Brexit – A Konzervatív Párt nem szerezne egyedül többséget

Publikálás dátuma
2019.09.10. 09:55

Fotó: LORRAINE O'SULLIVAN / AFP
Felfüggesztették öt hétre a brit parlamentet. Egy friss felmérés és szakértői számítások szerint a Konzervatív Párt nem szerezne egyedül többséget a következő választáson.
A The Times napilap értesülései szerint Boris Johnson brit kormányfő, ír kollégájával, Leo Varadkarral folytatott dublini megbeszélései előtt, ha a közvélemény előtt nem is, kabinetjének tagjaival szemben békülékenyebb hangot ütött meg Brexit-stratégiájával kapcsolatban. Míg korábban drámaian arra utalt, inkább „meghal és egy gödörben nyugszik”, mintsem betartsa a II. Erzsébet által éppen hétfőn ratifikált törvényt az alku nélküli EU-búcsú megakadályozásáról, a hét elejére biztosította minisztereit, „meghajlik a törvény ereje előtt”. Gondolkodásának megváltoztatásában igazságügyi minisztere, Robert Buckland is szerepet játszhatott, aki figyelmeztette, a törvényeket be kell tartani és erre ő, lordkancellári minőségében esküt is tett. A jogi dilemma akkor válik élessé, ha az október 17-én kezdődő kulcsfontosságú EU-csúcs végére, 19-re nem jön létre megegyezés az Európai Tanács és az Egyesült Királyság között, illetve Boris Johnson nem folyamodik az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításáért. Ennek sikere Franciaország vonakodása miatt most nem is tekinthető biztosnak. A kormányfő ördöginek beállított stratégiai főtanácsadója, Dominic Cummings állítólag arra számít, ha a képviselők október 21-én a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak is, a testület nem tud tíz napon belül dönteni és addigra az Egyesült Királyság „kizuhan” az Unióból. A valóságban a legmagasabb jogi grémium akár két nap alatt is képes az ítélethozatalra. A Downing Street 10. hivatalos szóvivőjének hétfő délelőtti tájékoztatása szerint a munkanap végeztével életbe lép a parlament felfüggesztése. Korábbi feltételezésekkel ellentétben a hét további napjain már nem kerül sor sem vitákra, sem szavazásokra. Bár hivatalosan csak öt ülésnap esik ki a pártkonferenciák miatti szüneten felül, ténylegesen legalább kilenc napról beszélhetünk. A második világháború óta az egyik legsúlyosabb politikai válság közepette ez azt jelenti, október 14-ig nincs mód a végrehajtó hatalom kérdőre vonására. A történelem egyik leghosszabb parlamenti ciklusa befejező aktusának a kormány az október 15-re megálmodott idő előtti választási tervről szóló szavazást szánták. Az ellenzéki összefogás az október 31-i Brexit határidő előtt elfogadhatatlannak tartaná a voksot. A Downing Street egy friss felmérés nyomán elvégzett kalkuláció szerint amúgy sem számíthatna a Konzervatív Párt győzelmére. A többséghez szükséges 325 mandátum helyett csak 295-300-at szerezne meg. Londonban és Skóciában biztos pozícióvesztés várható. Senki nem várt azonnali áttörést Boris Johnson és Leo Varadkar első személyes dialógusán. Nem sokat segített, hogy a két vezetőnek még a tárgyalásokat megelőző sajtóértekezletén a brit kormányfő újságírók ismételt kérdései ellenére sem árult el semmilyen konkrét részletet a tervezett megállapodásra és az ellentmondásos ír határrendezési terv, a „backstop” kiváltására vonatkozó koncepciójáról. Johnson hangsúlyozta viszont, semmilyen körülmények között nem kívánja helyreállítani az ellenőrzést az északír-ír határon. Ugyancsak elkötelezte magát az 1998-as nagypénteki egyezményben foglaltak, köztük a hatalom megosztása mellett és késznek mutatkozott arra is, hogy megvédje az Ír-sziget gazdasági egységét és mindazokat az előnyöket, melyeket Dublin az EU egységes piacához tartozásának köszönhetően vívott ki magának. Johnson, a nagy orátor minden fél lelkén száradó „államvezetési kudarcnak tekintené”, ha nem sikerülne megállapodásra jutni. Mint hozzáfűzte, „mindezt nem lehet egy nap alatt elintézni”, de október 18-ig „meg lehet kötni az alkut”. Bár a brit kormányfő megszámlálhatatlan alkalommal zárta ki, hogy kérni fogja a szigetország EU-tagságának három hónapos kiterjesztését, tárgyalópartnere közölte, az ír kormány „nem tudja és nem is akarja a törvényes garanciákat egy ígérettel kiváltani”. A találkozó végén kiadott közös közlemény sejtelmesen utal arra, hogy a „megbeszélések még nagyon az elején tartanak, és ugyan bizonyos területeken megtalálták a közös alapot, másutt jelentősek a véleménykülönbségek”.
300 mandátum Legfeljebb ennyire számíthatnak a konzervatívok egy előrehozott választás esetén

