Itt a választási szezon, indul a voksturizmus

Publikálás dátuma
2019.08.29. 08:15

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Harkányban 2018 áprilisa óta 22 százalékkal nőtt a szavazásra jogosultak száma. A beköltözőknek nincs nyoma, hiteles magyarázat nincs, a rendőrség nyomoz.
2014-ben kormánypárti polgármestere lett Harkánynak, és a képviselő-testületbe csak a Fidesz-KDNP jelöltjei kerültek be. A győzelemben része volt Varga Lászlónak, aki a kormánypárti jelöltek kampánycsapatát erősítette. Most viszont Varga független jelöltként elindul volt fideszes barátai ellen. Az 50 éves közgazdász, vállalkozó azért döntött így, mert szerinte a város tapodtat se ment előre az elmúlt öt évben, sőt. A politikus választásra készülve megnézte, hogy az elmúlt években miképp változott a szavazók száma Harkányban, és nem hitt a szemének. A voksolásra jogosultak tábora ugyanis drámaian felduzzadt az elmúlt 16 hónapban. A 2018 áprilisában, a parlamenti választáson 3462-en voksolhattak a dél-baranyai városban, az augusztus 23-ai adatok szerint viszont 4225-en mehetnek el szavazni. Ez azt jelenti, hogy Harkányban 22 százalékkal több lett a választópolgár tavaly április óta. Varga – mivel az elmúlt másfél évben összesen három új ingatlant adtak át Harkányban – arra gondol, hogy a 763 új szavazó java fiktíven költözött be a városba, és ők csak azért jelentkeztek át ide, hogy a város sikertelensége miatt meggyengült Fidesz jelöltjeit voksaikkal újabb győzelemre segítsék. Az átjelentkezők bázisát talán azok a közeli falvak adják, véli Varga László, ahol a helybéliek csakis köztévét néznek, közrádiót hallgatnak, s feltétel nélkül elhiszik a kormány propagandáját. Ezekben a falvakban 70 és 100 százalék között van a Fidesz támogatottsága, így, ha 20-30 választó – papíron elköltözik egy-egy községből –, az nem befolyásolja az ottani választási erőviszonyokat. Varga László a fentiek okán feljelentést tett a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon okirathamisítás gyanújával. Az ügyben a siklósi kapitányság nyomozást indított. Baksai Tamás, Harkány fideszes polgármestere örül, hogy lesz nyomozás, mert az bebizonyítja, hogy Varga feltételezése alaptalan. A polgármester elmondta, hogy kihívója azért provokálja őt, mert nincs más eszköze, hisz a város igenis sikeres volt az elmúlt években. Baksai állítja, hogy reális szám a csaknem 800 új harkányi lakos, hisz az emberek szívesen települnek egy fellendülő településre. A tömeges betelepülésről, illetve annak okáról megkérdeztük Harkány jegyzőjét, Markovits Boglárkát. A jegyző is úgy vélte, hogy az említett mértékű népmozgás még nem szokatlan. Ennek ugyanakkor ellentmond az, hogy a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető adatok szerint a hazai városok választóinak száma évente 0,1 százalékkal változik, s akkor sem nő, hanem – az országos népességfogyást tükrözve – csökken. A jegyző ekkor azt mondta: talán azért lettek többen a városban, mert azok, akik másutt élve üdülőházat vettek Harkányban, utóbb beköltöztek ingatlanjukba. Az üdülőházak után ugyanis magas ingatlanadót kell fizetni Harkányban, ám ha valaki ott lakik, akkor mentesül ettől a tehertől. Ez a magyarázat viszont azért sántít, mert a város ingatlanadó bevétele nem csökkent, épphogy nőtt az elmúlt másfél évben. Ha csaknem nyolcszáz felnőtt érkezett Harkányba, akkor velük – a statisztikai átlagokat figyelembe véve – legalább 150 gyereknek is jönnie kellett – ám az iskolákban és óvodákban nincs nyoma annak, hogy ennyivel több lenne a gyerek. Vagyis a jelek szerint csak felnőttek „költöztek” Harkányba. Tegyük hozzá, hogy a jegyzőségek nem tudják meggátolni a fiktív bejelentkezéseket. A polgármesteri hivatal akkor vizsgálja csak, hogy valaki életvitelszerűen lakik-e a településen, ha az illető segélyt kér – ilyenkor környezettanulmány készül a támogatás elbíráláshoz. A fiktív betelepülők azonban nem kérnek segélyt, hisz lebuktatnák magukat. Mivel a bejelentkezést a kormányablakoknál kell intézni, a múlt héten megkérdeztük a Baranya Megyei Kormányhivatalt, hogy 2018 januárja óta hány olyan harkányi ingatlan van, ahová legalább öten vagy legalább tízen bejelentkeztek. Azt is megkérdeztük, hogy ha találkoztak ilyen esettel, megtámadták-e a nyilvánvalóan fiktív bejelentkezést? A hivatalban azt mondták, a válasz kész, de azt előbb a fővárosban jóvá kell hagyniuk. Választ egy hét alatt sem kaptunk. A rendőrséget is megkerestük, hogy megtudjuk, milyen módszerekkel ellenőrizhetik az állandó lakcímbejelentés valódiságát. A főkapitányság azonban a vizsgálat érdekében nem árulta el, milyen eszközrendszert vehet igénybe. Néhány tapasztalt, nyugdíjas rendőr ugyanakkor névtelenséget kérve azt mondta: kizártnak tartják, hogy a nyomozás eredményes lesz. Szerintük a jelenlegi törvények kijátszhatók, s ha egy lakhatatlan garzonba bejelentkezett húsz ember mindegyike azt ismételgeti, hogy megromlott a kapcsolata, és ez az odú neki egy menedék, akkor azt nehéz lesz megcáfolni. Illetve meg lehet, de csak nagyon kitartó munkával. Kérdés, hogy kap-e ehhez az illetékes nyomozócsapat kellő ösztönzést parancsnokaitól. A független jelölt, Varga László mindezek ismeretében azt mondta: félő, hogy Harkány már nem a gyógyturizmus, hanem a voksturizmus városa.

