Közmédia: ami nálunk mindennapos, Ausztriában elképzelhetetlen

Publikálás dátuma
2019.09.05. 15:00

Fotó: Népszava
Az osztrák köztévé vezetője szerint aggodalmat keltő a közszolgálati televízió helyzete Magyarországon.
- Természetesen elképzelhetetlen lenne, hogy Ausztriában egy választási kampányban a közmédiában ne adjanak teret az ellenzéki politikusoknak, ne legyenek televíziós viták. Nálunk három hét múlva lesznek előrehozott választások, éppen ma este szervezünk egy beszélgetést minden érintett párt részvételével - Alexander Wrabetz, az osztrák közszolgálati tévé irányító testületének vezetője a lengyelországi Kryniczában szervezett éves gazdasági fórumon válaszolt a Népszava kérdéseire. Alexander Wrabetz szerint évtizedek óta nem történt olyan Európában, mint ami a magyar médiában zajlott le a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával. - Sok helyen tapasztalható tulajdonosi koncentráció, ami önmagában nem feltétlenül baj, bár sok esetben aggodalomra ad okot, ezt csak egy nagyon erős, a média függetlenségét jelentő szabályozással lehet ellensúlyozni, amennyire én ismerem, Magyarországon ma nem ez a helyzet – mondta. Az osztrák médiairányító testület vezetője szerint szintén aggasztó, hogy különösen a kelet-közép európai régióban vált tendenciává, hogy a média világán kívülről érkező üzletemberek, oligarchák vásárolnak fel médiumokat, valójában nem világos motivációktól vezérelve. Ezzel párhuzamosan pedig sok helyen teret veszít a közmédia a hírfogyasztás terén. A magyar közmédiával kapcsolatban Alexander Wrabetz azt is megjegyezte, hogy aggályosnak tartja, hogy a minden közszolgálati hírforrásnak ugyanazokat az MTI híreket kell használnia, a köztévének nincs önálló hírszerkesztősége. - A közmédia legnagyobb tőkéje az emberek bizalma, ha ez elveszett, nagyon nehéz visszaszerezni – mondta.
A fórumon egyébként arról is beszélt, hogy ő már „nyolc kormányfőt élt túl, nagyon nehéz leváltani, ez is a függetlenség garanciája lehet” a közmédia szempontjából. A beszélgetés résztvevői valamennyien hangsúlyozták, hogy a sajtó függetlensége a média gazdasági függetlenségét is jelenti. - A fő kérdés, ezt hogy biztosítjuk. Ha visszafogják a költségeket, az nem használ a függetlenségnek. Ha a pénzügyminiszteren múlik a költségvetés, az nem használ a függetlenségnek – mondta Wrabetz, aki ezért örül, hogy az osztrák köztévé az előfizetési díjakból él, mert ez független pénzforrás. Az osztrák háztartások 95 százaléka fizet díjat, 90 százalékukban naponta nézik a köztévét, „és bíznak benne”. Lengyel kollégája, Maciej Lopinski arról beszélt, a lengyel médiafelügyelet csak a költségvetési pénzek felhasználását ellenőrzi, nincs köze a tartalomhoz. Lengyelországban is független a finanszírozás a kormánytól. Két forrás van: előfizetési díjak és reklámok. Igaz, 2008-ban megszüntették az előfizetési díjakat, és 2016-ig évente a kormány döntött a közmédia költségvetéséről, de 2016-ban újra bevezették, azóta jobb a helyzet. Igaz, az ebből befolyó pénz egyelőre nem elég, és minden évben a parlament dönt a kiegészítésről, ez nem jó Lopinski szerint.
Ukrajnában teljesen más a helyzet. Mint Janina Sokolova, a TV5 munkatársa elmondta, az országban a közélettel is foglalkozó tévécsatornák nagy része ugyan magánkézben van, de az oligarchák által birtokolt csatornák általában a tulajdonosok érdekeit követik. Ő Petro Porosenko volt elnök tévéjének dolgozik, és „ő maga ugyan függetlennek tartja magát, de tudja, hogy ezt nem minden kollégája mondhatja el”.
Frissítve: 2019.09.05. 15:14

Rászoktak az autósok a mobilparkolásra

Publikálás dátuma
2019.09.05. 14:55

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Két és félszeresére nőtt a hazai mobilparkolást használók száma az elmúlt öt évben.
Tavasszal és ősszel használják ki az autósok leginkább az utcai parkolás adta lehetőségeket, legalábbis erről árulkodnak a statisztikák. A Parkl mobilalkalmazás által feldolgozott, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. weboldalán keresztül elérhető adatokból kiderül, hogy míg nyáron általában csökken a mobilparkolások száma a tavaszhoz képest, addig szeptember-októberben hirtelen akár 10 százalékkal is nő a telefonnal történő parkolások mennyisége az elmúlt öt év átlaga alapján. Ezt azt is jelenti, hogy a következő 
két-három hónapban közlekedési torlódásokra és nehezebb utcai parkolási lehetőségekre kell számítani.

