A gazdaság lassulása elkezdődött

Az MNB laza monetáris politikája is közrejátszott abban, hogy a forint új történelmi mélypontjára zuhant.

Hónapról-hónapra emelték a magyar gazdaság növekedési kilátásaira adott becsléseiket a hazai kutatóintézetek és elemzők, de a makrogazdaság mélyebb számaira is rálátó jegybank is. Most az idei éves várakozásuk a 4,3 százalék körül szór. A GKI Gazdaságkutatató legfrissebb előrejelzésében, már a második negyedévben elért 4,9 százalékos GDP-bővülést is figyelembe véve szintén, 4,3 százalékos éves növekedést vár idén a magyar gazdaságban, ugyanannyi, mint a kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank. Az év elején még 3,4 százalékra taksálták ezt, amit fokozatosan emeltek a most közzétett értékig. A vártnál is sebesebb, az EU-ban a leggyorsabb növekedésre ugyanazok az okok adnak magyarázatot, csak más előjellel, mint amitől a következő időszakban a lassulást várják. Mert a hanyatlás, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött - írja a GKI. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának, az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének.

Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1 százalék) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. Míg az első félévben a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás - három év stagnálás után - közel 10 százalékkal bővült, a júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre. Az építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29 százalékkal bővült és csökkent a megrendelésállomány is.

Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is 6,8 százalékról 5 százalékra fékeződött a második negyedévben. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal emelkedtek, a második félévben a bérkiáramlás jellemzően kissé lassulhat. Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt aősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelés, valamint a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is - vetíti előre a GKI a kormányintézkedések várható hatását.

2019. május – július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy az első negyedévben a bővülés még 1,5 százalékos volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is bekövetkezett. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.

A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban - a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására - a forint új történelmi mélypontot elérő gyengüléséhez vezetett (a múlt hét csütörtökön egy euró 331,9 forintot ért) .