Mobil kell a bankoláshoz

Publikálás dátuma
2019.09.05. 16:47

Fotó: Shutterstock
Elriaszthatja az online kártyás fizetéstől a vásárlókat a jövő héten életbe lépő uniós irányelv. Elképzelhető, hogy a bankok ismét haladékot kapnak.
Már az interneten, nem pedig az üzletekben választják ki a vásárlók a megvenni kívánt termékeket, a boltokban így már csupán gyors kiszolgálásra vágynak. Ezt tapasztalta az Extreme Digital, amely csütörtökön új, a vevők minél gyorsabb kiszolgálására fókuszáló üzletet nyitott Budapesten. A 266 négyzetméteres vásárlói térben nincsenek tucatszámra kiállított árucikkek, helyette egy kétszer ekkora hátsó raktárhelyiség gondoskodik a gyors kiszolgálásról. A számítás – na meg a csaliként meghirdetett jelentős nyitási kedvezmény – bejött: a sor már a nyitás előtt több tízméteren át kígyózott az utcán.  - Ők a jövő vásárlói, mindannyian az internet révén jutottak el ide – fogalmazott Várkonyi Balázs, az Extreme Digital alapító ügyvezetője. Szerinte az elkövetkező tíz évben ez a vásárlási forma – interneten kinézni, boltban átvenni - veszi majd át az uralmat a kereskedelemben. Vásárlóink fele ma már online rendeli meg a kívánt terméket, holott két évvel ezelőtt még 70 százalékuk az üzletben tette ezt – fűzte hozzá. A bolti átvételt ugyanakkor azért részesítik még mindig előnyben, mert így fizikai valójában is megvizsgálhatják még a fizetés előtt a terméket.   
A GKI Digital egy korábbi felmérése szerint tízből hat esetben – ha elérhető távolságban van egy bolt - az online vásárlók inkább a személyes átvételt választják. A saját „offline” bolthálózattal is rendelkező webáruházak ezért egyre inkább előnybe kerülnek tisztán online társaikkal szemben. Az online vásárlók háromnegyede ráadásul utólag fizet, átvételkor pedig – bár egyre több helyen van lehetőség bankkártyával fizetni - több mint felük készpénzzel egyenlíti ki a számlát. A kereskedők viszont inkább szabadulnának az utánvétes fizetéstől és a készpénztől, hiszen ezen  tranzakciók több mint fele a webáruházak logisztikai partnerein megy keresztül. Emiatt a kereskedők több napos késéssel jutnak csak a pénzükhöz, a futároknak pedig teher és felelősség a készpénz kezelése. Az elkövetkező néhány hónapban azonban még jobban visszaszorulhat a bankkártya-használat a netes vásárlásokban – vélekedett kérdésünkre Várkonyi Balázs. A szeptember 14-től az egész unióban életbe lépő módosított pénzforgalmi irányelv, az úgynevezett PSD2 (Revised Payment Services Directive) szerinte akár 10-15 százalékkal is visszavetheti a bankkártyás fizetéseket. Az irányelv többek között előírja ugyanis az erős ügyfélhitelesítést. Mobiltelefon nélkül például jövő héttől senki nem tud majd a webáruházakban kártyával vásárolni. A fizetéshez eddig elég volt megadni a bankkártyán szereplő adatokat, a plasztikot azonban könnyű ellopni. Az uniós irányelv azonban kötelezővé teszi a bankoknak a kétlépcsős ügyfélazonosítást. 
Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy csak általa ismert jelszóval, egy csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal), valamint az ügyfél biológiai tulajdonságával (például ujjlenyomattal, hangmintával). Mobiltelefonra tehát azért lesz feltétlen szükség az online vásárláshoz, mert miután a webáruházban a vásárló megadta bankkártya-adatait, a bank vagy a készülékre küldi  a hitelesítési kódot, vagy annak segítségével igazolhatja magát az ügyfél biometrikusan (például az ujjlenyomatával). Ezek az első hallásra bonyolultnak tűnő pluszlépések Várkonyi Balázs szerint már most számos vásárlót visszatartanak.  A kártyás fizetések náluk az utóbbi időben érezhetően visszaestek, hiszen néhány bankkártyánál már most is alkalmazzák a bankok a kétlépcsős hitelesítést. Ez azonban csak átmeneti csökkenés lesz, a rendszer bejáratódása után az ügyfelek rájönnek majd, hogy mindez a biztonságukat szolgálja – tette hozzá. Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója is úgy véli: valószínűleg nem most kezdenek majd el bakkártyával fizetni a webáruházakban azok, akik eddig inkább a készpénzt választották. Szerinte azonban a már kártyával fizető vásárlókat a dupla azonosítás nem fogja elriasztani. A bankok az új előírások miatt ugyanis kénytelenek voltak fejleszteni rendszereiket, az ügyfelek így kényelmesebben és biztonságosabban vásárolhatnak ezentúl. A PSD2 nem csak a kétfaktoros azonosítást vezeti be, hanem külső szolgáltatóknak – például fintech cégeknek - is hozzáférést enged a folyószámlaadatokhoz. Így lehetővé válhat például a multibanking, vagyis akár a család összes bankszámláját egyetlen applikáción keresztül lehetne kezelni. De akár komplett grafikonokat is kaphatnak az ügyfelek a vásárlási szokásaikról. A várható konkurencia miatt viszont a bankok is lépek, és fejlesztették mobilaplikációikat. Néhány pénzintézetnél például nem feltétlen az sms-ben kapott kódot kell bepötyögni, elég egy felugró ablaküzenetet jóváhagyni. Lehet QR-kód vagy ujjlenyomat segítségével is hitelesíteni a vásárlást – magyarázza Madar Norbert. Hozzátette: arra is lehetőség lesz, hogy ha a vásárló az adott kereskedőt megbízhatónak tartja, akkor ezt jelezheti, és a továbbiakban ott nem kérik majd az erős ügyfélhitelesítést.

