Migránsok milliói Oroszországban

Publikálás dátuma
2019.09.06. 11:00

Fotó: Vladimir Astapkovich / AFP
Putyin birodalma szívesen látja a külföldi munkaerőt, de egyelőre csak az alacsonyabb képzettségűeket vonzza. Moszkvában azonban nem tagadják, nekik diplomások is kellenének.
Húsz év óta most először hozta nyilvánosságra a Szövetségi Biztonsági Szolgálat azoknak a külföldieknek a számát, akik munkavégzés céljából érkeztek Oroszországba. A korábbi becslésekből nem derült ki egyértelműen a beutazások valódi célja, mivel a határon fel sem tették azt a kérdést, dolgozni vagy például tanulni érkezett-e az idegen. Most már rákérdeznek. A statisztika így sem tökéletes, mivel minden egyes be- és kiutazást regisztrálnak, függetlenül attól, hogy az illető a határ közvetlen túloldaláról jár-e be dolgozni, vagy sem. A korábbihoz képest mégis reálisabb képet lehet alkotni a migráció mértékéről.  Az idén az első félévben 2,4 millió külföldi jelentette ki, hogy munka céljából érkezett az országba az rbc.ru orosz honlap részletes beszámolója szerint, amelyet széles körben ismertetett az orosz média. Összesen több mint 15 millió külföldit fogadtak, de ők nemcsak dolgozni akarnak, sokan tanulnak, netán üzleti ügy, turizmus, vagy például magáncélból látogattak az országba. A legtöbben a volt szovjet köztársaságokból érkeztek. Üzbegisztán vezeti a listát: onnan 918 ezer embert fogadtak. A második Tádzsikisztán majdnem 524 ezerrel, a harmadik Kirgizisztán 265 ezerrel. Ukrajnából 165 ezer, Kazahsztánból 105 ezer ember utazott be.  A távolabbi világnak szerényebb a képviselete. Kínából 50,3 ezer, Németországból 10,8 ezer, Törökországból 10,2 ezer, Olaszországból 9,5 ezer, Szerbiából 6,9 ezer ember érkezett munka céljából. Az Egyesült Államok 3,7 ezer emberrel, Nagy-Britannia 4,3 ezer emberrel szerepel a kimutatásban. Alig van olyan ország, ahonnan ne érkeztek volna külföldiek. Namíbia, Sierra Leone, Botswana, Grenada, Burkina Faso épp úgy szerepel a korábbi felsorolásokban, mint Suriname vagy Guadeloupe. A skála széles: a Ritzben élő amerikai üzletemberektől az üzbég házmesterekig, akiknek egyike másika olyan lakásba jelentkezik be, ahová korábban már vagy negyvenen bejelentkeztek. Nem mindig deríthető ki, ki milyen céllal érkezett Oroszországba. A munkát keresők közül korábbi kimutatások szerint a legtöbben az építőiparban (34 százalék), a szolgáltatásban (13 százalék) és a feldolgozóiparban (10 százalék) helyezkedtek el. Minden statisztika megkérdőjelezhető, már csak azért is, mivel a bonyolult szabályozás miatt a legtöbben illegálisan vállalnak munkát. Jellemző, hogy egy 2017-es hivatalos statisztika szerint Ukrajnából 3,3 millióan, Kazahsztánból 2,5 millióan, Üzbegisztánból 1,1 millióan érkeztek. Összesen 11,9 millióan. Legalább a felük be sem jelentkezett új lakóhelyén. A legnépszerűbb városok Moszkva, Szentpétervár, Novoszibirszk, Krasznojarszk és Jekatyerinburg.  Az elmúlt év tapasztalata az, hogy a be- és a kiutazók száma között alig van különbség, tehát a migráció nem képes ellensúlyozni az orosz népesség drámai fogyását. Már csak azért sem, mert az Oroszországból is sokan mennek külföldre, hogy munkát vállaljanak. Az év elejére már 300 ezren léptek külföldön munkába, elsősorban a volt szovjet köztársaságokban, valamint Németországban, Kanadában és Kínában.  Alapjában véve alacsonyan képzett munkaerő érkezik külföldről. Ezen szeretnének változtatni. Mint erről a „Kommerszant” című lap beszámolt, a gazdasági minisztérium arra törekszik, hogy megkönnyítse a magasan képzett migránsok beutazását és munkába állását. Tavaly 28 ezer munkaengedélyt adtak ki a számukra. Ezt mindenképpen növelni szeretnék. Az eddigieknél könnyebben kaphatnának orosz állampolgárságot azok a külföldiek, akik orosz főiskolát vagy egyetemet végeztek. Oroszországban egyébként a migrációt természetes folyamatnak tekintik, a más nemzetiségűek állandó jelenlétét ugyancsak.  

