A forint esett a legnagyobbat a régióban

Publikálás dátuma
2019.09.06. 08:30

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Az elmúlt kilenc évben 16 százalékkal értékelődött le a forint az euróval szemben, ezzel a magyar deviza listavezető régióban, még a román lej értékvesztését is megelőzte. Az euró bevezetéséről a kormány hallani sem akar.
Az elmúlt hetek forintgyengülése is rávilágított arra, hogy a hazai fizetőeszköz folyamatosan leértékelődött az elmúlt években. A régióban ráadásul a forint gyengült a legnagyobb mértékben. A forintárfolyam csütörtökön már megnyugodni látszott: az elmúlt napok vesszőfutása után az euró ára csütörtökön 329,2 forintra esett, ami 2,8 forinttal alacsonyabb a 332 forintos történelmi csúcsnál, amit a múlt héten sikerült összehoznia a hazai devizának. A következő hetekben tér nyílhat a forint további erősödése előtt, sőt a Reuters elemzői konszenzusa szerint egy éves előretekintésben 4 százalékot is izmosodhat. A forintra rá is fér egy kis erősödés, hisz 2010 óta - az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta - a régiós devizák közül messze a forint produkálta a legnagyobb gyengülést. Kilenc évvel ezelőtt, 2010 szeptemberében még csak 284,7 forintot kellett adni az euróért,  cikkünk írásakor már 329,2 forintot. Vagyis kilenc év alatt 16 százalékkal drágult az euró. A gyengülő árfolyamból egy gazdaság rövidtávon tud profitálni, ám az nem tartható, hogy hosszútávon a nemzeti deviza gyengülésre építse versenyképességét. Márpedig a kelet-közép európai valuták összehasonlításából jól látható, hogy míg kilenc év alatt a forint 16 százalékkal gyengült, addig a román lej is csak 11 százalékos árfolyamesést produkált. A magyar gazdasággal leginkább összevethető cseh és lengyel valuta 10, illetve 9 százalékot vesztett értékéből az euróval szemben. A szlovák korona pedig eltűnt a piacról, hiszen északi szomszédunk már rég az eurózóna tagja, így a szlovák gazdaságot elkerülik a pénzpiaci turbulenciák.  Régiónkban kakukktojás is található: a horvát kuna, amely kilenc év alatt alig 2 százalékkal értékelődött le. Emiatt  magyarok százezrei érzik, hogy évről évre drágább számukra a horvátországi nyaralás. Míg 2010 szeptemberében elég volt 39 forintot adni egy kunáért, az csütörtökön már 44,7 forintba került. Első látásra ez nem tűnik nagy összegnek, ám 15 százalékos drágulást jelent.  Hosszú távon marad a forintárfolyam ingadozása, míg a környező országokban lassan mindenütt bevezetik az eurót. Szlovákia és Szlovénia példája is mutatja, hogy ebből a magyarországihoz mérhető, viszonylag kis gazdaságok profitálni tudnak. Hiába a jó példák, az uniós csatlakozáskor vállalt euróbevezetési kötelezettség, ma úgy tűnik, hogy amíg a jelenlegi kormány lesz hatalmon, addig megtartja az önálló fizetőeszközt. A döntést a kormány részint gazdasági megfontolásokkal indokolja, hisz a forint gyengítésével növelni tudja az ország versenyképességét. Az eurózónához való csatlakozás ráadásul a pénzügyi önállóság egy részének a feladását is jelentené, ami Orbán-kormány számára vállalatlan. 

Egy euró ára a nemzeti devizákban

2010 szept. 4 - 2019 szept. 4 / Változás (%) Forint 284,68 - 329,36 / 15,7 Horvát kuna 7,27 - 7,40 / 1,8 Cseh korona 24,7 - 25,85 / 9,5 Lengyel złoty 3,96 - 4,33 / 9,3 Román lej 4,25 - 4,72 / 11,1 Forrás: x-rates.com

