Ellenzéki összefogás Boris Johnson ellen

Megállapodtak kedden a brit ellenzéki pártok abban, hogy a kétes kimenetelű bizalmatlansági indítvány helyett törvényalkotási eszközökhöz kívánnak nyúlni az unióból való, megállapodás nélküli brit távozás megakadályozása érdekében.

Egyes korábbi tervek drámai nyitányt vetítettek előre a jövő kedden kezdődő őszi parlamenti ülésszakra.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője az ellenzéki pártok és a Konzervatív Párt maradáspárti képviselőinek bevonásával bizalmatlansági indítványt készült benyújtani Boris Johnson kormánya ellen. Ha az új miniszterelnök alulmaradt volna a szavazás során, a parlamenti hagyományoknak megfelelően Corbynnak, mint a legnagyobb ellenzéki párt irányítójának két hete lett volna az új kormány megalakítására, majd ezt követően választást és új népszavazást írt volna ki.

Az elmúlt hetekben viszont olyan találgatások láttak napvilágot, melyek szerint Johnson vagy visszautasította volna a lemondás kötelezettségét, vagy ellentmondásos módon hetekre felfüggesztette volna a parlamentet, és előrehozott általános választással próbált volna új mandátumot szerezni a szigetország vezetésére. Erre jó esélye lenne, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a toryk 33 százalékos népszerűségnek örvendenek, a Munkáspárt 21 százalékkal alaposan le van maradva, a Liberális Demokraták 19, a Brexit Párt 14, míg a Zöldek 7 százalékon állnak.

Miután a széles körben elutasított Corbyn belátta, hogy ellenzéki kollégái nem fogják biztosítani számára a Downing Street 10. kulcsát, elfogadta ellenzéki képviselőtársai javaslatát, hogy jogalkotási útra lépve igyekezzenek útját állni a Brüsszellel kötött alku nélküli kilépésnek. Kedd délelőtti ülésük után a pártok vezetői nyilatkozatot adtak ki, mely szerint “egyetértettek a közös fellépés fontosságában, beleértve törvények elfogadását”. A találkozót követően Jeremy Corbyn levelet juttatott el annak a 116 konzervatív és független képviselőnek, aki korábban a megegyezés nélküli „kizuhanás” ellen voksolt. Ezek sorába tartozik Theresa May volt kormányfő és Philip Hammond volt pénzügyminiszter, a tory rebellisek jelenlegi de facto vezetője is.

A liberális demokraták és a skót nacionalisták is nagyon pozitívan értékelték a tanácskozást, és utána arról beszéltek, hogy azt a dolog sürgető volta miatt rövidesen további egyeztetések követik. Az elgondolás lényege, hogy a rendezetlen távozást ellenzők alkalmi szövetsége magához ragadhatja a parlamenti napirend alakítását, és kikényszeríthet olyan törvényt, amely az Egyesült Királyság EU-tagságának a meghosszabbításáról szól. Akciójukra akár már az első vagy a második parlamenti munkanapon sor kerülhet.