Lehet, hogy ezt is elhalasztják

Számos európai szolgáltató nem készült fel a PSD2 új előírásaira, ami miatt a bankok attól tartanak, hatalmas lesz a káosz szeptember 14. után. Az Európai Bankhatóság (EBH) szerint az eredeti határidő módosítására már nincs lehetőség, a nemzeti felügyeleteknek azonban rugalmas felhatalmazást adott arra, hogy az egyes szereplőknek haladékot adjon. A hazai bankokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank azt közölte lapunkkal: az EBH állásfoglalása nyomán „más országokhoz hasonlóan Magyarországon is egyeztetések folynak jelenleg a nemzeti hatóság és szektor legjelentősebb szereplői között”. Ennek eredményeiről a közeljövőre ígértek tájékoztatást.   

Szerző
Frissítve: 2019.09.05. 17:08

329,54 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.05. 08:30
Népszava fotó
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggel a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hét körül 329,54 forinton állt az euró, ami gyakorlatilag stagnálás a szerda esti 329,52 forint után.
A svájci frank jegyzése 304,32 forintról 303,70 forintra gyengült, a dolláré viszont 298,65 forintról 298,84 forintra erősödött.
Az euró minimálisan gyengült a dollárhoz képest: szerda este 1,1031 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1027 dollárt ért az euró.
Szerző

