Öten haltak meg a Bahamákon, Virginiában szükségállapotot hirdettek a hurrikán miatt

Publikálás dátuma
2019.09.03. 07:27

Fotó: ADAM DELGIUDICE / AFP or licensors
Dorian továbbra is pusztít, Donald Trump közben golfozik.
A szokatlanul lassan mozgó hurrikánt a meteorológusok változatlanul az idei év legpusztítóbb viharának minősítik. A vihar hétfőn este, másfél nap elteltével még mindig a Bahamák fölött tombolt.
"Történelmi tragédiát élünk át"

- fogalmazott Hubert Minnis, a Bahamai Közösség kormányfője, amikor bejelentette a Dorian halálos áldozatait. Rendkívül kiterjedtnek és az ország történetében példa nélkül állónak nevezte a pusztítást. Mint kiderült, a viharban legalább 21 ember megsebesült, őket a mentőhelikopterek kimentették, de Samuel Butler nassaui rendőrfőnök - rádión közvetített tájékoztatójában nyugalomra intve az embereket - közölte, hogy a vihar miatt a helikopterek egyelőre nem tudnak további sebesültekért menni. "Egyszerűen nem tudjuk elérni önöket" - fogalmazott. Az amerikai parti őrség négy helikoptere is a Bahamákon van, hogy segítsen a mentésben. Közben az Egyesült Államok keleti partvidékének vihar fenyegette államaiban változatlanul nagy a készülődés a hurrikánra. Florida, Georgia, Dél- és Észak-Karolina után hétfőn este Virginia álam kormányzója, Ralph Northam is rendkívüli állapotot hirdetett ki.
Donald Trump elnököt, aki délután virginiai klubjában golfozott,

a katasztrófa-elhárítási hivatal (FEMA) óránként tájékoztatta a fejleményekről. Ron DeSantis floridai kormányzó telefonon konzultált az elnökkel. Floridában hétfőn este már zárva voltak a repülőterek, kivéve az orlandói nemzetközi légikikötőt, amelyet kedden zárnak majd le. A térségben - beleértve Georgiát, valamint Észak- és Dél-Karolinát is - több mint 2700 repülőjáratot töröltek. Florida keleti partvidékén hétfőtől zárva vannak az oktatási intézmények, evakuáltak több mint 90 idősotthont és kilenc kórházat. Az állam 11 tengerparti megyéjében kötelező kiürítést rendeltek el, további öt megyében pedig ajánlották az evakuálást. Kötelező evakuálást rendeltek el Georgia és Észak-, valamint Dél-Karolina tengerparti településein is. A floridai hatóságokhoz több helyről érkezett bejelentés árdrágításról. West Palm Beachben például egy palack vízért az eddigi három dollár helyett kilenc dollárt kértek el, s ugyanezen a településen négy dollár fölé szökött a benzin ára is, miközben a múlt héten még alig valamivel több mint két dollárba került gallonja. Az amerikai Vöröskereszt szóvivője, Jenelle Eli Washingtonban bejelentette, hogy a szervezet 1600 önkéntest mozgósít, és szállítójárműveket, traktorokat, valamint segélycsomagokat küld a déli államokba. A segélycsomagokban takarók, gyógyszerek, készételek vannak.
Szerző
Témák
Dorian hurrikán
Frissítve: 2019.09.03. 07:31

