Óriási összeget küldött Brüsszel

Publikálás dátuma
2019.09.12. 06:00
M30 Több mint 180 milliárd forintnyi eurót kapunk az autópálya meghosszabbítására
Fotó: Vajda János / MTI
Az elmúlt egy hónapban közel két milliárd eurónyi, azaz 660 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Magyarországra. A kormány hallgat róla.
Az Európai Unió támogatási adatbázisa szerint a most futó 2020-ig tartó költségvetési ciklus keretében a tegnapi napig összesen 9,9 milliárd eurónyi támogatást fizetett ki Brüsszel a magyar kormánynak. Az összeg emelkedése azt jelenti, hogy elmúlt egy hónapban legalább 2 milliárd euróval nőtt a kifizetett számlák mennyisége - vagyis ennyi pénzt kap, kapott a magyar kormány. A Népszavának nyilatkozó uniós pályázati szakértő is megerősítette a kifizetés tényét – annak ellenére, hogy az még nem jelent meg a hazai elszámolásban. Elmondása szerint az utolsó nyári hónapban az első félévben kiküldött magyarországi számlák kifizetését hagyta jóvá az Európai Bizottság. Míg az elmúlt években döcögtek a kifizetések a brüsszeli aggályok miatt, ezek várhatóan felgyorsulnak, hisz lassan véget ér a költségvetési ciklus.  Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Unió 552,6 millió eurót (több mint 180 milliárd forintot) fordít az M30-as autópálya meghosszabbítására, a Miskolcot a szlovák határon fekvő Tornyosnémetivel összekötő pályaszakasz kiépítésére - jelentette be tegnap az Európai Bizottság. A Kohéziós Alapból finanszírozott beruházás során a Via Carpatia nevű európai közlekedési hálózat részeként egy 60 km-es autópálya-szakasz, valamint 48 híd fog megépülni. A várhatóan 2022 februárjára lezáruló munkálatokban helyi vállalatok is részt vesznek majd.  A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak összesen 29,7 milliárd eurónyi támogatás ( mintegy 9500 milliárd forint) jár, ezzel szemben 32,3 milliárd eurónyi támogatási  kérelmet fogadott be a kormány magyar pályázóktól – arra gondolva, hogy úgy is lesznek olyan számlák, amit Brüsszel nem fogad be például a korrupció miatt.  Ugyanis ha támogatási számlát Brüsszel nem fogad be - például a pályázat lebonyolítása körülő korrupció miatt – akkor a kormány azt azonnal egy másik számlával helyettesíti – így elvileg nem vész el egyetlen eurócent támogatás sem. A mostani ciklus ugyan 2020-ig tart, ám az elszámolás egészen 2024-ig elhúzódhat, addig több száz milliárdnyi gyanús számla akadhat fenn a brüsszeli ellenőrök rostáján – így csak a végső elszámolás után derül ki, hogy Magyarország valóban le tudja-e majd hívni az összes támogatást. 
A magyar gazdaság számára már nem jelent friss pénzt a mostani az augusztusi két milliárd eurós átutalás, ugyanis a kormány a költségvetés terhére – az államadósság átmeneti növelésével –, már megelőlegezte ezeket a kifizetéseket. A kabinet elsősorban gazdasági növekedés felpörgetése miatt előlegezte meg a kifizetéseket, de döntés kedvező mellékhatása, hogy a forint gyengülése révén jelentős többlettámogatásra is szert tesz az ország. Míg ugyanis 310 forint volt az euró árfolyama, addig 9200 milliárdos támogatással számolhatott az ország, ugyanez viszont 330 forint feletti árfolyamnál már 600 milliárd forinttal több, ennyivel nő forintban az elkölthető - 29,7 milliárd eurós -  keret. Az augusztusi kifizetések nem jelentek meg még a költségvetés bevételek között: a Pénzügyminisztérium augusztusi gyorsjelentése szerint az első nyolc hónapban csak 467 milliárd forintnyi bevételt könyveltek el, ami azt jelenti, hogy 25 milliárd forintot könyveltek el bevételként a nyolcadik hónapban. Ebből azt következik, hogy szeptemberi mérlegben akár 600 milliárd forintnyi uniós bevétel is megjelenhet a büdzsében, s ha ez így történne, akkor akár el is tűnhet az első nyolc hónapban felhalmozott költségvetési hiány. Nagy kérdés, hogy a pénzzel mint kezd a kormány: a legkézenfekvőbb az államadósság csökkentése lenne, hiszen az előlegeket az államadósság növelésével fizették ki. Ennek ellenére szó van az idei költségvetési törvény módosításáról is annak érdekében, hogy a kormány növelhesse a kiadásokat. Annak ellenére, hogy áttételesen arról is szólt az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott vita Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György MNB elnök között, hogy időszerű-e a gazdaság lassulását költségvetési keresletélénkítéssel pörgetni, vagy éppen nagyobb fiskális fegyelemre lenne szükség.
Szerző
Frissítve: 2019.09.12. 06:17

