Nem sietős a néppárti bölcseknek

Publikálás dátuma
2019.09.07. 07:00
Hans-Gert Pöttering, Joseph Daul EPP-elnök, Herman van Rompuy és Wolfgang Schüssel
Fotó: EPP/TWITTER
A vártnál lassabban halad az Európai Néppárt (EPP) vizsgálata a magyarországi helyzetről.
A pártcsalád márciusi politikai gyűlésén létrehozott háromfős "bölcsek tanácsa" tanácsadók és szakértők bevonásával igyekszik feltárni, hogy a felfüggesztett Fidesz politikája megfelel-e az EPP hivatalos dokumentumaiban lefektetett demokratikus értékeknek és elveknek. Bár az elemzés publikálásának nem szabtak határidőt, sokáig úgy tűnt, hogy októberre elkészül. Az eredeti tervek szerint a jelentés alapján a néppárt novemberi zágrábi kongresszusa döntene a magyar tagpárt további sorsáról. Információink szerint a munka lassan halad, a pártcsaládhoz közelálló forrásaink elképzelhetőnek tartják a csúszást. Az értékeléssel megbízott három vezető politikus – a belga Herman van Rompuy, a német Hans-Gert Pöttering és az osztrák Wolfgang Schüssel  közeli munkatársai az ősz folyamán tényfeltáró látogatást terveznek Magyarországra. Úgy értesültünk, hogy nyáron utaztak volna Budapestre, de magyar kérésre elhalasztották a vizitet. Az egyeztetések hónapok óta munkacsoportokban folynak a Fidesz és a "bölcsek" stábja között, és brüsszeli forrásaink szerint nem adnak okot sok optimizmusra. Az EU székhelyén egyelőre mindenki a következő Európai Bizottságra vár, kevés figyelem jut Orbán Viktornak és a Fidesznek. Egy magasrangú néppárti tisztségviselő a napokban újságíróknak azt mondta: kedvező jelnek tekintik, hogy a magyar kormány visszavonta a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló jogszabályt, de továbbra is adós például a CEU ügyének rendezésével, amit az EPP a viszony rendezésének feltételéül szabott. Az Európai Néppárt még mindig megosztott, az északi államok kritikusak, a déliek megértőbbek Orbán Viktor rendszerével szemben. Az EPP európai parlamenti frakciójában sok új képviselő ül, aki nem csinálta végig az utóbbi évek brüsszeli harcait, és nem tulajdonít jelentőséget ennek a belső konfliktusnak. 
Frissítve: 2019.09.07. 10:32

Van, hogy eldugják a narancsot és inkább civilnek próbálják beállítani a fideszes jelöltet

