez azért nem annyira biztos. A sárgamellényesek szociális mozgalomként kezdték, s a kabinetnek azóta sem sikerült kezelnie a probléma gyökereit, a Macron által bejelentett intézkedések ellenére sem. Sok francia ma is bizalmatlansággal tekint a nehezen magyarázható sebességgel gazdagodó politikusokra, az „elitet védő” újságírókra, egyre többen hisznek a Russia Today orosz hírtelevízió francia adásának, amely véleményformáló erővé vált. A sárgamellényesek dühét ez a bizalmatlanság szülte, e tekintetben azonban alig történt pozitív változás. A választóvonal ma már nem jobb és baloldal között van függetlenül attól, hogy 2017-ben a jobboldali radikális Marine Le Pen és a liberális világ megtestesítőjének tartott Macron között dőlt el, hanem a globalizáció nyertesei és vesztese között. Macront még a tüntetések előtt többször érte a vád, amely szerint a gazdagok érdekeit tartja szem előtt és nem foglalkozik az átlagpolgárok gondjaival. Az a vélemény alakult ki az elitiskolát végzett elnökről, ő az, aki „a fentieket” védi. A „fentieket”, azaz a tehetőseket, azokat, akik kiváltságai elérhetetlenek egy jelentős réteg számára. A „lentiek” úgy érezték, hogy a sárgamellényesek végre az ő érdekeiket védik. Kérdés tehát, hogy Macron miként tudja folytatni programjának megvalósítását, az ellenzék megosztottsága azonban mindenképpen az ő kezére játszik. Függetlenül attól, hogy nem túlzottan népszerű, felmérések szerint egy elnökválasztást megnyerne, mert nincs hozzá hasonlóan karakteres személyiség a francia belpolitikában, Marine Le Pent, a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés elnökét pedig a többség továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Ősszel fontos reformok elfogadása vár a kormányra, a munkanélkülieket, illetve a nyugdíjbiztosítást illetően, amely ismét a társadalom egy részének ellenállását válthatja ki. Csak akkor költözik nyugalom az ország életébe, ha Macron bizonyságát tudja adni annak, hogy politikája javítja a társadalmi és szociális helyzetet, s az esélyegyenlőség terén is előrelép az ország. A sárgamellényesek mozgalma intő jel lehet számára: nem szoríthatja háttérbe a szociális intézkedéseket. A sárgamellényesek több városban próbálják újraéleszteni mozgalmukat, hogy szeptemberben már jelentős tömegeket sikerüljön mozgósítaniuk. A megmozdulásukat kísérő erőszak, a vandalizmus miatt azonban aligha lesznek képesek valóra váltani terveket.
Európa-szerte is különösen keménynek számít a francia rendőrség
Fotó: Amaury Cornu / AFP/ Hans Lucas

Egyre agresszívebb a politikai kultúra

A franciák egy részét egyre jobban felbőszítik a rendőrség túlkapásai. Az ország több részén ez olvasható a falakra írt graffitiken: „Igazságot Steve-nek”. Máig számos kétely merül fel egy nantesi fiatalember, Steve Maia Canico halála ügyében. Június végén egy technopartiról tartott hazafelé, ám végzetes volt ez a kora hajnal számára. Több fiatallal együtt ugyanis a Loire-ba ugrott, amikor a rendőrség könnygázt vetett be velük szemben. A fiú életét vesztette, a rendőrség később arra a következtetésre jutott, hogy a kemény fellépés megalapozott volt. Canico halálából azonban politikai ügy kerekedett. Videofelvételek alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a rendőrök nem a helyzetnek megfelelően reagáltak. A Journal du Dimanche mintegy száz szemtanút idézve arra a következtetésre jutott, a rendőrség nem is hagyott más lehetőséget a fiataloknak, csak azt, hogy a Loire-ba ugorjanak. Steve azóta a rendőri túlkapások jelképévé vált. Ám szinte naponta vannak újabb és újabb példák erre, különösen Párizs elővárosaiban. Videofelvételek mutatják, amint civilbe öltözött rendőrök vernek meg brutálisan kábítószerfogyasztással vádolt fiatalokat. A politikai kultúra egyre agresszívabbá válik, figyelmeztetett Nizza polgármestere, Christian Estrosi. Franciaországban nem először téma a kemény rendőri fellépés, most azonban különös jelentősége van ennek a sárgamellényesek megmozdulásai, illetve amiatt, hogy Macron vissza akarja nyerni az emberek bizalmát. Ez azonban nem megy könnyen. Augusztus elején egy kis provence-i településen a helyi polgármester két rabló útját akarta állni, a gépkocsijuk elé lépett, de elütötték. Macron méltatta ugyan a bátor városvezetőt, de több polgármester bírálta az elnököt, hogy egyetlen pillanatra sem hagyta el nyaralásának helyszínét, Fort de Bregancont, csak a G7-ek tegnap befejeződött biarritzi csúcsa kedvéért.

