Orbán nyaralása: lehetetlen küldetés

Publikálás dátuma
2019.09.06. 07:30
Korábban sem vetette meg a luxusjárműveket a kormányfő
Fotó: Németh Dániel / Átlátszó
Időről-időre olyan luxusjárműveken bukkan fel Orbán Viktor, amelyeket vagyonnyilatkozata szerinti, legális jövedelmeiből nem tudna kifizetni.
Ezúttal a horvátországi vakációjáról kerültek elő olyan részletek, amelyek arra utalnak: ha maga fizette a nyaralását, akkor anyagi lehetőségeit feszegetve költekezhetett. Horvát és szerb lapértesülések alapján az Index írt a vakációról. Először az derült ki, a miniszterelnököt a Zárához közeli Molat-szigeten, Brgulja városában látták, ahová egy 12 méteres vitorláshajóval érkezett, majd reggeli és hűsölés után hajókirándulásra indult. Egy ilyen méretű hajó egy hetes bérlete 2-7 ezer euró között alakul. A tenger hajózás ráadásul csak a kezdet volt, hiszen lapértesülések szerint később Orbán egy fekete helikopterrel a Vela Smokvica nevű magán luxus üdülőszigetre repült. A korábban horvát oligarchák által használt privát üdülősziget használati jogát nemrégiben az OTP ingatlanalapjának leányvállalata szerezte meg 30 évre. A helyi lapok azt írták, hogy amióta a magyar elit magánszigete lett a Vela Smokvica azóta helyiek sem nagyon tehetik be oda a lábukat. Mindenesetre a partoktól távol eső, külső szigetre helikopterrel érkezni sem olcsó mulatság, egy privát helikopter bérlése üzemóránként nagyjából 500 és 1000 euró közé esik. (Itt érdemes felidézni: Orbán utazott már Csányi Sándor OTP-vezér magángépén focimeccsre. Ezekről az utakról Csányi korábban az RTL-nek úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök soha nem utazott vendégként, hanem fizetett.) A parlament.hu-ra feltöltött vagyonbevallása alapján mindössze 1,3 millió forint megtakarítással rendelkezik a miniszterelnök. Megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, hogy igazak-e a szerb és horvát lapok értesülései, és ha igen, miből finanszírozta a luxusszigetre tett helikoptertúrát Orbán Viktor? Választ nem kaptunk. Megkerestük a szigetet hasznosító az OTP ingatlanalapot is, de egy kérdésünkre sem feleltek.

Az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése után közölte:

"A Smokvica Vela nevű sziget a Horvát Köztársaság tulajdona, a sziget bérleti jogát nyílt tenderen nyerte el harminc évre a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap horvátországi érdekeltsége. A Balansz Ingatlan Alapot az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. kezeli. A szigeten zajló fejlesztések miatt 2019 nyarán és a követő hónapokban a sziget még nem fogadott/fogad vendégeket, erre várhatóan legkorábban jövő nyártól kerülhet majd sor."