Publikálás dátuma
2019.09.07. 06:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Kevés a klasszikus kamujelölt az önkormányzati választás kampányában, a kormánypárt most a "bérkocsisokban" és a civilesítésben utazik.
Állami támogatás híján az önkormányzati választáson kevesebb a zavart keltő kamujelölt, mint az országgyűlési voksolás idején, de azért most is találkozni különös indulókkal. A magát szociáldemokrata polgármesterjelöltként reklámozó Suda Dezső például úgy áll rajthoz a nyolcadik kerületben, hogy szórólapján még csak nem is szerepel, melyik városrészt szeretné vezetni. Terveiről konkrétumokat nem árul el, de ígéri, minden kicsit jobb lesz, és rögzíti: már „45 éve vagyok nős”. Suda 2014-ben a Schmuck Andor-párt polgármesterjelöltjeként próbálkozott a kerületben és 25 szavazattal zárt, 2018-ban már „ pártot” alapított Iránytű néven és parlamenti képviselő-jelöltnek indult, 33 voksot kapott. Most újra inkább polgármester lenne, és azt a pár szavazatot, amit begyűjt aligha a Fidesztől veszi majd el.
A Sudához hasonló jelöltekre ezúttal nagy számban nem számíthatnak a kormánypártok, de másféle extra támogatásra igen. Az utóbbi pár napban például két LMP-s és egy szocialista egyéni képviselő is kilépett pártjából, majd kiderült, hogy a Fidesz színeiben mérettetik meg magukat október 13-án. Ceglédi Zoltán politika elemző kérdésünkre azt mondta, ez a jelenség nem számít kamujelölt 2.0-nák, hiszen kamujelölt az, aki ellenzékinek álcázza magát. – Az, aki beáll a Fideszhez 5-9 év ellenzéki képviselőség után, az nem kamujelölt, hanem áruló bérkocsis – fogalmazott. Zavaró – és a jelek szerint inkább a Fidesz számára hasznot hajtó – tényezőként ott vannak azok az indulók is, akik politikai teljesítményt nem tudnak felmutatni, de nevük, ismertségük miatt mégis valódi szereplőnek tűnnek. – Berki Krisztián vagy éppen Thürmer Gyula megalázóan kevés szavazatra számíthat, mindenki látja, miféle sanda szándékokkal szálltak be a kampányba – állítja a szakértő. De a jelek szerint ők nem is a megszerzett voksokkal szólhatnak bele a játszmába. Erre utal, hogy a Fidesz ifjúsági szervezete Berkit, Puzsér Róbert független- és Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelöltet egy plakáton ábrázolja, mintha csak egy csapathoz tartoznának. Miként arra László Róbert választási szakértő felhívta a figyelmet, a Fidesz új taktikájának számít az is, hogy a helyben kirobbanthatatlan ellenzéki polgármestereket – ahol teheti –, nem legyőzni akarja, hanem átcsábítani. Ilyen például a főváros XX. kerületében Szabados Ákos, aki szocialistaként, majd függetlenként vezette Pesterzsébetet, most pedig a Fidesz támogatásával indul. Újnak számít a Fidesz-KDNP fegyvertárában az is, hogy több településen és kerületben elkezdte „civilesíteni” jelöltjeit. Míg pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fideszes polgármester, vagy egyéni képviselő jelölt ne hangsúlyozza a kormánypárt logóját és támogatását, most – ahogy arról a 444 és az Index is írt – sokan mintha épp rejtegetni próbálnák ezt. Ceglédi Zoltán szerint ez például akkor vetik be, ha egy pártlogikát átlépő ellenzéki „nagyvad” ellen indul egy kormánypárti jelölte. Példaként Botka Lászlót, az MSZP szegedi polgármesterét hozta fel. Botka kihívója a fideszes támogatással és a Kubatov-stáb kampányszervezésével induló, milliárdos vállalkozó, Nemesi Pál, aki Ceglédi Zoltán szerint magát függetlennek előadva próbál felnőni a polgármester mellé. A kormánypárt egyébként Szegeden a pár hónappal ezelőtti EP-választáson sem szerepelt túl fényesen: a szavazatok alig több, mint 40 százalékát szerezte meg. Azt még a helyi ellenzék is elismeri, hogy Zalaegerszegen kifejezetten fifikás taktikával állt elő a Fidesz-KDNP. A szavazatmaximálás érdekében előtérbe tolták az idősek körében kifejezetten népszerű polgármesterüket, Balaicz Zoltánt, aki augusztusban Balaicz Zoltán Jelöltje néven egyesületet alapított. Az ajánlásgyűjtésnél pedig a Fidesz és a KDNP logója már alig látszott. Ennek a helyi ellenzék szerint részben az lehet az oka, hogy Zalaegerszegen a városvezető népszerűbb, mint a pártja, A Balaicz Zoltán Jelöltje elnevezés pedig egyértelműen az egyéni körzetek kormánypárti indulók minél jobb beazonosíthatóságáról szól. Miután az önkormányzati választás kevésbé szól a pártokról, mint a parlamenti, sokkal nagyobb a jelentősége a jelöltek személyének, azaz egy népszerű ellenzéki jelölt nagyobb eséllyel veheti fel a versenyt kormánypárti riválisával. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy veszélybe kerülhet a Fidesz-KDNP-s többség a közgyűlésben. A „közös” jelöltek neve mögé viszont a szavazólapon a Fidesz-KDNP mellé az egyesület nevét is odaírják, ahogy azt is: ő a polgármester embere. Ezzel az is kivédhető, ha esetlegesen egy másik, jobboldali jelölt is harcba száll a mandátumért, hiszen a választó egyértelmű iránymutatást kap, ki mellé tegye majd az ikszet. Pécsen is civil egyesület mögé bújnak a kormánypártok, mivel Páva Zoltán regnálása alatt meglehetősen elhasználódott a Fidesz-KDNP. Így a vízilabda olimpiai bajnok Vári Attila a kormánypártok és az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) közös jelöltjeként indul. Az ÖPE a helyi köztudatban fideszes álcivil egyesületként él. Azt, hogy korántsem véletlenről, sokkal inkább központi megoldásról van szó, jelzi az is: Tapolcán a Szeretem a Városom Egyesület, Gyöngyösön pedig – a hasonló hangzású – Városom, szeretlek Egyesület jelöli a kormánypárti indulót. Ceglédi Zoltán szerint egyébként akkor is dönthet a narancs rejtegetése mellett egy fideszes, ha magát, öt vagy többévnyi polgármesteri teljesítményét érzi jobbnak, erősebbnek helyben, mint a mögötte álló párt támogatottságát. Ezt látszik alátámasztani Balaicz Zoltán esete mellett több fővárosi példa is: Wintermantel Zsolt újpesti és Bús Balázs óbudai polgármester is saját nevéről elnevezett civilszervezet jelöltjeként reklámozza magát.
Frissítve: 2019.09.07. 07:01