Tovább udvarol az M5S-nek Salvini

Publikálás dátuma
2019.08.26. 09:30

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Túlzás lenne azt állítani, hogy nagyon közeliek lennének az álláspontok az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt között az új kormány létrejöttét illetően.
Egyelőre abban a kérdésben sem jutottak közös nevezőre, ki álljon a következő kormány élén. Az M5S szerint továbbra is Giuseppe Conténak kell maradnia a miniszterelnöki székben. Luigi Di Maio pártelnök szerint ő a legalkalmasabb a posztra. A Demokrata Párt azonban nem ért egyet ezzel. Nicola Zingaretti, a PD főtitkára szerint mindenképpen más személyt kell jelölni kormányfőnek. A PD úgy véli, a „változások kabinetjére” van szükség, ezért nem maradhat az előző miniszterelnök, új arculatot kell adni a kormánynak, ebbe beletartozik az is, hogy új kormányfő legyen. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyéb kérdésekben ne közeledtek volna az álláspontok. A következő kormány programját illetően egyre kevesebb a vitás kérdés – közölték a két párthoz közeli források. A megbeszélések alapját az a tízpontos javaslatcsomag képezi, amelyet az M5S csütörtökön tett le a válságban közvetítő Sergio Mattarella elnök asztalára. Az Öt Csillag Mozgalom továbbra is a parlament létszámának csökkentését tartja a legfontosabbnak. Ennek már több kormány is nekifutott, de egyik sem járt sikerrel. Az M5S szerint a csökkentéssel évi 100 millió eurót spórolnának. Mivel az alkotmányt is módosítani kellene, ezért várhatóan 2020-ban referendumot tartanának a javaslatokról. Ha előrehozott választást rendeznének, ahogy ezt az eddigi koalíciós partner, a jobboldali radikális Liga követeli, akkor az új parlamentben még a régi szisztéma lenne érvényben, azaz nem csökkenne a törvényhozás létszáma. Emellett minimálbér bevezetését követeli az Öt Csillag Mozgalom, továbbá adókönnyítéseket a vállalatok számár A PD nem ellenzi a parlament zsugorítását, de ezt egy választójogi reformmal akarja összekötni, így a folyamat az M5S által tervezettnél lassabban haladna – hangoztatta a PD egyik vezető politikusa, Graziano Delrio. Mint mondta, a környezetvédelem és a munkaügy kérdésében mutatkozik a legtöbb egyetértés a két párt között. A PD szerint nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a két párt között. Keddig van idejük a megegyezésre. Giuseppe Conte világossá tette Luigi Di Maio számára: a Ligával biztos, hogy nem hajlandó folytatni a közös munkát. Mind a La Repubblica írta, az M5S vezetője ígéretet is tett arra, hogy erre nem kerül sor. Közben a Liga továbbra is hevesen udvarol az Öt Csillag Mozgalomnak, s folytatni akarja a koalíciós kormányzást. Gian Marco Centinaio mezőgazdasági miniszter szerint folytatni kell az együttműködésüket méghozzá oly módon, ahogy ezt az európai parlamenti választás előtt tették. Szerinte az EP voksolás idézte elő a szakítást. Akadnak az M5S-ben olyan hangok, amelyek szerint maradnia kell a koalíciónak. Alessandro Di Battista, az Öt Csillag Mozgalom egy vezető személyisége a Ligával való koalíció folytatását szorgalmazta de úgy, hogy pártja adja a miniszterelnök személyét.
Frissítve: 2019.08.26. 09:52

Régi ismerős Budapesten az indiai külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.08.26. 09:00

Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
A tapasztalt karrierdiplomata 1990-től a magyar fővárosban szolgált nagykövet-helyettesként.
Magyarországra látogat ma Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter Moszkvát és Varsót is érintő európai körútja során. Nem lesz ismeretlen számára a terep, hiszen a tapasztalt karrierdiplomata 1990-től Budapesten szolgált nagykövet-helyettesként. Talán ennek is köszönhető, hogy útba ejtette indai léptékben kicsiny hazánkat, bár például már 2013-ban is előfordult, hogy az újdelhi diplomácia akkori vezetője beszédet tartott az aktuális budapesti külképviselet-vezetői értekezleten. Mégis jelentős a vizit, hiszen csupán az indiai fővárosban, Újdelhiben kétszer többen laknak, mint egész Magyarországon. Az ország 1,3 milliárdos népességével a második a világon, de az ENSZ előrejelzései szerint 2024-re leelőzhetik Kínát. Közben a gazdaságuk is hasít, a GDP növekedés évek óta 6-10 százalék között teljesít. India tehát óriási piac, ahol a magyaroknak is lehet keresnivalójuk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kereskedelmi forgalom ugyan minden évben bővül, de negatív a mérlegünk: tavaly a 123,3 milliárd forintos behozatalra 74,9 milliárd forint kivitel jutott. Nem vezetett látványos eredményre a nagy csinnadrattával beharangozott déli nyitás sem, Indiában két kereskedőházat nyitottunk, de az egyikre alig másfél év után lakat került. Subrahmanyam Jaishankar kinevezését Narendra Modi miniszterelnök második kormányában egyébként az egyik nagy meglepetésként értékelték, mert a pozíciót általában lojális párttagok vagy fontos koalíciós partnerek kapják, nem karrierdiplomaták. Az új külügyminiszter már eddig is államtitkárként dolgozott, előtte pedig a két rendkívül fontos államban, az Egyesült Államokban, előtte pedig Kínában szolgált nagykövetként. A média kőkemény tárgyalóként, a nagyhatalmak kiváló ismerőjeként jellemzi. Fontos szerepe volt abban, hogy 2017-ben sikerült rendezni Kínával a Dokhlam-fennsíkon kialakult határvitát, és a 2006-os indiai-amerikai nukleáris megállapodás tető alá hozásából is kivette a részét. Most is alkalma nyílt megcsillogtatni diplomáciai tudását, miután Újdelhi nemrégiben bejelentette a vitatott hovatartozású Kasmír régió különleges státuszának megszüntetését, ami különösen Pakisztánban, de nemzetközileg is nagy port kavart. Jaishankar éppen néhány hete járt az ügyben Pekingben, majd kereken nemet mondott Donald Trump amerikai elnök közvetítői ajánlkozására is, most pedig már Budapesten tárgyal... Magyarország a kérdésben egyébként nem foglalt állást, - nem is lenne értelme – uniós szinten a konfliktus tárgyalásos rendezését sürgették.     
Szerző