Hosszú hét Olaszországban

A programok csak másodlagos szerepet játszanak az olasz kormányalakításban.

Nem kérdés, nem ez a legkönnyebben megszülető olasz kormány. Nem is az a fő gond, hogy az Öt Csillag Mozgalom (M5S) a leköszönő populista kormány részese volt, így nehéz teljesítenie azt a kabinettől követelt megújulást, amit az eddig ellenzékben lévő Demokrata Párt (PD) követel.

Egyelőre nem a programbeli különbségek jelentik a kormány megalakításának akadályát, hanem Luigi Di Maio személyes ambíciói. Napok óta az M5S vezetőjének kormánybeli szerepéről folyik a vita. Ő maga ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy miniszterelnökhelyettes maradjon Giuseppe Conte második kabinetjében, ezt azonban a PD elutasítja. Di Maio rendre új választások kiírását helyezi kilátásba, ha a demokraták nem hajlandóak engedni, a fenyegetőzéseket azonban már Conte is kezdi megelégelni.

Nem kérdés, Di Maio ügyében is megállapodik a két párt, de a „csillagosok” alapítója, Beppe Grillo is úgy látja, a pártelnök túlzottan is előtérbe helyezi saját szerepét. Grillo szerint épp örülni kellene annak, hogy esély van az újrakezdésre, ehelyett eddig a vitákról szólnak az egyeztetések.

Nem szerencsés , hogy a programok csak másodlagos szerepet játszanak. Az viszont jó hír az Európai Uniónak, hogy lekerül a napirendről a saját politikai baklövése miatt a belügyi tárcától búcsúzó Matteo Salvini javaslata, a 15 százalékos, egykulcsos adó bevezetése. Ez ugyanis növelné az amúgy is tetemes olasz államadósságot. Conte egyértelműen hitet tett amellett, hogy az Olaszországnak fontos szerepet kell játszania mind az Európai Unióban, mint a NATO-ban. Salvini ezzel szemben egyetlen alkalmat sem szalasztott el arra, hogy ne bírálja a „brüsszeli bürokratákat”.

Akadnak olyan témakörök azonban, amelyeknél feszültségekre kell számítani a közös kormányzás során. Ilyen a migráció. A PD egyértelműen elutasította a Salvini által képviselt kirekesztő törvényeket, Nicola Zingaretti, a PD elnöke a belügyminiszter dekrétumainak megsemmisítését követelte, Di Maio azonban kifejtette, kiáll mindamellett, amit az eddigi kabinet képviselt. A kompromisszum az lehet, hogy Marco Minniti kerül a belügyi tárca élére, aki Paolo Gentiloni idején már belügyminiszterként szolgált, s egy a Líbiával megszületett megállapodás révén elérte, hogy csökkenjen az Itáliába áramló menekültek száma.

Ami a leendő kormánnyal kapcsolatos további menetrendet illeti, kedden az Öt Csillag Mozgalom tagjai szavaznak a PD-vel való koalícióról Rousseau nevű internetes platformjukon. Ha megszavazzák, Conte szerdán bemutatja programját és minisztereinek listáját Sergio Mattarella államfőnek. Pénteken pedig következhet a szavazás a képviselőházban és a szenátusban. Hosszú hét várható az olasz belpolitikában.