Egyre többen parkolnak mobillal

Mobilparkolásnak minősül minden olyan tranzakció, amelyet mobiltelefonon keresztül végzünk, tehát az sms-el fizetés és a mobilalkalmazások használata is. A mobillal történő parkolás forgalma havi szinten több mint két és félszeresére, összesen 264 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. 
Míg 2014 júliusában országszerte 528,2 millió forintért parkoltak mobillal, addig idén júliusban ugyanez a szám már csaknem 1,4 milliárd forint volt. Az éves növekedés folyamatos, de 2016-ban ugrott meg igazán: akkor 24 százalékkal emelkedett a mobilfizetések száma az előző évhez képest. 
A negyedévek közötti összesítésben nincs nagy különbség, az utolsó negyedév általában a legerősebb a két őszi hónap megemelkedett parkolásainak és a karácsonyi készülődés okozta nagyobb forgalomnak köszönhetően.  
A kutatásból az is kiderült, hogy bár telítettek a parkolók, 
a budapestiek nem szeretnek fizetni a parkolásért, ahol lehet spórolnak.

A megkérdezettek több mint fele havonta kétezer forintnál kevesebbet költ parkolásra. Több mint harmaduk tízezer forint alatt tartja a parkolásra szánt havi költségét annak ellenére, hogy a megkérdezettek nagy részénél az autózás a mindennapok része. Tíz emberből csak egy ül hetente két óránál kevesebbet autóban, a válaszadók csaknem fele akár tíz órát is autózik egy héten, a 40 százalékuk pedig 20 órát vagy annál is többet tölt vezetéssel.
A felmérésben megkérdezték azt is, milyen fizetési módokat részesítenek előnyben a budapestiek. A válaszok alapján kiderült, hogy még mindig az automatába dobált készpénzes vagy kártyás (61%) fizetés a legnépszerűbb, de egyre kedveltebb sms-el intézni (56%) a parkolást . A mobilalkalmazással történő fizetést csak a válaszadók 21 százaléka használja rendszeresen.
/Forrás: Parkl/
Szerző
Témák
mobilparkolás

Orbán újra előadta különös nézeteit a demográfiai kérdésekről és semmit nem tanult az elmúlt 10 év kudarcaiból

Publikálás dátuma
2019.09.05. 14:03
ORBÁN Viktor
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A III. Budapesti Demográfiai Csúcson mondott beszédet.
Államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban. A kormányfő régi vesszőparipája ("a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy lakosságcseréhez") mellett újjal is előhozakodott,  "esztelen zöld érvelésnek" nevezte a Föld túlnépesedése miatti aggodalmat.  A Fidesz régi tévedését még mindig nem belátva közölte azt a meggyőződését, hogy az emberek pénzért vállalnak gyereket. A családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket - tudatta a hallgatósággal. "Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk" - jelezte.  A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy "a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele".  A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, márpedig az alkotmányos alapok védenek meg a "családellenes bírósági döntésektől", valamint attól, hogy a gyakran "családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok behatoljanak a magyar államéletbe, döntéshozatalba". (Az MTI tudósításából nem derült ki, hogy példákat is hozott volna a családellenes bírósági döntésekre és a behatoló NGO-kra.)
Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével. Nem véletlenül nem emelik már tíz éve a családi pótlékot, hiszen azt a naplopók is megkapják és még a végén a "nem kívánatos" elemek és rétegek szaporodnának.   Nade van még egy feltétele ám a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének, mégpedig az, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy "legyenek társak", mert "egyedül nem megy". Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország - amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián -, továbbá "szurkolunk az osztrákoknak", és reményét fejezte ki, hogy "az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk". (Tegyük hozzá: az olasz felfordulás rendeződött, Salvini elbukott, az előrehozott választás helyett a baloldal részvételével alakult új koalíció.) Megjegyezte: Európában, "a magas politikai szalonok világában" a magyar demográfiai politika céljáról - a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről - 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF "hazaküldése", a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése - sorolta, úgy értékelve: "minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk - hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük". Van honnan fejlődni: a világ legcsaládbarátabb kormányának 10 éves regnálása alatt soha nem látott mélységekbe zuhant a népszaporulat. Míg 2009-ben 96 442 gyerek született, 2018-ban 89 807. A helyzet idén sem javult, az év első hat hónapjában 2,1 százalékkal születtek kevesebben a tavalyinál.
Szerző