Választási véghajrá Moszkvában

Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Oroszországban, a megfélemlítés a véghajrában is tart. Szerdán egy moszkvai bíróság 3,5 év börtönbüntetésre ítélt egy 48 éves fővárosi tüntetőt „ a rendőrség elleni erőszak” miatt. A férfit egy július 27-i tüntetésen tartóztatták le, a vád szerint egy kukát hajított a demonstrációt szétverő rendőrök felé. Ugyancsak hatóság elleni erőszak vádjával egy másik tüntetőt 3 év börtönre ítéltek. Egy nappal korábban az egyik legismertebb moszkvai emberi jogi aktivistát tartóztatták le, Ljubov Szobolt, Alekszej Navalnij közeli szövetségesét. Navalnij pedig alig egy hete engedték szabadon legújabb 30 napos börtönbüntetése után. Az orosz ellenzék július közepe óta azért tiltakozik, mert a választási iroda 60 ellenzéki és független moszkvai jelölttől vonta vissza különböző ürüggyel az indulás jogát. Azóta sorra tartóztatták le az ismert ellenzéki szereplőket . Összességében több mint 2700 őrizetbe vétel történt. Moszkva ugyanis az orosz ellenzék legerősebb fellegvára, Putyin és rezsimje Achilles-sarka 

Szerző

Drámai halálesetek Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.09.06. 10:30
Anne Hidalgo
Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
Súlyos gondot jelent a családon belüli erőszak, az idén több mint száz nőt gyilkolt meg jelenlegi vagy volt partnere a Nous totes (Mi mindannyian) nevű szervezet szerint.
A századik gyilkosságra múlt vasárnap derült fény, Cagnes-sur-Mer településen. Az Azúrpart környékén élők nagy kiabálásra lettek figyelmesek, miután a feleség azt közölte férjével: elhagyja. Ezután történt a tragédia. Ezután ismét női tüntetők maroknyi csoportja gyűlt össze a párizsi Trocaderón. A helyzet tavaly sem volt jobb, a belügyminisztérium 121 családon belüli gyilkosságról számolt be, s az éves átlag is 120-134 közötti. Az elkövető rendre a jelenlegi, vagy a volt partner. Ami azonban különösen aggasztó, évről évre a családon belüli erőszak 200 ezer esetét regisztrálják, az idén ez várhatóan több is lesz. Emmaunel Macron köztársasági elnök 2017-es elnökválasztási kampányában egyik legfőbb programpontjának a férfiak és nők közti esélyegyenlőséget jelölte meg. A köztársasági elnök Marlene Schappa államtitkárt kérte fel, hogy foglalkozzon a kérdéssel. November végéig egy fórumon keresik a választ, mi vezet a sok erőszakos bűncselekményhez. Egymillió eurót szánnak erre a célra, ami a Nous toutes szervezet szerint nevetségesen kevés, egymilliárdra lenne szükség, például központok létrehozására a veszélyben lévő nők számára, felvilágosító kurzusokra az iskolákban. Anne Hidalgo párizsi polgármester is azzal vádolja Macront, hogy csak szavakban lép fel a jelenséggel szemben, de a bátor, konkrét lépések hiányoznak. „A családon belüli erőszak ügye nem maradhat a négy fal között, ez politikai téma” – fejtette ki a Der Standard szerint a szocialista politikus. Marlene Schiappát is azzal vádolták a feminista szervezetek, hogy „főnökéhez” hasonlóan kevés érdemleges lépést tett. Ez azonban talán azért igazságtalan, mert sok eszköz nincs a kezében, anyagi lehetőségei pedig igencsak korlátozottak. Másrészt a nőkkel szembeni gyilkosságok ügyére épp Schiappa hívta fel a figyelmet, államtitkárként. Tény, hogy Franciaországban drámai a helyzet, a családon belüli több mint száz gyilkosság pedig a lakosság számarányát tekintve több, mint Spanyolországban, amely eddig listavezetőnek számított e téren.

Halmokban állnak a holttestek a Bahamákon, több ezer embert nem találnak

Publikálás dátuma
2019.09.06. 10:14

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Fel kell készülnünk rá, hogy döbbenetesen magas lesz az áldozatok száma – mondta az ország egészségügyi minisztere.
 Elképesztő mértékű pusztítást végzett a Bahamákon a szigetcsoport fölött napokon át szinte helyben tomboló Dorian hurrikán, a történelem egyik legerősebb atlanti-óceáni vihara. A hivatalos adatok szerint ezidáig 30 halottja van a hurrikánnak, de a hatóságok is azt mondják, hogy százak, akár ezrek is eltűnhettek a szigeteken -írja a 444.hu, a BBC-t idézve.
A helyszíni beszámolók szerint Nagy-Abaco sziget gyakorlatilag lakhatatlanná vált:
halmokban állnak a holttestek, az édesvízű kutakat tengervíz szennyezte be, nincs élelmiszer, és önkéntes fegyveres csoportok járőröznek az utcákon, amiket hosszú kilométereken át csak a lerombolt házak romjai borítanak.

Egy Mars Harbour-i nő zokogva mesélte a BBC-nek, hogy az Nagy Abacón szó szerint semmi sem maradt, a túlélő lakosság pedig pánikba esett - megkezdődtek a fosztogatások, volt, aki fegyverrel próbált élelmet és vizet szerezni.
A bahamai hatóságok most halottkémeket és kétszáz hullazsákot küldtek az Abaco-szigetekre. Az ország egészségügyi minisztere, Duane Sands szerint "megrázó" lehet a végső összesítés. "A közvéleménynek fel kell készülnie rá, hogy elképzelhetetlenül magas lesz a halálos áldozatok száma és az emberi szenvedés mértéke" - mondta egy helyi rádiónak. Sands az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez =WHO) fordult segítségért. A WHO amúgy úgy becsli, hogy legalább 76 ezer bahamai szorul humanitárius segítségre. A Vöröskereszt attól tart, hogy a Nagy Bahama és a Nagy Abaco-szigeten álló lakások 45 százaléka - mintegy 13 ezer ingatlan – megsemmisülhetett az iszonyatos erővel tomboló Dorian átvonulása közben.
Szerző