Két világ randevúja – Ellentmondásos kép fogadja a látogatókat a Római-parton

Három fenntartó is osztozik Római-parton, ahol egyszerre van tisztaság, rend a sétányon és üres, gazos telek, omladozó épületek az új társasházak mellett.

Ellentmondásos kép fogadja a látogatókat a főváros utolsó természetes ártéri erdeje, fövenyes Duna-partja mentén. Az előzetes várakozásainkkal ellentétben alig találkoztunk szeméttel, illegális hulladéklerakó pedig nincs a Római-parton. Ám sok az üres, gazos telek, a romos, elhagyatott épület. A közvetlen partszakasz az illetékes vízügyi igazgatósághoz tartozik, a sétányt a főváros kezelésébe adta a kerület 99 évre, a mögöttes területekért viszont továbbra is a helyi önkormányzat a felelős.

– A hivatalok, állami szervezetek között nem „teljes” a kommunikáció, talán emiatt sincs a mai napig egy szakértőkkel, érintettekkel egyeztetett átlátható, hosszú távú, egységes, átfogó koncepció a Római-part fejlesztésére - mondta a Népszavának Tóth-Kalló Éva, a Maradjanak a Fák a Rómain csoport aktivistája.

Az utóbbi időben a kerület új építési szabályozáson dolgozik. A következő félévben a tervek szerint majdnem 450 millió forintot költenek „hangulatjavító” beruházásokra. Játszóterek, kerékpár- állomások, infopontok épülnek majd. De ha valóban a parthasználói, lakossági igények lennének a legfontosabbak, akkor például terveznének nyilvános wc-ket is, a sétányt egy szintre töltenék fel, sőt, bevonnák az összes érintettet a tervezésbe.

Valószínűleg a közeledő helyhatósági választások miatt „altatja” a fővárosi önkormányzat a Római-parti védmű ügyét. Talán az erős társadalmi ellenállás miatt mintha Tarlós István főpolgármester elengedte volna a Duna-parti mobilgát tervét és most a kerítések vonalánál lévő védmű építésének lehetőségét vizsgálják. Ez utóbbi azonban hosszadalmas és bonyolult lenne a kisajátítások miatt, illetve a parti gáthoz hasonló környezetpusztítással járna. (A civilek, illetve a lakosság többsége a Nánási út-Királyok útján található védvonalak megerősítését tartja elfogadhatónak).

A Római-parton sétálók épp azért láthatnak olyan sok üres telket, romos épületet, mert a kerületi önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el az új szabályozás megalkotásáig.

– Azt várjuk, hogy az új előírások gátat vetnek a lakóparkosításnak – fogalmazott Tóth-Kalló Éva. Jelenleg Bús Balázs polgármester sem szeretne beépített Római-partot és állítása szerint meg akarja őrizni a Római-part rekreációs, sport funkcióját. Kérdés, hogy ez az álláspont marad-e a választások után is. A hullámtérre vonatkozó építési szabályozás tervezése már egy éve tart és a helyi társadalmi szervezetek egyelőre nem tapasztaltak semmilyen érdemi előrelépést. Rövid távon a változtatási tilalom ugyan megakadályozza újabb lakóparkok építését, de egyúttal korlátozza a csónakházak, egyéb vállalkozások fejlesztéseit, így maradnak a gazos telkek, omladozó épületek.

A civilek nem szeretnénk, hogy az önkormányzat lakóövezetté minősítse át a Római-partot. Mint fogalmaznak, meg kell akadályozni, hogy folytatódjon a Tarlós István kerületi polgármester korszakában elindult túlzott beépítés, feltöltés. Az egykor 23 csónakház helyett ma már alig 5-6 működik, sok helyen társasház épült a helyén. Bár üdülőként vannak nyilvántartva, de a lakók életvitelszerűen bejelentkezhetnek. Ahogy 2016-ban lejárt a 3 éves változtatási tilalom, rögtön több lakópark-beruházás megkapta a kerülettől az építési engedélyt. A lakóövezetté nyilvánítással pedig megugrana a telkek, ingatlanok értéke.

Sokak gyanúját erősíti a telekspekulációval kapcsolatban, hogy két éve például a nemzeti vagyonkezelő eladott egy 23 ezer négyzetméteres telket, egyikét a még meglévő nagy állami telkeknek. A civilek kutatásai szerint, míg a ’80-as években a Rómain a telkek 60-70 százaléka volt állami tulajdonban, jelenleg ez az arány nagyjából 20 százalék. Úgy tűnik, az állami telkeken működő csónakházakra és az evezős élet népszerűsítésére sem költenek eleget, mintha tudatosan arra törekednének, hogy minél romosabbá váljanak, mert akkor erre, illetve a társadalmi szokások változására hivatkozva nyomott áron lehetne értékesíteni az ingatlanokat.

Egy túraszakosztály szépen karbantartott csónakházánál kérdésünkre egy idős hajós azt válaszolta: tudni kell, hogy az üres telek értékesebb, mint amin épület van, mert azt le kell bontani. A szomszédos egykori Postás üdülő kísértetkastélyát vagy 14 éve vették meg, azóta pusztul. Egy kajakos szerint a telek miatt vették meg annak idején ezt az üdülőt is, mert arra számítottak, hogy belátható időn belül megépül a védmű. Akkor belterületté nyilvánítja a kerületi önkormányzat az üdülőövezetet és az árrobbanást hoz az ingatlanok esetében.

Az ártér Duna felé lejtő rézsűjén fiatal házaspár kisgyerekkel pihen. A sportos fiatal férfi szerint érthetetlen, hogy ha a Nánási út-Királyok útja vonalán már van gát, minek a fövenyt, az ártéri erdőt elpusztító parti mobil gát vagy a kerítések vonalán lévő gát.

– Ha a kivágják az ős fasort, le lehet bontani a büfésort is – mondja Juhász Ferenc, a Hekk mester tulajdonosa. Arra a kérdésre azonban, hogy ki lesz a Római-parti gátfutás győztese, csak az önkormányzati választások után lehet választ adni.