Fiktív lakók – nem új trükk

A tavalyi parlamenti választás előtt több esetben előfordult, hogy nagy számban jelentettek be kettős állampolgárokat például a magyar-ukrán határnál. A népesség így – legalábbis papíron – hirtelen növekedésnek indult azon a környéken, ahol inkább az elnéptelenedő falvak a jellemzőek. Az RTL akkor arról számolt be, hogy vannak olyan házak az ukrán határhoz közeli településeken, ahol 50-100 kettős állampolgár is bejelentkezett állandó lakcímmel, pedig soha nem látta őket senki. Az önkormányzati választáson a külhoni magyarok ugyan alapesetben nem vehetnek részt, de ha fiktív magyarországi lakcímeket hoztak létre számukra, akkor már szavazhatnak. A Political Capital választási szakértője, László Róbert ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, az évek óta tartó folyamat pontos nagyságrendje nem ismert. Tavaly áprilisban a TASZ szakértőivel közösen kikérték az erre vonatkozó névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, épp azért, hogy lássák, volt-e kiugrás a helyben lakók számában. Ám a Belügyminisztérium máig nem adta ki ezeket a számokat, sőt, miután a TASZ megnyerte az ezzel kapcsolatos pert, a tárca fellebbezett. Most a másodfokú tárgyalás kitűzését várják. Így csak találgatni lehet arról, tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében. - M. Cs.

Frissítve: 2019.08.29. 11:02

Egymásnak ugrottak a kormánypártok: párttagságát is elvesztheti egy balatonfüredi KDNP-s, mert a Fidesz őt jelölné ősszel

Publikálás dátuma
2019.08.29. 07:57
Illusztráció
Fotó: Népszava
A belharc azzal kezdődött, hogy a kereszténydemokraták új helyi vezetése szembefordult a fideszes polgármesterrel.
A Fidesz és a KDNP között gyakorlatilag megszűnt a koalíció Balatonfüreden, írja a 24.hu. A két párt között az elmúlt hetekben egyre feszültebbé vált a viszony, mert Bóka István, a város fideszes polgármestere és Kontrát Károly belügyi államtitkár, a Fidesz választókerületi elnöke nem fogadta el a kereszténydemokraták önkormányzati képviselőjelöltjeit.
A korábbi megállapodások értelmében a város nyolc egyéni választókerületéből hatban a Fidesz, kettőben a KDNP emberei indulhatnak (az eddigi 7:1-es arány helyett). Bóka és Kontrát azt szerette volna, ha ismét a jelenlegi képviselőnő, Illés Hajnalka lesz a kisebbik kormánypárt jelöltje. Ám a helyi kereszténydemokrata szervezetben hatalomváltás zajlott le a közelmúltban, az elnöki posztra Czétényi Balázs került. Ő a 2000-es évek elején a MIÉP Ifjúsági Tagozatának az alelnöke, majd a Kovács Dávid-féle Jobbik választmányi alelnöke volt. Mellette több új tag kíséretében megjelent a füredi kereszténydemokraták között egy helyi milliárdos, Fábián Péter is. A 24.hu információi szerint
az új tagokkal bővült KDNP-szervezet a nyáron szembefordult a helyi Fidesz elvárásával: Czétényit és Fábiánt szavazta meg a képviselő-jelöltségre.