A jogi dilemma akkor válik élessé, ha az október 17-én kezdődő kulcsfontosságú EU-csúcs végére, 19-re nem jön létre megegyezés az Európai Tanács és az Egyesült Királyság között

Egyre furcsább a Líbiában megsebesült magyar fotós ügye, aki igazából jogász

Publikálás dátuma
2019.09.10. 08:22
A kép szeptember 7-én, egy összecsapás során készült Tripoliban.
Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP
Ellentmondásos hírek jelentek meg arról, hogy mi történt, de a minisztérium szerint nem elrabolták, hanem a légicsapás miatt sérült meg az újságíró. Aki nem is újságíró, hanem társasági joggal foglalkozó jogász.
Sebesülést szenvedett egy dróntámadásban és kórházba került egy magyar fotóriporter Líbiában. Korábban azt írta az olasz Rai nyomán a hvg.hu, hogy a férfit fegyveresek hurcolták el, de a Külügyminisztérium cáfolta ezt. A Rai azt is tudni véli, hogy Szabó Gergely Hoang Vietről van szó, akiről több kép is megjelent a líbiai közösségi médiában.
Ami igazán különös: 
a képről beazonosítható fiatalember valójában jogász, jelenleg is az Ernst and Young munkatársa, társasági joggal foglalkozik.

A cég rövid közleményt is kiadott, ebben azt írják: „Értesültünk a dr. Szabó Gergely munkatársunkat érintő hírekről. Folyamatosan együttműködünk a hatóságokkal, annak érdekében, hogy Gergely mihamarabb hazatérjen.” 
A Lybia Observer nevű angol nyelvű oldal Twitter-oldalán az elsők között jelent meg az emberrablásnak ellentmondó értesülés. Eszerint - a portál szerint - az RTL-nek dolgozó újságíró egy Khalifa Haftar tábornok erői által intézett dróntámadásban sebesült meg Dél-Tripoliban hétfőn éjjel. Érdeklődtünk az RTL-nél, egyelőre nem kaptunk választ, a televízió honlapjáról viszont kiderült: 2016 őszén Szabó Gergely szabadúszó újságíróként kapott akkreditációt az ukrán honvédelmi minisztériumtól, hogy kiutazzon Ukrajnába, a donyecki frontra. Akkor két hetet töltött a frontvonalon az ukrán hadsereg kötelékében Avdiivka és Pisky falvakban. Az ott készült képekből a közmédia is közölt egy képsorozatot a hirado.hu-n. A mostani Twitter-bejegyzésben egy fotó is szerepel, amelyen a sérült riporter a kórházi ágyán ül, látszólag nincs súlyos állapotban, és hüvelykujját a kamera felé emeli (bár az ujja be van pólyázva vagy gipszelve).
Végül a Külügyminisztérium is reagált a hírre. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt írja közösségi oldalán: "információink szerint egy magyar fotóriporter szombaton a tripoli frontvonalon bombatámadás következtében megsebesült, ezt követően Tripoli egyik frontvonalhoz közeli kórházában sikeres műtéten esett át. Az emberrablással kapcsolatos híreket a tripoli Külügyminisztérium cáfolja".