Frissítve: 2019.09.11. 16:23

Megbukott Orbán Putyin-projektje

Publikálás dátuma
2019.09.06. 06:45
Andrej Illarionov, amikor még Vlagyimir Putyin tanácsadója volt.
Fotó: Vladimir Rodionov / AFP/Sputnik
Előnyöket remélt a kormányfő attól, hogy közelít az orosz elnökhöz, de elszámította magát – mondta lapunknak Vlagyimir Putyin egykori tanácsadója.
A közönség hangos nevetése és bekiabálások sora kísérte a lengyelországi Krynica Zdrojban tartott gazdasági fórumon Zarina Bitijeva, a moszkvai Nemzetközi Civilizációk Központja munkatársa előadását. Arról beszélt ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin valójában békés politikát folytat, minden törekvése a rend megteremtésére irányul. A szélsőségesen populista, ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij által alapított, állami akkreditációjú felsőoktatási intézettől érkezett Bitijeva rezignáltan tűrte a közönség heves, olykor gúnyos reakcióit a két órás beszélgetés idején, amelyet azzal a címmel hirdettek meg: „Megérteni Putyint – Az Orosz Külpolitika Stratégiai Céljai”. – Orbán Viktor például érti Putyint, tudja, hogy Oroszország nem agresszív hatalom, de a nemzetközi politikában az érdekei érvényesítésére törekszik, csakúgy, mint más államok – fogalmazott a fórum után a helyszínen a Népszava tudósítójának Zarina Bitijeva. A fórumon megjelent más szakértők árnyaltabbnak látják a magyar-orosz kapcsolatokat. – Nem hiszem, hogy Orbán Viktor értené Putyint. Orbán orosz politikája inkább pragmatikusnak, vagy úgy is fogalmazhatnék, cinikusnak tűnik – mondta Andrej Illarionov, aki 2000 és 2005 között Vlagyimir Putyin gazdasági tanácsadója volt, valamint Oroszország delegáltja a G8-as fórumokon, de aztán az  elnök egyre antidemokratikusabb politikája miatt lemondott, és mára az orosz politikus egyik fő kritikusává vált. Illarionov – aki jelenleg a washingtoni Cato Intézet vezető kutatója – úgy látja, Orbán felmérte, „extra hozadékokat remélhet”, ha olyan időkben alakít ki jó kapcsolatot Putyinnal, amikor az orosz elnököt rengeteg kritika éri és elszigetelődik a nemzetközi politikában. – Még az egyébként Putyinhoz hasonlóan autoriter hajlamú vezetők között is többeknek távolságtartóbb az orosz politikája, ezért tűnik rendkívül kiszámítottnak Orbán Viktor mozgása – fogalmazott. Rámutatott ugyanakkor, hogy ez a számítás eddig nem jött be, Magyarországon nem látni a gazdasági hozadékát annak, hogy Orbán közeledett Putyinhoz. Illarionov szerint ebben szerepe lehet annak is, hogy az orosz gazdaság mára a híres „brezsnyevi pangáshoz” képest is rosszabb helyzetbe került. A „pangás éveiben” ugyanis összességében azért 17 százalékkal nőtt a szovjet GDP, miközben most az elmúlt 11 évben összesen 9 százalék volt a „bővülés”. Az orosz szakértőnek arról is határozott véleménye van, hogy Putyin miként közelít Orbánhoz. – NATO és EU-tagként Magyarország, a magyar kormány nagyon fontos információs forrás lehet Putyin számára a két szervezet belső ügyeit illetően. Putyin első kézből tudhatja meg ezeken a találkozókon, hogy mik zajlanak az EU és a NATO belső megbeszélésein. Ez pedig fontosabb információ is lehet a számára, mint egy hírszerzői jelentés, hiszen egy külföldi vezető olyanokat mondhat el Putyinnak, amit senki más nem tudhat – magyarázta az orosz elnök egykori tanácsadója. Andrej Illarionov kitért arra is: „nem tudja kizárni, bár bizonyítani sem, hogy Putyin Ukrajna nemzetközi helyzetének gyengítésére használja” a magyar kormányfőt. – Szándékosan, vagy sem, ezt nem tudom eldönteni, de jelenleg a magyar kabinet az orosz kormány agresszív ukránellenes politikáját segíti – ezt már Borisz Taraszjuk mondta lapunknak, aki kétszer volt ukrán külügyminiszter és jelenleg az ukrán törvényhozás, a Rada külügyi bizottságának alelnöke. Taraszjuk azt mondta, ez neki különösen fájdalmas, mert külügyminiszterként kifejezetten fontosnak tartotta, hogy a jó magyar-ukrán kapcsolatokért dolgozzon. Most azt látja, Oroszország eredményesen gyakorol nyomást néhány uniós tagállamra, hogy azok akadályozzák Ukrajna uniós és NATO-integrációját. – Ezek az országok még uniós alapértékeket is megtagadnak időnként azért, hogy Oroszországhoz közeledjenek – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte „nagyon rossz irányt vett a mai magyar kormány politikája”. Példaként a nyelvtörvényt hozta fel, valamint azt: az Orbán-kormány beleavatkozik Ukrajna belügyeibe és – mivel náluk tilos a kettős állampolgárság – lényegében törvénysértésre ösztönöz, amikor ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyarokat buzdít magyar útlevél megszerezésére. A kijevi Stratégiai Kutatások Központja vezetője, Pavlo Zhovnirenko úgy látja, nem véletlen, hogy Magyarország lett a leginkább Putyinbarát EU- és a NATO-tag, „Orbán Viktornak külön játszmája” van Putyinnal. Arra a felvetésre, hogy magyar kormányzati szereplők többször hangoztatták már, hogy csak a gazdasági kapcsolatokat szeretnék erősíteni Moszkvával, politikai szövetség szóba sem jöhet, Pavlo Zhovnirenko azt válaszolta: ez naiv elképzelés, hiszen „Oroszországban minden üzlet, a politika is”. – Nincs semmi, ami mentes lenne a politikától Oroszországban. Putyin a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra úgy tekint, mint bevételi forrásra a hadsereg fejlesztéséhez – mondta.
Frissítve: 2019.09.06. 06:46

