Az Európai Unió támogatási adatbázisa szerint a most futó 2020-ig tartó költségvetési ciklus keretében a tegnapi napig összesen 9,9 milliárd eurónyi támogatást fizetett ki Brüsszel a magyar kormánynak. Az összeg emelkedése azt jelenti, hogy elmúlt egy hónapban legalább 2 milliárd euróval nőtt a kifizetett számlák mennyisége - vagyis ennyi pénzt kap, kapott a magyar kormány. A Népszavának nyilatkozó uniós pályázati szakértő is megerősítette a kifizetés tényét – annak ellenére, hogy az még nem jelent meg a hazai elszámolásban. Elmondása szerint az utolsó nyári hónapban az első félévben kiküldött magyarországi számlák kifizetését hagyta jóvá az Európai Bizottság. Míg az elmúlt években döcögtek a kifizetések a brüsszeli aggályok miatt, ezek várhatóan felgyorsulnak, hisz lassan véget ér a költségvetési ciklus.
Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Unió 552,6 millió eurót (több mint 180 milliárd forintot) fordít az M30-as autópálya meghosszabbítására, a Miskolcot a szlovák határon fekvő Tornyosnémetivel összekötő pályaszakasz kiépítésére - jelentette be tegnap az Európai Bizottság. A Kohéziós Alapból finanszírozott beruházás során a Via Carpatia nevű európai közlekedési hálózat részeként egy 60 km-es autópálya-szakasz, valamint 48 híd fog megépülni. A várhatóan 2022 februárjára lezáruló munkálatokban helyi vállalatok is részt vesznek majd.
A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak összesen 29,7 milliárd eurónyi támogatás ( mintegy 9500 milliárd forint) jár, ezzel szemben 32,3 milliárd eurónyi támogatási kérelmet fogadott be a kormány magyar pályázóktól – arra gondolva, hogy úgy is lesznek olyan számlák, amit Brüsszel nem fogad be például a korrupció miatt. Ugyanis ha támogatási számlát Brüsszel nem fogad be - például a pályázat lebonyolítása körülő korrupció miatt – akkor a kormány azt azonnal egy másik számlával helyettesíti – így elvileg nem vész el egyetlen eurócent támogatás sem. A mostani ciklus ugyan 2020-ig tart, ám az elszámolás egészen 2024-ig elhúzódhat, addig több száz milliárdnyi gyanús számla akadhat fenn a brüsszeli ellenőrök rostáján – így csak a végső elszámolás után derül ki, hogy Magyarország valóban le tudja-e majd hívni az összes támogatást.
A magyar gazdaság számára már nem jelent friss pénzt a mostani az augusztusi két milliárd eurós átutalás, ugyanis a kormány a költségvetés terhére – az államadósság átmeneti növelésével –, már megelőlegezte ezeket a kifizetéseket. A kabinet elsősorban gazdasági növekedés felpörgetése miatt előlegezte meg a kifizetéseket, de döntés kedvező mellékhatása, hogy a forint gyengülése révén jelentős többlettámogatásra is szert tesz az ország. Míg ugyanis 310 forint volt az euró árfolyama, addig 9200 milliárdos támogatással számolhatott az ország, ugyanez viszont 330 forint feletti árfolyamnál már 600 milliárd forinttal több, ennyivel nő forintban az elkölthető - 29,7 milliárd eurós - keret.
Az augusztusi kifizetések nem jelentek meg még a költségvetés bevételek között: a Pénzügyminisztérium augusztusi gyorsjelentése szerint az első nyolc hónapban csak 467 milliárd forintnyi bevételt könyveltek el, ami azt jelenti, hogy 25 milliárd forintot könyveltek el bevételként a nyolcadik hónapban. Ebből azt következik, hogy szeptemberi mérlegben akár 600 milliárd forintnyi uniós bevétel is megjelenhet a büdzsében, s ha ez így történne, akkor akár el is tűnhet az első nyolc hónapban felhalmozott költségvetési hiány.
Nagy kérdés, hogy a pénzzel mint kezd a kormány: a legkézenfekvőbb az államadósság csökkentése lenne, hiszen az előlegeket az államadósság növelésével fizették ki. Ennek ellenére szó van az idei költségvetési törvény módosításáról is annak érdekében, hogy a kormány növelhesse a kiadásokat. Annak ellenére, hogy áttételesen arról is szólt az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott vita Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György MNB elnök között, hogy időszerű-e a gazdaság lassulását költségvetési keresletélénkítéssel pörgetni, vagy éppen nagyobb fiskális fegyelemre lenne szükség.
