Ezért ne igyunk többször az egyszer használatos palackból

Publikálás dátuma
2019.08.31. 11:11

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A műanyagok előállításához használt vegyszer, a biszfenol A-, azaz BPA beszivároghat a vízbe. Az meg nem jó.
A legtöbben gondolkodás többször is újratöltik az egyszer használatos műanyag palackjukat. Ez azonban több kárt is okozhat a szervezetnek, mert a műanyagok előállításához használt vegyszer, a biszfenol A-, azaz BPA beszivároghat a vízbe, és felgyorsítja a veszélyes baktériumok növekedését a palack repedéseiben. Ez az egyik oka annak, hogy a szívószál használatát is jobb kerülni – írta a Yahoo News alapján a Humusz.
"Még a BPA-mentes termékek sem biztonságosak, mivel a gyártók a vegyszert még kevésbé ismert, ösztrogén hatású vegyi anyagokkal helyettesítik, amelyek ugyanolyan veszélyt jelentenek az emberi egészségre"

– mondta Kent Atherton, a PuriBloc technológiai cég vezérigazgatója.

A New Yorki Állami Egyetem (Fredonia) 259 műanyag vizes palackon végzett vizsgálatában a tudósok megállapították, hogy a vizsgált palackok 93 százalékában valamilyen formában volt mikroszemcsés szennyeződés. Az egyszer használatos műanyag palackok többnyire polietilén-tereftalátból vagy PET-ből készülnek, amely egyszer biztonságosan használható, de többször nem. A vegyszerek a vízbe szivároghatnak, ha felhevítik vagy megkarcolják őket. 
"A vizes palackok érintkezésbe kerülnek a szánkkal és a kezünkkel, ahol sok baktérium található" - mondta Stephanie Liberatore professzor a The Science Teacher tudományos folyóiratnak. "A kis nyílásaik megnehezítik a tisztításukat, így nedves környezetben a baktériumok szaporítóhelyévé válhatnak." 
Azt, hogy jobb nem többször inni egy eldobható palackokból, az is alátámasztja, hogy a vizes palackoknak is van lejárati dátuma. A legjobb, ha BPA-mentes műanyag palackot, üvegkulacsot vagy rozsdamentes acélpalackot használunk.
Szerző

Süketté és verekedőssé válnak a repülőgépek zajától a madarak

Publikálás dátuma
2019.08.28. 10:27

Fotó: Stéphane Bouilland/Biosphoto / AFP
Úgy énekelnek a repülőterek térségében élő madarak, mintha elvesztették volna a hallásukat - derítették ki brit kutatók.
A repülőterek térségében élő madarak agresszívebbek és úgy énekelnek, mintha elveszítették volna hallásukat - erre a meglepő következtetésre jutottak a Manchesteri Metropolitan Egyetem és a hollandiai Leideni Biológiai Intézet kutatói, akik az ember keltette zaj hatásait vizsgálták repülőterek térségében élő madarakon.
A Journal of Animal Ecology című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban a kutatók felfedték, hogy a fitiszfüzike (Phylloscopus collybita) alacsonyabb frekvencián énekel, ha élőhelye közelebb van a manchesteri repülőtérhez, vagy az amszterdami Schiphol repülőtérhez. Ennek oka az ornitológusok szerint az, hogy a madár süket a magasabb frekvenciákra a repülőgépek túlzott zaja miatt, amelyet minden három percben hall egész nap.
Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy a széncinegék, a fitiszfüzikék és más madárfajok énekének is megváltozik a frekvenciája, magasabb hangon énekelnek, ha városban vagy autóutak mentén élnek. Ennek oka az lehet, hogy alkalmazkodtak környezetükhöz, magasabban énekelve jobban hallathatják hangjukat a közlekedés keltette alacsonyabb frekvenciájú zajban. A repülőgép zaja azonban nagyon hangos és minden frekvenciát lefed, és hiába éneklenek a madarak más frekvencián, nincs semmilyen hasznuk belőle - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. 
A madárdalokat visszahallgatva a kutatók azt is megfigyelték, hogy a brit repülőterek közelében élő fitiszfüzeike hímek agresszívebben válaszolnak társaiknak, mint a csöndesebb helyen élők. A kutatók szerint ez a kommunikációjukat megzavaró zaj keltette stressz jele lehet. Ahelyett, hogy konfliktusaikat énekkel rendeznék, a madarak verekednek, ami energiát von el tőlük. Ez az energia nem lesz jelen, amikor párosodnak, illetve a madarak jobban ki vannak téve a sérüléseknek és a ragadozóknak.
A szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük nem csak ezekre a madárfajokra vonatkozik. 
"Kutatócsoportunk becslése szerint az manchesteri repülőtér térségében mintegy száz faj 16 ezer egyede él, amely a repülőgépzúgásával összefüggő hallásveszteségben szenvedhet. Figyelembe véve, hogy a világ repülőterei nőnek és terjeszkednek, ez a jelenség világszerte aggodalomra ad okot"

- mondta Hans Slabbekoorn, a leideni intézet adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.

Szerző

Kiszabadult a „cetbörtönből” a két utolsó kardszárnyú delfin is

Publikálás dátuma
2019.08.27. 16:07

Fotó: Evgenya Novozhenina/Sputnik / AFP
Elengedték az Ohotszki-tengerben az utolsó két fogva tartott kardszárnyú delfint is – közölte az Összoroszországi Halászati és Oceanográfiai Kutatóintézet (VNIRO) sajtószolgálata.
Az orosz Távol-Keleten felfedezett „cetbörtönben” fogva tartott 11 kardszárnyú delfin utolsó példányai után hat fehér delfint is visszaengedtek természetes közegébe. Az állatok mindegyikét a szabadon bocsátás előtt gondozóik még egyszer megvizsgálták és a VNIRO megfigyelő berendezéseivel látták el.   
A kínai delfináriumok megrendelésére kifogott 87 fehér és 11 kardszárnyú delfint fogva tartó „cetbörtönt” fedezése tavaly nemzetközi botrányt robbantott ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 22-én rendelte el, hogy az illetékes állami szervek dolgozzanak ki megoldást a problémára. A delfinek mentésébe bekapcsolódott Jean-Michel Cousteau francia óceánkutató és csapata is. 
A létesítményt üzemeltető négy orosz céget vétkesnek találták a halászati szabályok megsértésében – mivel az orosz törvények értelmében a delfineket kizárólag tudományos célból lett volna szabad befogni – és pénzbírsággal sújtották.
Szerző