Megöltek egy kolumbiai polgármesterjelöltet

Publikálás dátuma
2019.09.03. 07:09

Fotó: LUIS ROBAYO / AFP
A gépkocsira, amelyben Karina García és kísérete utazott, a hegyvidéki térség egyik országúti kereszteződésében nyitottak tüzet, majd az elkövetők fel is gyújtották a járművet. A merényletben öt másik ember is életét vesztette.
Megöltek egy polgármesterjelöltet öt másik emberrel együtt Kolumbia délnyugati részén, a politikai gyilkosságot a kormány hétfői közleménye szerint az egykori FARC gerillaszervezet ismét fegyvert fogó tagjai követhették el. A merényletet, amely az első gyilkosság volt a dél-amerikai ország októberi regionális és helyhatósági választásának kampányában, néhány nappal azután követték el, hogy a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) több ismert egykori vezetője bejelentette: a fegyveres harc „újabb szakaszát” kezdik meg. A gépkocsira, amelyben a Cauca tartománybeli Suárez település polgármesteri posztjáért induló Karina García és kísérete utazott a hegyvidéki térség egyik országúti kereszteződésében nyitottak tüzet, majd az elkövetők fel is gyújtották a járművet. Kolumbiának ebben a térségében jelentős a kábítószer-termelés, és értesülések szerint ott tevékenykednek a kormány és FARC 2016-os békemegállapodását elutasító fegyveres lázadók is. Miguel Ceballos békemegbízott újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a gyilkosságért a disszidens lázadók vezetője, egy bizonyos Mayinbu a felelős. Kijelentését ugyanakkor semmivel sem támasztotta alá. A kolumbiai katonai hírszerzés júniusi jelentése szerint a FARC mintegy 2300 harcosa ragadott ismét fegyvert. A jelentés alapján a gerillák 31 ismert csoportja kokacserje-termesztő régiókat és illegális aranybányászathoz köthető területeket tart ellenőrzése alatt. A kormány és a FARC által három éve megkötött béke öt évtizedes polgárháborús konfliktusnak vetett véget, amelyben több mint 260 ezer kolumbiai halt meg, és 6,9 millióan kényszerültek elmenekülni otthonukból. A megállapodás értelmében politikai párttá alakult FARC álláspontja szerint egykori harcosai a gazdasági lehetőségek hiánya, valamint megbélyegzésük és az ellenük irányuló erőszakcselekmények miatt fogtak ismét fegyvert.
Szerző

Szabad szemmel: magyar mintára, tekintélyelvű alapokon építenék át Lengyelországot