Bár a jelöltállítási vita eljutott a pártok legfelső szintjeire, hivatalosan nem rendeződött a helyzet. Bóka saját elképzelése állította össze a jelöltek csapatát, akiket a polgármester úgy mutatott be, hogy nem tett említést a KDNP eredeti javaslatairól. Köztük továbbra is szerepel Illés Hajnalka, a KDNP-t rajta kívül Bóka javaslatára Böröcz István, a Balatonfüredi Yacht Club ügyvezető-igazgatója, a helyi turisztikai egyesület elnöke képviseli. A portál információi szerint erre válaszul a KDNP szerdára összehívta a helyi szervezet taggyűlését, ahol az előre meghirdetett napirendi pontok között szerepelt Illés Hajnalka párttagságának megszüntetése.
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 08:12

Fideszes bizalmi emberek csatája

Publikálás dátuma
2019.08.29. 07:30

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elmérgesedtek a személyi és hatásköri viták a kormánypárt hátországában. Schmidt Mária és Lánczi Tamás konfliktusa pont a kampányban tetőzött.
Kiderült, hogy Lánczi Tamással az élen hányan hagyták ott a Schmidt Mária vezetésével működő XXI. Század Intézetet. Az intézmény honlapjának tanúsága szerint a munkatársak létszáma egyik napról a másikra 16-ról 5-re csökkent. „Olyan ez, mint egy szakítás. Nem örülünk annak, hogy a hírekben szerepelünk, mi kommentálni szeretjük a híreket” – mondta lapunknak az egyik távozó, aki másokhoz hasonlóan azt kérte, hogy neve ne jelenjen meg cikkünkben. Úgy vélte, a belső konfliktusokról szóló nyilatkozatok most nem lennének hasznosak számukra. „Ha eljön az ideje, akkor majd mi fogjuk keresni a sajtót” – tette hozzá. Kijelentésével arra utalt, hogy a XXI. Század Intézetben felmondott társaság együtt akar maradni. Máshonnan is hallottuk, hogy a kilépők – bár az elképzelés megvalósíthatóságát többen is kétségbe vonták – új intézet alapítását tervezik. A helyzet képlékenységét jelzi, hogy másvalaki ennek határozottan az ellenkezőjét állította: szerinte nincs szó új intézet létrehozásáról, a csapat szétszóródik, mindenki máshol keres munkát. Schmidt Mária főigazgató – ahogyan arról beszámoltunk – kedden közleményben jelentette be, hogy a „Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az intézet igazgatója a mai napon váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát”. Az eset azért is meglepő, mert Schmidt Mária és Lánczi Tamás egyaránt a kormánypárt bizalmi emberének számít. Lánczi ráadásul korábban Schmidt egykori lapja, a Figyelő főszerkesztője volt. A Fidesz működését ismerve feltételezhetnénk, hogy Lánczi Tamás a miniszterelnök jóváhagyása nélkül nem merte volna faképnél hagyni Schmidt Máriát. Ezzel szemben azok közül, akik a „tűz közelében” vannak, ketten is arról győzködték lapunkat: higgyük el, hogy Orbán Viktornak nem volt tudomása Lánczi szándékáról. Lánczi Tamást többször hívtuk, de nem sikerült elérnünk. A miniszterelnök sajtófőnökének is elküldtük kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Próbáltuk megszólaltatni Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét, ám ő – munkatársa indoklása szerint – nem tudott időt szakítani rá, hogy kommentálja az eseményeket. Deák Dániel politológus, aki maradt a XXI. Század Intézetnél, csak annyit mondott: kifejezetten jó a viszonya a főigazgatóval, Schmidt Máriával. Jól érzi magát, nincsenek konfliktusai, nem látta volna semmi értelmét annak, hogy felmondjon az intézetben. Előzőleg a Fidesz arra késztette Schmidt Máriát, hogy hetilapját, a Figyelőt ingyen átadja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű médiagólemnek, a kormány a Sorsok Háza megvalósítását is elvette tőle. Bár a főigazgatót rendre milliárdos megbízásokkal látja el a hatalom, a mostani botrány lehetséges olvasata mégis az, hogy Schmidt Mária „megkapta a selyemzsinórt”. A lapunknak nyilatkozó egyik bennfentes ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a XXI. Század Intézetben történteknek „nincs önmagán túlmutató elvi jelentősége”. Bármilyen nehezen hihető, szerinte az ellentétek nem politikai természetűek: személyi és hatásköri vitákból adódó kisebb-nagyobb konfliktusok vezettek Lánczi Tamásék felmondásához. Az illető felhívta a figyelmünket arra, hogy Schmidt Mária – abban a közleményben, amelyben beszámolt a felmondásokról – nem véletlenül hozta szóba az önkormányzati választásokat. Magyarázata szerint a főigazgató közvetett módon azt akarta kifejezni, hogy „politikai árulóknak” tartja azokat, akik a kampány idején ilyen lépést tesznek.

Öngyilkos alakulat

Schmidt Mária közleménye elsőként a XXI. Század Intézet közösségi oldalán jelent. A főigazgató saját profilján nem elégedett meg a szöveg publikálásával, az általa prezentált hírt egy közismert vígjáték, a Brian élete jelenetével illusztrálta. A film végén előkerül „A Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulat”, amelynek tagjai – ahelyett, hogy megmentenék a keresztre feszített áldozatokat – rituális módon hasba és mellbe szúrják magukat. „Megmutattuk nekik!” – mondja utolsó leheletével az alakulat vezetője. Schmidt Máriának ez jutott eszébe Lánczi Tamásék felmondásáról.

Szerző