Határeset: bő százmillió eurót téved a kormány

Publikálás dátuma
2019.09.07. 06:00

Fotó: Árvai károly / kormany.hu
Csaknem hétszer több pénzt adott az EU határrendészeti, biztonsági, és migrációval kapcsolatos kiadásokra Magyarországnak, mint amennyit a kabinet állít.
Hollik István kormányszóvivő nemrég arról beszélt, hogy Magyarország 504 milliárd forintos (csaknem 1,6 milliárd euró) határvédelmi költségei után az EU csak 6,6 milliárd forintot (20 millió eurónyi összeget) hajlandó kifizetni. Az Európai Bizottság szóvivői irodája ugyanakkor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a 2014 és 2020 közötti ciklusban Magyarország „110 millió euró előirányzott összeget kapott” az említett területekre, ezen felül pedig – egyedi kérelmek alapján – 27 millió eurót folyósítottak a rendkívüli költségekre, a teljes összeg tehát 137 millió euró.
Figyelemre méltó, hogy a rendkívüli uniós alapból Magyarország négyszer kért és kapott pénzt eddig. Legutóbb idén februárban a bizottság 20 millió eurót hagyott jóvá, amit a nyáron ki is fizettek, vélhetően Hollik is erre utalt. A tavaly februári eredeti magyar kérelem még 800 millió euróra vonatkozott. Ez épp a fele a kormány által közölt teljes határvédelmi ráfordításnak és egybevág azzal, hogy Orbán Viktor még 2017-ben levélben azt kérte Jean-Claude Junckertől: a kerítésépítés és a határvédelem költségeinek felét állja Brüsszel. Ám, mint kiderült, a kérelmet később a magyar hatóságok maguk módosították, és ez alapján érkezett végül az említett 20 millió. „További kérelmet a magyar hatóságok nem terjesztettek elő” - írták. Valószínűleg azért, mert az Európai Bizottság egyértelművé tette: „Az EU csak az uniós jog alapján, a migrációs és menekültügyi uniós jogszabályokkal összhangban finanszírozhat projekteket. A kerítésépítés például nem alapozhatja meg az EU-támogatásra szóló jogi igényt”.

Válságblöff: nincs magyarázat

Egymásnak ellentmondó állításokat tett a kormány a közelmúltban, ám ezt meg sem kísérli megmagyarázni. A közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzeti határvédelmi stratégiában azt írták, hogy az "elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Azt is világossá tették, hogy jelenleg már szó sincs válságról: 2015-ben, amikor valóban krízis volt, 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre, tavaly viszont már csak 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt jogszerűtlenül. Ehhez képest – mint arról beszámoltunk – csütörtökön meghosszabbították a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" arra hivatkozva: újabb tömegek érkeznek, amelyek a balkáni útvonalon akarnak Európa belsejébe jutni. Lapunk megkereste a Rogán Antal alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy megtudja, melyik kormányzati prognózis a helyes. Az, amelyben a jelenlegihez hasonlóan kevés menekülttel számolnak, vagy az, amelyben tömegek érkezését jelzik? Választ nem kaptunk. B. Z.