2011 óta polgárháború

Nyolcadik éve már, hogy az úgynevezett arab tavasz elsöpörte a hatalomból Moammer Kadhafi líbiai diktátort, ám a háború dúlta ország nem sokat mozdult előre a stabilitás útján. A nemzetközi közösség által szorgalmazott, többször elhalasztott választásokat idén kellett volna megrendezni, ehelyett csak kiéleződött a dúló konfliktus: tavasszal offenzívát indított az ország keleti részét uraló Halifa Haftár tábornok Tripoli ellen, illetve a nemzetközileg elismert líbiai kormány ellen. A helyzetet persze bonyolítja, hogy míg a nyugati országok többségében a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette egységkormányt támogatják, Haftár mögött áll Oroszország, de még Franciaország is.

Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 11:58

Hol is hallottunk már ilyen beszédet? Trump szerint az ellenzéke gyűlöli a hazáját

Publikálás dátuma
2019.09.10. 07:05

Fotó: JIM WATSON / AFP
Demokrata párti politikusok megválasztásának vélt következményeire figyelmeztetett hétfő este egy észak-karolinai választási nagygyűlésen Donald Trump amerikai elnök, aki egyebek között Amerikát gyűlölő baloldalról, fegyvertartást korlátozó demokratákról beszélt. Kedden képviselői pótválasztásokat tartanak az észak-karolinai Fayetteville-ben, és az amerikai elnök - Mike Pence alelnök társaságában - a republikánus jelölt, Dan Bishop melletti nagygyűlésen kampányolt. A pótválasztást azért kell megtartani, mert a tavalyi félidős választásokon a republikánus Mark Harris győzelmet aratott ugyan, de kicsiny arányban, és bár ellenfele, Dan McCready elismerte a vereségét, a Demokrata Párt csalásra hivatkozva megóvta a választást. Az áprilisban megrendezett előválasztáson a demokraták ismét McCreadyt jelölték, a republikánus vetélkedésből pedig Bishop került ki győztesen. A nagygyűlésen Donald Trump hangsúlyozta, hogy Bishop támogatja a kormányprogramot, elsősorban is annak az illegális migrációra és az amerikai alkotmány második kiegészítésében garantált fegyvertartási jogra vonatkozó részét. "Itt a lehetőség, hogy kedden egyértelmű üzenetet küldjünk az Amerikát gyűlölő baloldalnak" - fogalmazott Trump. Majd hosszú beszédében kitért szokásos témáira: védelmébe vette a kínai árura kivetett amerikai vámokat, ostorozta a vele nem barátságos sajtót, és még azt is szóba hozta, hogy szerinte a demokraták "nem nagyon vallásos emberek". Utalt arra, hogy a demokraták - hatalomra kerülésük esetén - megkérdőjeleznék az amerikaiak jogát a fegyvertartásra. A szövetségi kongresszus demokrata párti képviselőit általában is Amerikához "nem hűséges" politikusoknak minősítette, és a republikánus jelölt vetélytársát, McCreadyt is élesen bírálta, mert az illegális migránsoknak menedéket nyújtana. "Építsük meg a falat!" - skandálta a tömeg, utalva az Egyesült Államok déli határaira tervezett falra. Trump azonnal reagált: "nem engedhetjük meg, hogy veszélyes bűnöző idegenek szabadon mászkálhassanak Észak-Karolinában" - mondta. A nagygyűlés népes közönsége végig tapsolt és hurrázott, kivált akkor tört ki tapsban, amikor Trump tréfálkozva azt mondta: 2026-ig marad hivatalban, és így ő lesz elnök akkor is, amikor az Egyesült Államok lesz a labdarúgó-világbajnokság társrendezője. Az elnök a nagygyűlés kezdete előtt újságíróknak nyilatkozva kijelentette: nem igaz az a vélekedés, hogy a keddi választás eredménye jelzés lehet a jövő évi választásokra nézve. A körzet egyébként republikánus politikusokra szokott voksolni, 2016-ban Trump is elég nagyarányú győzelmet aratott itt, 12 százalékponttal több voksot szerzett, mint Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje. Az elmúlt időszakban készült felmérések azonban a demokrata párti Dan McCready gyors felzárkózását mutatták a republikánus jelölt mellé. Észak-Karolinában egyébként a legtöbb választókörzet stabil republikánus szavazótábort tudhat magáénak.
Szerző
Témák
Donald Trump