329,97 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.09. 08:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 329,97 forinton forgott reggel hét óra körül, 12 fillérrel csökkent az árfolyama a péntek esti 330,09 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 299,29 forintról 299,23 forintra, a svájci franké pedig 302,86 forintról 302,53 forintra gyengült.
A jent 2,7995 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,8008 forinttal.
Az euró 1,1028 dolláron forgott hétfő reggel, 0,01 százalékkal erősödött a pénteki záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,18 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0907 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9890 frankot kértek, 0,18 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest viszont 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 106,89 jent ért.
Szerző

Még hegymenetben az autópiac, de drágulást hozhat a forint gyengülése

Publikálás dátuma
2019.09.09. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mind az új-, mind a használtautó-piac szereplői növekedést várnak 2019-re. A forint tartós gyengülése azonban már rövid távon is megdrágíthatja a gépkocsivásárlást.
Idén 160 ezer új személyautó, illetve 30 ezer kishaszonjármű eladására számítanak a szakemberek. Ez jelentős növekedés a tavalyi 136 ezer személyautóhoz, illetve 23 ezer kishaszonhárműhöz képest. Igaz, a személygépkocsi-forgalom becslések szerint mintegy 10-15 százaléka „reexoport”, vagyis a végcél egy másik állam. Megállt as dízelüzemű autók iránti kereslet zuhanása. 2015. őszén, amikor kiderült, hogy a Volkswagen-konszern meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatokat, majd más márkáknál is hasonló trükkökre derült fény, sokan elfordultak a gázolajüzemű modellektől. Az elmúlt egy-két év során azonban - itthon és Európában egyaránt - először megállt a visszaesés, majd lassú növekedés indult. Az érintett márkák - uniós nyomásra is - kétségkívül igyekeztek az új követelményeknek megfelelni. A legkeresettebbek továbbra is az alsó-középkategóriás modellek. Jelentős változás a 2008-as világválság utáni időszakhoz képest, hogy előretörtek a hitelkonstrukciók, a tartósbérlet, a lízing és kevesebben vásárolnak készpénzért. A magán- illetve a flottavásárlások válság idejére jellemző 30-70 százalékos aránya mára kiegyenlítődött. Sőt, ha az adózási okok miatt cégként megvett, valójában magáncélra használt autókat is hozzávesszük, akkor már feléjük billen a mérleg. Egyre több használt autót is hoznak be. Az érték a tavalyi 155 ezerrel szemben idén akár 160-165 ezerre is emelkedhet. A fő beszerzési forrás változatlanul Nyugat-Európa. Ha hosszú távon nem enyhül a hetek óta 330-as euróárfolyamon álló forintra nehezedő nyomás, úgy az utolsó negyedévben mérséklődhet a behozatali kedv. Ez emelheti a használt autók árát is. Az európai piacra is igaz az új autók iránti kereslet lanyhulása és a használtak forgalmának élénkülése – jegyezte meg a Népszavának Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Egyesülete (MGOE) elnöke. Jelentős keresletet támasztanak térségünk más államai is. A külföldről behozott használt autók átlagéletkora 12 év. Ez nem jelent „roncsderbit”: a döntő többség műszakilag, közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő. Átlagéletkoruk még így is alacsonyabb, mint a magyar személyautóállomány egészére jellemző 14,2 év – tette hozzá az MGOE elnöke. Ez annak ellenére magasabb az európai átlagnál, hogy a legtöbb országban szintén emelkedett az érték. A hazai autópark átlagéletkorának érdemi csökkentéséhez évente legalább 200 ezer újat kellene értékesíteni. Használt autót már csak a reklamáció érvényesíthetősége végett is érdemes legalább egy-két éve működő, állandó telephellyel rendelkező autókereskedőnél vásárolni – tanácsolja az elnök. A bizományosok a felelősséget a papíron szereplő tulajdonosra háríthatják, aki vagy elérhető, vagy nem. Jó lenne, ha külföldről 1-6 éves, jó állapotú, viszonylag keveset futott autókat lehetne behozni. Ám ezek az évjáratok nem csak itthon, de az európai piacokon is a legkeresettebbek, ezért az áruk is magasabb. A gázolajüzeműek forgalma nem csökken tovább és az újakéhoz hasonlóan megnyugodott, sőt lassú növekedésnek is indult. Erőteljesen visszaesett viszont a néhány éve még slágernek számító prémiumkategória. Idén leginkább Volkswagen Golfot, Ford Focust és Opel Astrát hoztak be, illetve forgalmatak belföldön. A Mercedes vagy a BMW a dobogóról lecsúszva jelenleg az 5.-6. Az újautó-piaccal szemben a használtak adásvételében változatlanul a készpénzes vásárlás a jellemző – összegezte Fojt Attila.