Publikálás dátuma
2019.09.03. 06:46

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 3.
Süddeutsche Zeitung A lengyel polgárjogi biztos szerint minden arra mutat, hogy a budapesti gyors hamarosan befut Varsóba, azaz magyar mintára, tekintélyelvű alapokon építik át Lengyelországot. Adam Bognar, aki országában az utolsó függetlennek számító alkotmányos intézményt vezeti, abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az emberi jogok védelméért megkapta az idei német Roland Berger-díjat. (Az elismerést korábban Helmut Kohl is kiérdemelte.) A lengyel szakember úgy látja, hogy a varsói kormány is szalámi taktikával számolja a munkáját ellenőrző testületek függetlenségét, de a lengyelek ezzel együtt még mindig jóval szabadabbak, mint a magyarok. Bizonyos városok és körzetek ugyanis változatlanul erősek és ott labdába tud rúgni az ellenzék. Működik az önálló sajtó és egyelőre nem ért véget az igazságszolgáltatás szuverenitásáért folyó harc sem. De ettől még tény, hogy már nincs bíróság, amely érdemben felülvizsgálhatná a törvényeket. Kormányhű tagok kinevezése folytán visszaesett az Alkotmánybíróság legitimitása, pedig ha a testület működne, egészen más volna a helyzet. Hogy akkor a kormány miért ennyire népszerű mégis, a jogász úgy válaszolt, hogy a gazdaság nő, a hatalom új szociális juttatásokat vezetett be. Ily módon az emberek biztonságban érzik magukat. Azután például éppen a bíróságok hírneve továbbra is kétes a szocialista idők, illetve a túl hosszú átmenet miatt. Közben a kormány tárgyal ugyan az EU-val, de csupán időnyerésre játszik, és nem hajlandó érdemi engedményekre. Szerencsére az Európai Bíróság ítéleteivel szemben nem tud tenni semmit sem. Máskülönben kemény pénzeket kellene fizetnie. És a lengyel vonatkozású döntéseket fel lehet majd használni a magyar, román, bolgár, vagy éppen az olasz kormány elleni eljárásokban.  
Der Standard Paul Lendvai egy korszak végének tartja az AfD szászországi és brandenburgi előretörését, mert már látszik, hogy közeleg a nagykoalíció vége, miközben jön fel a nacionalista és EU-ellenes Alternatíva, márpedig ez így együtt nyugtalanító kiinduló pontot jelent. Az elemzők joggal írják, hogy a két néppárt utolsó figyelmeztetést kapott, illetve hogy immár befellegzett a belpolitikai stabilitásnak. A jövőben mind inkább a szélsőjobbos, idegenellenes és rasszista erők adják meg a hangot az AfD-n belül. És a keletnémet problémán túlmenően az egész ország úgy hat, mint amely politikailag megbénult, gazdaságilag és kulturálisan pedig megosztott. Merkel még birtokolja a kancellári stallumot, ám a mostani eredmény felerősíti azokat a bírálatokat, amelyek szerint előbbre kell hozni a politikai függő játszma lezárását, azaz már 2021 nyara előtt kell dönteni az új kormányfő személyéről. A szociáldemokraták jó ideje válságban vannak, és kétséges, hogy megmentheti-e őket, ha a tagság akaratának megfelelően felmondják a szövetséget a CDU-CSU-val. A kereszténydemokraták körében egyre kisebb a remény, hogy a párelnök, Kramp-Karrenbauer át tudja állítani a váltókat a Merkel utáni időszakra. Ám az egyértelmű, hogy immár egész német földön nincs egy valamire való, vezetésre alkalmas tömegpárt. Kiszámíthatatlanná válik az unió első számú ereje, amely jövőre átveszi a soros elnökséget.
Euobserver A portál különösnek tartja, hogy a minap a Bizottság megválasztott elnökének szófiai látogatásakor az újságírók nem tehettek fel kérdéseket von der Leyennek, mint ahogy azt is, hogy a politikus dicsérte a Boriszov-kormány teljesítményét. Állítólag az ő engedélyével vitték ki a mikrofonokat a teremből. Ami pedig a másik témát illeti, feltételezhető, hogy a mivel a bolgár jogállam helyzete igen kényes, ezért a tanácsadók azt javasolták a vendégnek, hogy a gazdasági eredményeket méltassa. Miközben az EU egyetlen más államában nem ennyire alacsony a GDP, a minimálbér és az átlagkereset. A Világbank szerint a lakosság egyötöde a szegénységi szint alatt él. A hatalom igen keveset fordít kutatásra és fejlesztésre, az egyetemisták tudásszintje messze elmarad az uniós átlagtól. Az uniós támogatások aránya igen magas, meghaladja még a magyar szintet is. Vagyis Brüsszel egy tekintélyelvű rendszert finanszíroz, a pénzek jelentős része azonban magánzsebekben köt ki. Az pedig, hogy von der Leyen egyetértésével ezúttal némaságra kényszerítették az újságírókat, akaratlanul is elősegítette, hogy végképp megfojtsák a szabad sajtót Bulgáriában. De úgy tűnik, hogy a politikus szívesen fogad el támogatást olyan államoktól is, ahol pedig kétségtelen a korrupció, miközben az EU-ban kulcskérdéssé vált, hogy sikerül-e fenntartani a jogállamot. Ugyanakkor maradtak a kérdések, így az, hogy mi a jogállamiság ára az EU-ban? Miként tájékozódik a következő bizottsági elnök csapata a tagállamokról? Mennyire tartja fontosnak a politikus az átláthatóságot? Aggódik-e az uniós alapok felhasználása miatt?