Csak látszólag zöldek a hazai zöldadók

Publikálás dátuma
2019.09.05. 07:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A magyar adórendszer első látásra zöldebb az uniós átlagnál. Hagyományos környezetvédelmi adókból mégis alig százmilliárd forint folyik be évente az államkincstárba.
Első ránézésre a magyar adórendszer egy hajszálnyival zöldebb az uniós átlagnál. A legfrissebb, 2016-os adatok szerint a zöld adókból származó kincstári bevételek a magyar GDP 2,6 százalékára rúgtak, miközben az uniós átlag 2,4 százalékon állt – olvasható a KSH most megjelent környezeti helyzetképében. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is az energiára kivetett adók a legnagyobb súlyúak. Arányuk 2005-ben 76, 2016-ban 74 százalékra rúgott. Három éve ennek 88 százalékát az üzemanyagok jövedéki adója tette ki. A környezetvédelmi jellegű adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül a 2005-ös 7,5 százalékhoz viszonyítva 2016-ban 6,7 százalékra csökkent. A GDP-hez képest mért 2,6 százalék viszont csak 0,1 százalékpontos lemorzsolódás - olvasható a jelentésben.  A környezeti adók célja – elvileg – a környezetre káros tevékenységek drágítása, a terhelés enyhítése. Ám, mint látható, a magyar zöldadóbevételek kétharmada mégis a jóval a zöld gondolat megszületése előtt bevezetett jövedéki teherből származik. A KSH adatai szerint a hagyományos szennyezési adók - a környezetvédelmi termékdíj és a környezetterhelési díjak -mértéke 2006-ban évi 84 milliárd forintra rúgott, ami idén sem éri el a százmilliárdot. Az olyan környezetszennyező termékekre, mint az akkumulátorra és a csomagolóanyagokra kivetett díjból jövőre 4,9 milliárd bevételt tervez az állam. Ez a közel 20 ezer milliárdos főösszeghez képest elenyésző. Vagyis az adórendszer valóban csak első látásra támogatja a környezetvédelmet. 
Ennek ellenére a KSH úgy látja, a légszennyezés, részint a gazdasági átalakulások miatt, kedvezően alakult. A világszintű éghajlatváltozásért leginkább okolható üvegházhatású gázkibocsátás 31 százalékáért a lakosság felel. Ennek legnagyobb része a fűtéssel és gépkocsihasználattal kapcsolatos. De egyre több a klímaberendezés is. Másik oldalról, az üvegházhatású gázok 69 százaléka üzleti eredetű. A legnagyobb súlyú energiaellátók szennyezése 29 százalékra mérséklődött. A feldolgozóipari kibocsátás mérséklődése főképp a nehézipar leépítésével, a vegyipar megújításával és a takarékosabb tüzelőanyagfelhasználással magyarázható. A feldolgozóipar 1991 óta a második legszennyezőbb gazdasági ág: kibocsátása 2016-ban a nemzetgazdaság 22 százalékát tette ki. A másik komoly probléma a szálló por kibocsátása. Ez és a kén-dioxidok felelősek például a téli szmogért. Ez esetben már egyértelműen a lakossági fűtés a felelős. A tüdő hörgőibe a legkönnyebben a 2,5 mikron és az alatti átmérőjű (PM2,5) részecskék jutnak el, ami kiemelt egészségügyi kockázat. 2000 és 2016 között a PM10 jelű, legfeljebb 10 mikron átmérőjű részecskék nemzetgazdasági kibocsátása 42 ezerről 25 ezer tonnára, ezen belül a PM2,5 emissziója 16 ezerről 7 ezer tonnára csökkent. 2016-ban a háztartások a teljes PM10-mennyiség 66 százalékáért voltak felelősek, a PM2,5-kibocsátásnak pedig 88 százalékát okozták – olvasható a KSH jelentésében. Ezért lenne fontos a korszerű fűtés elterjesztése. A fa- és szemétégetéssel szemben így a sokkal alacsonyabb porkibocsátással járó gáz-, illetve főképp a távfűtést ajánlják. Ám ez szociális kérdés is: ma ugyanis sokaknak még legkörnyezetszenyezőbb fa- és széntüzelésre sem telik. Ezért gyakori mind a mai napig a háztartási szemét fűtési célú elégetése. A porszennyezés kisebb részéért felelős vállalatok kibocsátása nagyban függ a gazdaság állapotától. Az egyik legnagyobb kibocsátó az agrárium. Itt a PM10-szennyezés okai jelentős részben a kiterjedt szántóföldi területek és a trágyakezelés.  Az erős években ugyanakkor nagyobb szennyezővé válik az építőipar. A - szinte az építőipari alapanyagok kitermelésében kimerülő, hasonló hullámzást mutató - bányászat szerepe jóval szerényebb. A közmegítélés a szállítást is a legszennyezőbb ágazatok közé sorolja, pedig értékei nem érik el a többit.
Szerző