Megtorpant az e-autók iránti keresletbővülés

Megtorpant a tisztán elektromos meghajtású gépkocsik értékesítése – tudtuk meg Erdélyi Pétertől, a magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) ügyvezető elnökétől. Az idei év első nyolc havában eladott több mint százezer új autóból az elektromosok száma alig érte el az ezret. Pedig a hazai e-töltőállomás hálózat jelentősen bővült, illetve térségi szinten az új e-gépkocsiknak járó másfélmilliós támogatás viszonylag magas. Fékezi viszont az érdeklődést a bonyolult támogatási rendszer, illetve ma még drága az e-autó és korlátozott az egy töltéssel megtehető táv is. A használtautó-piacon tisztán elektromosokból – a behozatalt és a belföldi értékesítést is együttvéve – alig néhány száz fordult meg – tudtuk meg Fojt Attilától. Ez töredéke az összes használtautó idén várható, összességében 800 ezer tételes forgalmának. Ezzel szemben a hibrid autók iránt folyamatosan nő a kereslet.

Környezetbarát átállás

A szakemberek szerint a környezetet jobban terhelő, elavult gépkocsik visszaszorításának egyik eszköze lehetne az üzemeltetési költségek, például a teljesítmény-alapú adózás átalakítása. Jelenleg egy 40 éves, még környezetvédelmi besorolással sem rendelkező gépkocsi adója ugyanolyan motor-űrmérték esetén jóval alcsonyabb, mint a legkorszerűbb Euro-6-osé, csak azért, mert az oldtimer motor teljesítménye sokkal kisebb, mint a legkorszerűbb erőforrásé. Itt azonban fokozatos átállásra van szükség, mivel az alacsony jövedelmű családok számára elviselhetetlen terhet jelentene egy gyors és jelentős költségnövekedés.

Szerző
Témák
autópiac forint

Áder szembement a kormány álláspontjával: kiállt a 2050-es klímasemlegesség mellett

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:52

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A köztársasági elnök előadása végén már csak távirati stílusban sorolta fel ennek feltételeit.
Magyarországon is lehetségesnek tartotta a 2050-es klímasemlegesség elérését a Nyíregyházán megrendezett 57. Közgazdász Vándorgyűlés utolsó, szombati napján Áder János. Bár a köztársasági elnök külön nem hangsúlyozta, ezzel némiképp szembehelyezkedik az Orbán-kormánnyal, amely – három további tagállammal együtt – elveti a 2050-es célt. A feltételeket vállaló 24 tagállamtól eltérően ugyanis a magyar kabinet hozzájárulását az erre kapott EU-támogatástól teszi függővé. Áder János – időzavarba kerülve – előadása végén már csak távirati stílusban sorolta fel ennek feltételeit. 2030-ra – főképp a paksi atomerőmű általuk akkorra már átadni tervezett két új blokkja, illetve a napelemtelepek miatt – az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Állami programok révén legalább 30 százalékos épületenergiahatékonyság-javítást sürgetett, aminek látja a feltételeit. (Mindazonáltal az Orbán-kabinet épp most szünteti meg az ezért felelős fenntarthatósági államtitkárságot.) Reménykeltőnek nevezte a földhőre alapozott fűtési módokat. Célként tűzte ki a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentését is. (A kabinet 2030-ra éppenséggel növelné a hazai közlekedés szennyezőanyag-kibocsátását.) Az iparban és a mezőgazdaságban technológiaváltást, valamint erdősítést sürgetett. A témában már korábban elmélyülő köztársasági elnök előadása nagy részét általános világszintű elemzés tette ki, amiben ugyan jórészt tudományos közhelyeket sorolt, ám ezek már-már szintén kiállás-számba mennek. A több Fidesz-ideológust is magával ragadó kétkedőkkel szemben ugyanis levezette az emberi tevékenységnek a klímaváltozásban játszott döntő szerepét. Emellett az Orbán-kormány döntései tekintetében számos – szakértők által élesen vitatott – propagandafordulatot is megismételt. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter – kevéssé tartva magát a rendezvény környezetvédelmi tematikájához – a cégek forráséhségét hangsúlyozta. Míg a kormány 2010 és 2018 között „visszaszerezte a stratégiai vállalatokat”, addig szerinte a jövőben akár eladás is szóba kerülhet. Miközben az energiaiarban változatlan cél a szerepvállalás erősítése, az MVM részleges tőzsdére lépését sem zárta ki. Varga Mihály pénzügyminiszter záróelőadásában a fiskális túlköltekezés és a tartalékfelélés elkerülését, a 25 százalékos beruházási ráta megőrzését, a munkaerőtartalékokat mozgósítását, a forintárfolyam kiszámíthatóságát, a szakpolitikai javaslatok végrehajtását, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelését és politikai stabilitást sürgetett az MTI tudósítása szerint.
Szerző
Frissítve: 2019.09.08. 21:30