Szerző
Frissítve: 2019.09.06. 10:17

Nyugdíjas legyen a talpán, aki megfejti a rezsirejtvényt

Publikálás dátuma
2019.09.05. 19:19

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Az NKM tájékoztatója kissé elnagyoltan utal egy fajta csekkigénylési szükségletre.
Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. felkészült a nyugdíjasok gáz- és áramszámlafizetésre felhasználható rezsiutalványai fogadására – tette közzé az állami csoport. Közleményük és honlapjuk tájékoztatója kissé elnagyoltan utal egy fajta csekkigénylési szükségletre. A valóban igen kusza szálakat így ismét a cég telefonos ügyfélszolgálata segítségével igyekeztük felfejteni. Ott megtudtuk: ha áram- vagy gázcsekkünk alacsonyabb értékű, mint a felhasználni kívánt 3, 6 vagy 9 ezer forintos bón, a csekket dobjuk ki, ehelyett igényeljünk a cégtől 3, 6 vagy 9 ezer forintos csekket és azt fizessük be azonos címletű rezsiutalvánnyal. Bár ezzel túlfizetésünk keletkezik, azt a szolgáltató a későbbi számlánkból levonja. Ha viszont csekkes tartozásunk nagyobb a felhasználni kívánt utalványnál, ne kérjünk pótcsekket, hanem fizessük be a meglévő csekket, részben a rezsiutalvánnyal. A hiányzó összeget a postán készpénzzel is ki lehet egészíteni, az ügyfélszolgálaton viszont csak bankkártyával. Aki átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy bankkártyával fizet, ebbéli szokásain ne változtasson. Ilyen esetben a tartozás Postán keresztül szintén csak egy külön igényelt csekk rezsiutalványos befizetésével csökkenthető vagy akár fizethető túl. Az ügyfélszolgálaton viszont ilyen esetben elegendő az utalványokat beadni, aminek értékével aztán a tartozás csökken, vagy épp a túlfizetés nő. Az elektronikusan fizetőknek ugyanakkor rossz hír, hogy a 9 ezer forintos kedvezmény érvényesítéséhez nem kerülhető meg legalább egy személyes megjelenés a Postán vagy a cég ügyfélszolgálatán. (Utóbbi helyszínen hivatalos megbízással is el lehet járni.)  Az egész azért ilyen bonyolult, mert az utalványból nem szabad készpénzt visszaadni. Az más kérdés, hogy mivel a papír nem névre szól, az bárkinek átadható. Így akár a kocsmában is fizethetünk vele a sörért, ha a kocsmáros éppenséggel elfogadja azt saját személyes rezsije mérséklésére.
Szerző
Frissítve: 2019.09.09. 15:05

Kamatrögzítésre buzdítják a devizahiteleseket a bankok

Publikálás dátuma
2019.09.05. 18:31

Fotó: Népszava
Nehéz döntés előtt állnak azok az egykori devizahitelesek, akiknek tartozását 2015 elején forintosították.
A még hosszú hátralévő futamidővel rendelkezőknek arról kell nyilatkozniuk: fix kamatozásúvá alakítják-e át tartozásukat vagy maradnak a jelenlegi, változó kamatozású konstrukciónál. Számlavezető bankjuktól ezzel kapcsolatban szeptember végéig levelet is kapnak. A pénzintézetek - a jegybank útmutatását követve - azzal kecsegtetik ügyfeleiket: a "fixesítéssel" elkerülhetik, hogy egy esetleges kamatemelés miatt emelkedjen törlesztőrészletük. A bank az adós szerződésére szabott számításokat is küld: az egyik példa szerint egy 10 millió forintos hitelnél a kamatrögzítés az első öt évben havi 1000, a következő öt évben pedig havi 7000-7500 ezer forintos többletkiadást jelent. A mostani alacsony kamatok ugyanakkor emelkedésnek indulhatnak, ez pedig ennél is nagyobb törlesztőrészlet-emelkedést jelenthet.  Egy még tíz évig fizetendő hitelnél mintegy 5 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelent, ha a hitel kamatlába 5-ről 6 százalékra nő, 20 éves futamidőnél a növekedés mértéke már elérheti a 10 százalékot is. Az MNB felmérései szerint a hiteladósok jelentős része nem tudja, mekkora a hitelének a kamata, csak a havi törlesztőrészlete érdekli. A jegybank mégis abban reménykedik, az érintettek legalább egy része megfontolja a váltást. Bár újonnan már szinte csak fix kamatozású szerződéseket kötnek, a meglévő lakossági jelzáloghitel-szerződések 60 százaléka még mindig változó kamatozású.  Tavaly év végén közülük 130 ezernek a futamideje meghaladta a 10 évet, a hitelállomány 895 milliárd forintot tett ki. Ezek közül 80 ezer szerződés 620 milliárd forintos állománnyal az egykori devizahiteleseket érintette.   
Szerző
Témák
devizahitel