Tagesspiegel A Bertelsmann Alapítvány legutóbbi tanulmánya kimutatta, hogy alaptalanok a félelmek Kína kelet- és dél-európai terjeszkedése miatt, mert a térségbe több nyugati pénz áramlik, mint amennyit ott Kína befektet, de Magyarország külön eset. Orbán Viktor ugyanis a nyomásgyakorlás eszközeként használja a „Selyemút-kezdeményezést”. Arról ábrándozik, hogy Magyarország egy nap a fordítókorong lesz a földrészen a kínaiak számára, és ezáltal növelheti saját függetlenségét az unióval szemben. Ám ezt a fenyegetést a Bertelsmann elemzése szerint a számok idáig nemigen támasztják alá. A magyar kormány ugyanis 2013 és 17 között 12 milliárd dollárhoz jutott nyugati forrásokból, míg a kínai hozzájárulás mértéke messze elmaradt az egymilliárdtól. Ebben az időszakban egyedül az EU-átutalások összege a magyar államháztartás 5,6 százalékának felelt meg. Vagyis az látszik, hogy a kínai beruházások a ténylegesnél sokkal nagyobbnak tűnnek. Ráadásul Nyugatról folyamatosan a pénzek. Viszont Magyarország esetében 2017 fordulópontot jelez: a nyugati tőketulajdonosok abban az évben jó kétmilliárd dollárt kivontak, ellenben Kína fokozta szerepvállalását. Így nem kizárt, hogy egy idő után a kínaiak valóban fontosabb partnerek lesznek, ha Brüsszel a jogállami megfontolások miatt visszafogja a támogatások egy részét.  
Al-Jazeera A televízió szerint kémtevékenységet folytat a Nemzetközi Beruházási Bank, amely Magyarországon keresztül igyekszik betörni Európába. A költözködést diplomáciai aggályok övezik, mivel a pénzintézetet hírek szerint kapcsolatok fűzik a Kreml hírszerző szolgálataihoz. Ám az NBB azt közölte, hogy ebben hónapban megtartja első igazgatósági ülését Budapesten, vagyis megkezdi működését az új székhelyen. A nemzeti-populista magyar kormány kitart amellett, hogy számára gazdasági előnyöket hoz a vitatott bank székhelyváltása. A bírálók szerint viszont a bank trójai faló, amely fenyegeti az EU-t és a NATO-t. Emellett szinte kizárólag Orbán oligarcháit pénzeli, pedig ők lehúzzák a sápot az uniós támogatások után is, miközben bizonyos ágazatokat teljes mértékben kézben tartanak. Amúgy Kovács Zoltán szóvivő nem válaszolt a tévé kérdéseire. Egy viszonylag kis bankról van szó, az alkalmazottak száma ehhez képest 100 körül jár. Ám éppen ez vet fel aggályokat, hogy nem csupán pénzügyi szakembereket foglalkoztat. Bíró-Nagy András a Policy Solutions-tól azt mondja, nagyobb a valószínűség, hogy Budapest a bank tevékenysége nyomán orosz kémközpont lesz, semmint pénzügyi fordítókorong. Úgy tudni, hogy a munkatársak megkaptak minden lehetséges diplomáciai kiváltságot és mentességet. Még a bank vendégei is szabadon léphetnek be Magyarországra, ami veszélyezteti a Moszkva elleni uniós szankciókat. Ezen felül a magyar hatóságok nem ellenőrizhetik, hogy mi folyik a pénzintézetnél. Félő azonban, hogy mindez csupán a legutolsó fejlemény az Orbán által végrehajtott keleti fordulatban. A magyar vezető már így is Putyin legfontosabb szövetségesének számít az EU-n belül, összeköti őket közös gyengéjük, az illiberális demokrácia. Az amerikai törvényhozás Külpolitikai Bizottsága már tavaly arra figyelmeztetett, hogy a kormányfő nem védekezik a rosszindulatú orosz beavatkozás ellen, hanem a jelek szerint örömmel fogadja azt. Közben diplomaták és elemzők kiszivárogtatták, hogy a NATO és az USA hírszerzése aggódik Budapest geopolitikai elköteleződése miatt, ideértve elsősorban az Ukrajnához fűződő kapcsolat blokkolását. Bíró-Nagy András hozzáteszi, hogy a miniszterelnök az utóbbi csaknem 10 évben kötéltánc-mutatvánnyal próbálkozik a Kelet és a Nyugat között. Igyekszik alternatív pénzforrásokat találni, amelyek nem tartalmaznak politikai feltételeket. Külügyi források jelezték, hogy emiatt a NATO újabban már megszűri, hogy milyen bizalmas értesüléseket oszt meg a magyar féllel, nehogy az információk eljussanak az oroszokhoz. Merthogy gyanúsak a barátok, akiknek a segítségével Orbán ki akarja építeni a maga minibirodalmát.
Szerző