Francia csúcsmenedzserek az Orbán-közeli MET-ben

Publikálás dátuma
2019.09.11. 19:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az exmolos Lakatos Benjamin tulajdonolta, Zugban bejegyzett MET Lantos Csaba vezette igazgatóságának tagja lett a Gaz de France egykori elnöke, Jean-Francois Cirelli is.
A Dunamenti Erőművet és a Tigáz-hálózat felét is jegyző MET Csoport központi cége, - a svájci áttételekkel - az exmolos Lakatos Benjamin tulajdonában lévő MET Holding AG igazgatóságát erősíti mostantól Jean-Francois Cirelli és Charles-Eduard van Rossum - derül ki a gázkereskedő weboldaláról. (A cég korábbi közleményében szeptember 1-i hatályúként szereplő lépésnek szerda este még nem leltük nyomát a zugi cégnyilvántartásban.)
Jean-Francois Cirelli
Fotó: FRANCOIS GUILLOT
Jean-Francois Cirelli korábban az egykor jelentős hazai közműveket is birtokló belga Electrabelt, illetve francia Gaz de France-ot (GdF) vezette, 2015-ig pedig a GdF utódvállalatainál elnökhelyettesi posztot töltött be. Azt megelőzően minisztériumi, tanácsadói és kabinetvezető-helyettesi posztokat töltött be a francia kormányban. Jelenleg például a világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock francia-belga-luxemburgi térségi vezetője, illetve az E.ON-tól a finn Fortumhoz átkerülő - a gönyűi erőművet is tulajdonló - Uniper felügyelőbizottsági tagja. Az évtizedekig a Goldman Sachs nevű tanácsadónál dolgozó Charles-Eduard van Rossum jelenleg a párizsi Ravel & Co. elnöke. A két menedzser a MET korábbi közleménye szerint felvásárlásokkal is foglalkozik majd. (Amikor a MET-et tavaly Lakatos Benjamin társtulajdonosaitól - például a kormányfő-közeli Garancsi Istvántól - kivásárolta, már felmerült a további tőkebevonás ötlete is.) A zugi MET Holding AG igazgatóságának elnöke Lantos Csaba nagyvállalkozó, az OTP egykori vezérhelyettese.
Szerző
Témák
MET gáz

Matolcsy és Varga nem aggódik a forint miatt

Publikálás dátuma
2019.09.11. 18:28

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták azt.
De nem kívánt beszámolni az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésére meghívott Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. új vezérigazgatója sem arról, hogy az idei költségvetésre, illetve az államháztartásra milyen következményei vannak annak, hogy az euró-forint keresztárfolyama napról napra újabb és újabb történelmi rekordokat döntöget. Az euróárfolyam szerdán csaknem elérte a 333 forintot, amire korábban még soha nem volt példa. Szűcs Lajos (Fidesz) bizottsági alelnök Varju László (DK) elnöknek írott levelében arra hivatkozott, hogy azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás "egyáltalán nem számít drámai változásnak." Ezért úgymond álságosnak tartják a forint árfolyama és az ország  költségvetése iránti aggodalmat. A kormánypárti politikus azt állítja, hogy a Fidesz kormányzása óta az ország pénzügyileg erősödik. Az euróövezetben viszont komoly válságjelek vannak.  Orbán Viktor 2004-es nyilatkozata szerint: "A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Ezt a jelenlegi miniszterelnök akkor mondta, amikor az euró árfolyam 245 forint volt, és Mesterházy Attila (MSZP) idézte fel, az elmaradt bizottsági ülés helyett tartott sajtótájékoztatón. A kormányzat szerint megvan a feltétele az euró bevezetésének Magyarországon. Az ellenzéki képviselő írásbeli kérdést tett fel a pénzügyminiszternek, illetve az MNB elnökének, hogy mit kívánnak tenni a jelenlegi helyzetben. Varju László (DK) megjegyezte, hogy a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna az utóbbi napokban felforrósodott nézeteltéréseiket, de nem éltek az alkalommal. Mesterházy Attila felszólította kormányt, amennyiben valóban megvannak az euró bevezetésének a feltételei, akkor minél előbb vezessék be az európai közös pénzt, mert csak ez lehet a hosszú távú megoldás az államháztartás és a jövő évi költségvetés biztosítására. Bősz Anett (független) a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője arra emlékeztetett: Orbán Viktor ellenzékben 2008-ban, a 274 forintos euró-árfolyamnál rázta meg a vészcsengőt, és mondta, hogy a forintválságot a miniszterelnök-csere oldhatja csak meg. „Ha a 274 forintos eurót gyengének nevezte Orbán, a 330 fölötti árfolyamot hogyan definiálná a miniszterelnök?” – tette fel a kérdést Bősz Anett.  
Szerző