Új tanév, új központosítás: elzárja a szakmaszerzés rövid útjait a kormány

Publikálás dátuma
2019.09.06. 06:00

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Júliusban még az OKJ-képzés felszámolását ígérték, most viszont, ha jelentősen átalakítva is, de mégis inkább megtartanák azt – tudta meg a Népszava.
Összesen 171, iskolában oktatható szakképesítés, 73 részszakképesítés és 13 kulturális és művészeti szakképesítés szerepel majd az államilag elismert szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) – derült ki az OKJ-rendelet módosításáról szóló, lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. Noha Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár júliusban még úgy nyilatkozott, felszámolják az egész OKJ-rendszert, most úgy tűnik, elállt ettől egyelőre a kormány. Bár a rendszert jelentősen átalakítják, az előterjesztés továbbra is az OKJ elnevezést használja, s az OKJ-t szabályozó kormányrendelet módosításairól, nem pedig a teljes rendszer kivezetéséről szól. Az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek szerint erre azért került sor, mert egy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, erre viszont – a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt – már nem nagyon van idő. Magát az OKJ-rendeletet viszont valóban az eddigi tervek szerint módosítják, vagyis két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket. Az egyikbe az „alap” – például az asztalos, bádogos, villanyszerelő – szakképesítések kerülnek. A másikba pedig a specializációk, vagy ahogy az előterjesztés fogalmaz, a „szakosító képesítések”, amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben – ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban – lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében. 
A módosítással jelentősen kibővítik azoknak a szakmáknak a körét, amiket csak iskolában lehet majd elsajátítani. Eddig 27 ilyen volt, például ápolónak csak egészségügyi iskolákban lehetett tanulni. A mostani szabályok alapján, ha valaki például fodrász szeretne lenni, megteheti, hogy beiratkozik egy OKJ-s tanfolyamra, amit valamelyik, felnőttképzéssel foglalkozó cég indít. Jövőre viszont fodrásznak is már csak szakiskolai keretek között, javarészt a szakképzési centrumok alá tartozó iskolákban lehet majd tanulni (felnőttként, érettségi birtokában esti tagozaton), az iskolán kívüli felnőttképzés keretében legfeljebb csak továbbképezheti magát valamilyen speciális irányba. A OKJ átalakításának igénye már tavaly novemberben felmerült, a kabinet ugyanis problémának tartja, hogy a jegyzéken összesen mintegy 750 szakma – köztük mintegy 550 egyedi szakmai tartalmú képesítés és 200 részszakképesítés – szerepel, így szerintük az egész átláthatatlan, túlságosan széttagolt, szakmai képzések, munkakörök keverednek benne. Az egyik legfőbb célkitűzés az volt, hogy az alapszakmák száma 200 alá csökkenjen – így maradt végül 171 képzés az alapszakmák listáján, amiket jövőre csak iskolai keretek között oktathatnak. Ezzel szemben az iskolarendszeren kívüli speciális, szakosító képzések, tanfolyamok számát nem fogják korlátozni, számuk a gazdasági, vállalati igényeknek megfelelően változhat. – A kormány átláthatóbb rendszert szeretne, de a most vázolt tervekkel ezt nem érik el – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő iskolai szakember. Szerinte azon szakképesítések többsége, amik eltűnnek az „alap” képzések listájáról, specializációként továbbra is elérhetőek lesznek, sőt, mivel a szakosító képzéseket a jogszabály nem korlátozza, azok száma jelentősen megemelkedhet, így hamis az a kormányzati érv, mely szerint a mostani jegyzéket azért kell átalakítani, mert “túl sok” szakma van rajta. – Ezzel a lépéssel lényegében visszahozzák a Kádár-rendszerben megismert Vállalati Szakmák Jegyzékét, ami valóban nem volt átlátható, ezért rendezték az egészet az OKJ 1993-as létrehozásával egységes keretbe – vélekedett a szakértő. Szerinte az alapozó képzések kizárólagos iskolai oktatásának valódi célja az oktatás további központosítása, illetve hogy feltöltsék a szakközépiskolák, szakgimnáziumok üres padsorait. 

Egyeztetés nélkül

A tervek szerint a változtatásokat a 2020/2021-es tanévben vezetik be, ám mint írják, ehhez elengedhetetlen, hogy a módosítások már idén szeptemberben elfogadásra kerüljenek. Az előterjesztésből az is kiderült: az átalakításról egyetlen civil vagy szakmai szervezettel sem egyeztetett a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán kívül.

Szerző